A szegénység, mint társadalmi állapot

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A szegénység olyan társadalmi állapot, amelyet az alapvető túléléshez szükséges erőforrások hiánya, továbbá a lakóhely minimális életszínvonalának nélkülözése jellemez. A szegénységet meghatározó jövedelmi szint helyenként eltérő, így a társadalomtudósok úgy vélik, hogy a legjobban a létfeltételek határozzák meg, mint például az élelmiszerhez, ruházathoz és menedékhez való hozzáférés hiánya. A szegénységben szenvedők általában tartós éhezést, nem megfelelő vagy hiányzó oktatást és egészségügyi ellátást tapasztalnak, és többségében elidegenülnek a társadalomtól.

A szegénység az anyagi erőforrások és a vagyon világméretű és nemzeten belüli egyenetlen eloszlásának következménye. A szociológusok az emberiség társadalmi helyzetének tekintik a jövedelem és a vagyon egyenlőtlen elosztását.

A szegénység magában foglalja a nem egyenlő esélyű társadalmi állapotot. A világ körül a nők, a gyermekek és a színes emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalják a szegénységet, mint a fehér férfiak. Bár ez a cikk a szegénység általános megértését kínálja, a szociológusok néhány különböző típust differenciálnak.

A szegénység típusai

Az abszolút szegénység az, amit a legtöbb ember vizualizál, amikor a szegénységre gondol, különösen akkor, ha globális szinten gondolkodnak. Úgy definiálják, hogy nincs szükség erőforrásokra és eszközökre a legalapvetőbb életszínvonal eléréséhez. Jellemzője az élelmiszer, ruházat és menedékhez való hozzáférés hiánya. Az ilyen típusú szegénység a hátrányos helyzetű települések jellemzői.

A relatív szegénységet a térségtől függetlenül határozzák meg, mert attól függ, hogy milyen társadalmi és gazdasági környezetben él az egyén. A viszonylagos szegénység akkor áll fenn, ha nincs olyan eszköz és erőforrás, amely ahhoz szükséges, hogy a társadalomban vagy a közösségben normálisnak tartott életszínvonal minimális szintjét kielégítse. A világ számos részén például a beltéri vízvezeték a jólét jele, de az ipari társadalmakban magától értetődőnek tekintik, és a háztartásban való hiánya a szegénység jele.

A jövedelemszegénység akkor áll fenn, ha egy háztartás nem felel meg az adott háztartás tagjai számára szükséges alapvető minimális jövedelemnek az alapvető életszínvonal eléréséhez. A szegénység globális szinten történő meghatározására használt szám naponta kevesebb, mint 3000 forint. A jövedelemszegénységet a háztartás nagysága és a háztartásban élő gyermekek száma határozza meg, így nincs rögzített jövedelmi szint, amely meghatározza a szegénységet mindenki számára.

A ciklikus szegénység olyan állapot, amelyben a szegénység elterjedt, de annak időtartama korlátozott. Ez a fajta szegénység jellemzően olyan konkrét eseményekhez kapcsolódik, amelyek megzavarják a társadalmat, mint például a háború, a gazdasági összeomlás vagy a recesszió, a természeti jelenségek vagy katasztrófák, amelyek megzavarják az élelmiszer- és egyéb erőforrások elosztását.

A kollektív szegénység olyan alapvető erőforrások hiánya, amely annyira elterjedt, hogy az egész társadalmat vagy a társadalom alcsoportját érinti. Ez a szegénység a nemzedékeken át tartó időszakok alatt is fennmarad. A koncentrált kollektív szegénység akkor következik be, amikor a fent leírt kollektív szegénység bizonyos társadalmi csoportokban szenved, vagy bizonyos közösségekben vagy régiókban, ahol nincsenek iparágak, jó fizető munkahelyek, és amelyek nem férnek hozzá friss és egészséges élelmiszerekhez. Például a nagyvárosi régiókban és gyakran a városokon belüli egyes területeken belül is koncentrálódik.

Az esetszegénység akkor következik be, amikor egy személy vagy család nem tudja biztosítani az alapvető szükségleteik kielégítéséhez szükséges erőforrásokat, annak ellenére, hogy az erőforrások nem szűkösek, és a körülöttük lévő emberek általában jól élnek. Az esetszegénységet a hirtelen foglalkoztatási veszteség, a munkaképtelenség vagy a sérülés vagy betegség okozhatja. Bár első pillantásra egyéni állapotnak tűnhet, valójában egy társadalmi jellegű, mert valószínűtlen, hogy olyan társadalmakban fordul elő, amelyek gazdasági biztonsági hálókat biztosítanak a népességüknek.

A szegénység gyakoribb és szélesebb körben elterjedt, mint a jövedelemszegénység és más formák. Jövedelemszegénység akkor áll fenn, ha egy személynek vagy háztartásnak nincs elegendő vagyonállománya (vagyon, befektetés vagy megtakarított pénz formájában), hogy szükség esetén három hónapig fennmaradjon. Valójában sok ember él szegénységben. Előfordulhat, hogy nem lesznek elszegényedve mindaddig, amíg alkalmazzák őket, de amint elveszítik a munkahelyüket és nem érkezik több jövedelmük szegénységbe süllyednek.

Így nagyon fontos, hogy segítsünk egymáson és mindenki megtegye a tőle telhetőt. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. olyan szolgáltatást nyújt a hátrányos helyzetű településeknek mellyel a fűtés és főzési költségeket szinte nullára redukálja. Magyarországon egyedüli fabrikettáló technológiával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a fa-, zöld-, mezőgazdasági és ipari hulladékokat brikettál, akár a maradványok keletkezési helyén.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)