A bútorasztalos

A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

__________________

Említettük már, hogy az asztalos/faműves az ácsszakma kora középkorban önállósult változata. Előtte jellemzően az ácsok végezték a berendezési bútorok készítését is, de a létrák, terménytárolók is az asztalosok feladatkörébe tartoztak. Az asztalosszakma is tovább aprózódott, az egyes részeket előállító asztalosok is saját ággá változtak (faesztergályos, mintaasztalos, képkeretező, kárpitos késő középkortól, farestaurátor). Az ácsok mellett az ajtók, ablakok beszerelését végzik az épületasztalosok, szintén önálló szakmaágként.

Szeretnénk arra rávilágítani, hogy a XX. és XXI. századi gépesedés nem tudja az asztalos alkotókedvét, fantáziáját és lendületét megtörni. Alapvetően az emberben és ezért minden asztalosban is munka közben felébrednek, megerősödnek az alkotói energiák. A „handmade”, pusztán kézzel készült darabok eszmei és reális értéke mind a mai napig magas.

Alapvélekedés, hogy az emberi szakmaigényesség adja meg a kész mű sava-borsát a tudás és tapasztalat megszerzése után. Megkongatták már a vészharangot a szakma felett, de még mindig él az egyedi bútorkészítés. Miért? Mert pontosan az egyenbútorok viszonylag unalmas vizuális világa, az egyedi igények (főként helyszűkéből vagy épp tágasságából adódóan) még mindig egyedi tervezési megrendelésekhez vezetnek. Egyre nagyobb az árkülönbség a tömegbútor és az egyedi gyártású bútor között, a restaurálásról már ne is beszéljünk. Érdemes tehát a minőségre törekedni, ezt a marcali illetőségű, szegény cigány származású Rostás Árpád (2011. Magyar Örökség Díjas vándorasztalos) nemzetközi elismertsége is példázza. A Louvre ablakait, faburkolatát, a versailles-i kastélyban XIV. Lajos parkettáját, Szent Gellért termálfürdő egyes részleteit is ő újította fel, 2015-ben ő készítette az angol Vilmos herceg és Katalin hercegné két gyermekének a kiságyat és a neogótikus, tölgyfa és diófa, intarziaberakásos bölcsőt, melyek a Kensington-palotában kerültek átadásra. Gyerekekkel táborokban ismerteti meg a szakma szépségeit, állami gondozott és sérült gyerekekkel restaurálta a somogyvári Széchenyi kastély lépcsőházát. Rendelkezik továbbá olyan speciális tisztítószerrel, amelyet maga fejlesztett ki régi nyílászárók, műtárgyak tisztítására. Természetes anyagokból készít régi írásokban (Vitruvius könyvei) őrzött hagyományok alapján egyedi receptúrákat, sok esetben csak az adott bútorra kidolgozva.

Az Euroskills 2018. évi versenyén Nagy Ádám János készítette el a versenymunkáját, egy koronás címer formájú ablakot. Elhivatott fiatal szakember, aki teljes lelkesedéssel végzi feladatait: „Azért lettem asztalos, mert nekem az volt a szívembe írva, hogy fával dolgozzam.” Nem érdekli, hogy esetleg több bevétele lehetne más szakma választásával, a fiatalok tanítás és lelkesítése a fő célja. Szerinte tudni kell a minőség érdekében nemet mondani egyes megrendelésekre, elkerülvén a túlvállalás miatti határidőzavart és megrendelői elégedetlenséget. A valódi fával való munka okozza számára a legnagyobb örömet.

Berkes Gábor (Győrújbarát) is 2009-ben Kanadában 8. helyezett lett a világbajnokságon, 2012-ben Belgiumban aranyérmet szerzett a fiatal szakmunkások európai versenyén. Kedvenc munkaanyaga a juhar vagy juhar-cseresznye kombinációja.

Felkészítő szakemberekként Babanecz Csaba, Dancsó János (Bátonyterenye), Fekete Zoltán neve forog a köztudatban. A versenyeken tizedmilliméternyi pontosságú munkát várnak el a fiatal szakemberektől.

A műemlékek felújítása szakmai kihívást is jelent a jelenkori szakembereknek, vajon hogyan lehetett gépek nélkül ilyen remekműveket készíteni?

A jó asztalosnak kiváló térlátása, kiemelkedő rajzolvasási képességgel, kézügyességgel kell rendelkeznie. Ha már a csapozásról nem tudjuk megmondani géppel vagy kézzel készült-e, akkor már kiemelkedő szakmai teljesítményről lehet beszélni.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

Az asztalosszakma története

A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

Elsőként az asztalosszakma történetéről ejtünk pár szót. Ha ismerjük egy tevékenység múltját, abból a jövőre vonatkozóan is inspirációt meríthetünk.

Az asztalosság az ácsszakma egyik specializálódott ágát jelenti. Az ácsszakma tárgyi emlékei a többezer éves ókori időkbe nyúlnak vissza. Az ács zsaluzatokat, állványszerkezeteket és megmaradó faszerkezeteket (fedélszerkezet, fafödém), készházak szerelése) készít, javít, bont, tehát a fával való ipari tevékenység legalapvetőbb formája. Ezzel szemben az asztalos az épületek kisebb faszerkezetét (ablak, ajtó) és fa berendezési tárgyak (asztal, szék, szekrény stb.) készítését végzi. E két bontásban beszélhetünk épületasztalosról és bútorasztalosról. Az ács szakmából még számos faipari tevékenység leágazott az asztalossághoz hasonlóan a specializálódás jegyében: faesztergályos, zsindelyfaragó, teknőkészítő, oszlopkészítő stb.). A szakma ókori emlékekkel is rendelkezik bőséggel: zsámolyok, kerevetek, trónszékek. A korai szekrények még faszegekkel, fakötésekkel voltak összeillesztve, később jelentek meg a túró vagy enyvalapú ragasztóanyagok. Nem is gondolnánk, hogy a római kori asztalos szinte a mai kéziszerszámokkal rendelkezett, technikája kifinomult volt.

Az asztalos, azaz faműves, a középkorban vált le igazán az ácsszakmától kb. a XIII. században. Zsigmond és Mátyás olasz és német asztalosokat is behívott a szakma csínjának-bínjának átadására. A törökidők alatti népességvesztés a szakmagyakorlókat is érintette. Comenius a 17. században „szökrényös” névvel illeti a szakma képviselőit.

Magyarországon a bognárok, kerékgyártók, kádárok száma kulturális adottságok miatt jelentős volt. A kocsigyártás a XV. századtól felfutóban volt, a bricska, majd a hintó volt a személyszállítás újdonsült eszköze. Lengyel fejedelem által a francia királynak adott magyar készítésű kocsi Párizsban elismerést váltott ki a XV. században.

A XVIII. század végén még mindig a bécsi asztalosok uralják a magyar piacot. Csak az 1800-as évek első felében Steindl Imre céhfüggetlen tevékenysége és a nemzetközi ipari kiállításokon való sikerek megnyitották a külföldi piacokat a magyar piacok számára.

Alapvetően a manufakturális bútorgyártás volt az uralkodó a XIX. sz. végéig, 1870-től már bútoripari csírái is megjelentek. 1895-ben már hét gyár volt az országban, melyek száma az I. világháborúig jelentősen felszaporodott. A világháborúk hektikussá tették a szakma fejlődését. 1990-től a nagy gyártókapacitások helyett kisebb, korszerű vállalkozások jöttek létre, vették fel a versenyt a külföldi bútorüzletekkel. Az egyedi bútorgyártásban van jelenleg a perspektíva és a versenyképesség záloga az asztalosszakma képviselői számára.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom