A környezetvédelem szabályozása és története

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Környeztünk védelme a XIX. században kezdődött Tanzániában, a kelet-afrikai német megszállás idején. A játék és az erdők védelmére vonatkozó gyarmati védelmi törvények kerültek elfogadásra, amellyel a hagyományos bennszülött tevékenységek, például a vadászat, a tűzifa gyűjtése és a szarvasmarha-legeltetés korlátozása történt. 1948-ban Serengeti hivatalosan megalapította a vadon élő macskák első nemzeti parkját Kelet-Afrikában. 1983 óta szélesebb körű erőfeszítések történtek a környezetvédelmi kérdések nemzeti szintű kezelésére a Nemzeti Környezetvédelmi Tanács (NEMC) létrehozásával és egy környezetvédelmi törvény kidolgozásával. 1998-ban a Környezetvédelmi Fejlesztési Bizalom (EIT) Indiában kezdett el dolgozni.

A bioszféra megosztása a fő kormányzati szerv, amely felügyeli a védelmet. Ezt a politika kialakításával, a környezetvédelmi kérdések összehangolásával és figyelemmel kísérésével, a környezetvédelmi tervezés és a politikaorientált környezetkutatás teszi lehetővé. Ennek a tanácsnak a feladata, hogy számos környezetvédelmi kérdésben tanácsot adjon a kormányoknak és a nemzetközi közösségnek. A NEMC a következő célokat szolgálja: technikai tanácsadás; koordinálja a műszaki tevékenységeket, végrehajtási iránymutatások és eljárások kidolgozását, figyelemmel kíséri és értékeli a környezetet befolyásoló tevékenységeket, a környezetvédelmi információk és kommunikáció előmozdítását és támogatását, és a tudományos ismeretek előmozdítását.

Az 1997-es Nemzeti Környezetvédelmi Politika a környezetvédelmi döntéshozatal keretét képezi Tanzániában. A szakpolitikai célok a következők elérése, biztosítani kell az erőforrások fenntartható és méltányos felhasználását a környezet károsítása vagy az egészség vagy a biztonság veszélyeztetése nélkül. Megakadályozza és szabályozza a föld, a víz, a növényzet és a levegő lebomlását. Továbbá a természet és ember alkotta örökség megőrzése és javítása, beleértve az egyedülálló ökoszisztémák biológiai sokféleségét. A romlott területek állapotának és termelékenységének javítása, ugyanakkor növelje a környezettudatosság és a fejlődés közötti kapcsolat megértését. Az egyéni és a közösségi részvétel és a nemzetközi együttműködés előmozdítását is célul tűzte ki. Tanzánia jelentős számú nemzetközi egyezményt írt alá, beleértve a 1992-es Riói Fejlesztési és Környezetvédelmi Nyilatkozatot és a Biológiai Sokféleségről szóló 1996. évi Egyezményt. A jogi aktus részét képező szakpolitikai eszközök a következők: környezeti hatásvizsgálatok, stratégiai környezetvédelmi értékelések és az adott iparágak és termékek szennyezésének adózása. A jogi aktusok eltolódásának hatékonysága az idő múlásával lesznek nyilvánvalóak, mivel a végrehajtással kapcsolatos aggályok kirajzolódnak.

A környezetvédelem az Európai Közösség intézményeinek fontos feladata a Maastrichti Szerződés után az Európai Unió valamennyi tagállam általi ratifikálására. Az EU már nagyon aktív a környezetvédelmi politika területén, olyan fontos irányelvekkel, mint a környezeti hatásvizsgálat és a tagállamok polgárai számára a környezeti információkhoz való hozzáférés.

Központi figyelmet kell, hogy kapjon hétköznapjainkban a környezet és annak védelme. Számtalan lehetőség közül választhatunk, legyen szó a mindennapokban használt vegyszerekről vagy kozmetikumokról, az energia használaton át az otthon melegen tartásáig. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát dolgozott ki a fűtés korszerűsítésére. Bérelhető mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely az ipari, mezőgazdasági, zöld- és egyéb maradványok keletkezési helyén végzi az újrahasznosítást, így csökkentve a hulladékok ökológiai lábnyomát. A mobil fabrikettáló gép az addig hulladéknak vélt maradványokat hatékony és magas fűtőértékkel rendelkező fűtőanyaggá alakítja, kötőanyag hozzáadása nélkül. A fabrikett hosszan ég, így biztosítva az egyenletes hőmérsékletet.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

Gondolatok a környezetvédelem történetéről

könnyűszerkezetes ház - természetesenA környezetvédelem történetiségéről előző cikkünkben foglalkoztunk, mely témával kapcsolatos gondolatainkat folytatjuk…

Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Az ember környezetre való hatása azzal áll összefüggésben, hogy mekkora területre hat ki tevékenységének hatása, legyen az pozitív vagy negatív. Az őskori emberé csakis a közvetlen környezetére hatott ki, bármit is tett vagy éppen nem tett. Fokozatosan globálissá vált ez a hatás, azzal összefüggésben, hogy az emberiség úgyszólván ellepte a bolygót.

Az újkor nagy találmánya a gőzgép, valamint az ipari forradalom tovább rontotta az emberiség-környezete viszonyát. Ebben az időszűrőberendezései, az autótechnológiában bevezetett szén-monoxid kibocsátás kontrollálása mind azon egyezségek eredményei, melyek a globális felmelegedés megállítását, visszafordítását tűzték ki célul. A globális felmelegedés problémája mellett más környezetvédelmi károk is foglalkoztatták a szervezeteket. Gén manipulált növények, bizonyos növényvédő szerek használata tragikus következményei rámutattak, hogy nem szabad mindent feláldozni a termelékenység, és a gazdasági mutatók szinten tartása érdekében.

Nehéz megjósolni, hogy milyen lépések születnek a környezetünk védelme érdekében. Mindenesetre látszanak az aggodalmak jelei: gyorsan lebomló csomagolóeszközök, szelektív hulladékgyűjtés, ipari termékeszakban már a társadalom struktúrája is átformálódott. A lakosság egyre nagyobb számban vált bérből élő tömeges termelő városlakóvá a vidéki önellátó földművesekből. Az egészségügyi körülmények egyre csak romlottak. A széntüzelésű kazánok, ipartelepek a légszennyezés helyzetét rontották, míg a városokon átfolyó folyókba ürített ipari szennyvíz a vízszennyezés mértékét fokozták. A legújabbkor hadiipari fejlesztések eredményei, a kőolajalapú olcsón előállítható energiahordozói, a termékek tömegszerű előállítása, az életszínvonal emelkedését eredményezte, ami tovább növelte a népességnövekedés ütemét.

Miközben az emberiség ünnepelte nagyszerűségét, megjelentek az első jelek, melyek utaltak arra, hogy környezetünk egyre nehezebben képes kompenzálni a beavatkozások okozta károkat. A döbbenetes mérvű szén-dioxid kibocsátás, a növénytermesztés, és állattenyésztés érdekében irtott őserdő tüneteiként ismerhettük meg a globális felmelegedés fogalmát.

A XX. század második felétől egyre jönnek létre természet-környezetvédő mozgalmak, konferenciák, melynek célja a gazdasági, és technikai fejlődés érdekében kiaknázott-felhasznált erőforrások racionális kezelésének elérése. Megszületett a felismerés, hogy a globális problémák kezelését csak globális összefogással lehet eredményesen kezelni. A gyárkémények k életciklusának tervezésében szerepel már annak újra felhasználása, a pazarló energiafelhasználás csökkentése, a megújuló energia bevezetése. Az országokban bevezetett törvények, melyek szabályozzák az ipar és gazdaság környezet értékeire gyakorolt hatását bíztató jellegűek. Azonban a kedvező eredmények igazolása rövid időszakon belül nem biztosítható. Valahogy úgy képzelhetjük el a környezetünk érdekében tett erőfeszítések ütemét, mint amikor annak rombolása kezdődött el, csak most fordítva. Az egyensúly majd beáll, mint ahogy az minden folyamatra jellemző. Viszont addig is nagyon sokat kell még tapasztalni az embernek azokból az eseményekből, melyek rávezetik a következetes életmódra, magatartásra. Azaz most már egyértelmű hogy nem maradt semmi feláldozni való az ember kényelme érdekében.

A civilizációs fejlődés további fokozása nem marad el a környezet reagálása nélkül. Ezt tartja szem előtt cégünk is, és termékeinkkel, technológiánkkal utódaink jövőjéről is szeretnénk gondoskodni.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

A környezetvédelem története

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

 

  • Az őskorban nem adódtak környezetvédelmi károk, legfeljebb lokálisan, ezért aztán még környezetvédelemről sem beszélhetünk akkoriban. Az őskori ember együtt élt a természettel, folytonos dinamikus egyensúly állt fenn közöttük.
  • Az ókori a városokban már megjelentek a problémák:

A hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés, higiénés problémák által. Bár az alacsony higiénés elvárások miatt illetve a kis népsűrűség miatt nem volt tetemes a probléma. A szántóföldi növénytermesztés, állattartás hulladékait a természet újra képes volt feldolgozni, lebontani, ezáltal visszatáplálni a rendszerbe.

Az ércbányászat, kohászat elkezd mindennapivá válni a kisipari termékek előállításának megszaporodása miatt.

  • A középkorban Edward angol király Londonban betiltja a kőszén égetését, mert megérzik káros hatását a füstködnek. Ilyenkorra már a nagyvárosok kialakulása emberek tízezreit gyűjti viszonylag kis helyre, és nagy lesz a népsűrűség. A rossz higiénés körülmények, járványok, ezért is kezdenek kialakulni, ezzel már az eddig elegendő hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés mennyiségi és minőségi elvárásainak már nem felelnek meg a fennálló, már kitalált rendszerek.

A mocsárlecsapolások, erdőirtások következtében a levegő minősége gyors romlásnak indul.

  • Újkor szél és napenergia hasznosítása, bányászat és kohászat fejlődése kezdetleges módszerekkel és inkább a kipróbálás szintjén indult meg. Egy kisváros helyi zsenije, gondolkodója összetákol egy kezdetleges szélerőművet, jól is tudják használni, de nem terjed el a használata gyorsan az információ-áramlás lassúsága miatt. Illetve nincsen olyan intézményesített szervezetek, amiken keresztül autentikus an továbbíthatnák a pontos terveket. A sziléziai Bunslauban megépül az első szennyvíztisztító telep és vízmű, ám ez is sokáig egyedüli marad. A szén felhasználása, gőzgépek, ipari termelés, bányászat, ipar fejlődése hozza meg az áttörést.
  • XX. században az energiafogyasztás és életszínvonal robbanásszerű emelkedése, belső égésű motorok, elterjedése, az elektromosság általános használata maga után vonta a fogyasztói társadalom kialakulását és azt a hozzáállás az emberek részéről, hogy ők a „teremtés koronái”, gyakorlatilag bármit megtehetnek következmények nélkül. a következményekkel csakis az 1960-as évektől az USA-ban kezdtek ezzel foglalkozni. Az urbanizáció, népességrobbanás, új szennyezés típusok (vegyi-, zajszennyezés) még be nem jósolható, ki nem számítható következményei ütötték fel fejüket.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo