Privát erdőtulajdonosok és viselkedésváltás

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az európai erdők több mint 50 százaléka magántulajdonban van, és a magántulajdonban lévő erdők teljes területe és aránya növekszik. A tulajdonosok száma is növekszik, és az erdőtulajdonosok típusai változnak, a tulajdonosok visszaállítása, privatizációja, eladás /vásárlás, erdősítése és változó életmódja révén. Továbbá Európában, a kontextusban nagy különbségek vannak, például az osztrák erdészeti leltár azt mutatja, hogy Ausztria erdőterületének mintegy 54 százaléka a „kisebb erdők”, amelyek 200 hektárnál kisebbek. Ezzel szemben Franciaországban a 25 ha-nál nagyobb erdőket „nagynak” nevezzük. Skóciában a szakpolitikai tanácsadók kulturális megoszlást írnak le a gazdálkodás és az erdészet között, míg Svédországban sok tulajdonos az erdőkben élő mezőgazdasági termelők, bár ez az arány csökken. A „nem rezidens” vagy „távollétes” tulajdonosok növekedése számos európai országban aggodalomra ad okot. Ezzel ellentétben előfordulhat, hogy a kisebb gazdálkodás előnyei is vannak: egyes tanulmányok szerint a kevésbé intenzív és változatosabb erdőgazdálkodásnak köszönhetően a magán erdők hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez és a szén-dioxid-tárolási kapacitáshoz.

Méret, integráció más földhasználathoz, életmód és tulajdonosi hagyományok: mindezen tényezők befolyásolják a „betakarítási hajlandóságot”, a versengő értékeket és a többi érdekelt féllel való kapcsolatokat. Mivel ezek a tényezők országonként és azon belül eltérőek, ügyelnünk kell az általánosításokra. Egyes tényezők viszonylag következetesek. Például az USA-ban és Európában a közelmúltban készült bizonyítékok áttekintése azt mutatta, hogy a parcellák mérete, a betakarítási ár és a lakóhelytől való távolság a leggyakoribb jelentős előrejelzők a betakarításra. Egy korábbi tanulmány, amely az USA-ban a betakarítási magatartás alapjául szolgáló döntéseket részletesebben vizsgálja, arra a következtetésre jut, hogy a kutatás sok információt tartalmaz a betakarításról, de nem arról, hogy milyen más tényezők befolyásolják a tulajdonos döntéseit, például a vadászatot és a rekreációt a jövő generációi számára.

Egy további bonyodalom a tulajdonosokkal folytatott kutatás során felhasznált módszerekből és kérdésekből származik. Sokan az értékekre, az attitűdökre és a kijelentett szándékokra összpontosítanak. Ezek a változók azonban nem feltétlenül korrelálnak a tényleges (jelenlegi vagy jövőbeli) viselkedéssel. A társadalmi kutatás fontos területe a szakadék megértése és a szándék és a cselekvés közötti szakaszok modellezése. Számos értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb tanulmány, amely a viselkedést tanulmányozza, valójában a megfogalmazott attitűdök mérése nélkül történik a betakarítási viselkedés megfigyelése nélkül. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan mozognak az erdőtulajdonosok a jelenlegi attitűdökből, szándékokból és viselkedésekből, az új attitűdökből, szándékokból és végső soron viselkedésből, meg kell vizsgálnunk a beavatkozások hatását.

Finnországban a kisüzemi biomassza-ipar felé való elmozdulás megköveteli a meglévő erdészeti ipar és a menedzsment folyamatainak megújítását, míg Szlovákiában az új piacok fejlesztésére összpontosítanak. Még abban az esetben is, ha hajlandó megváltoztatni az erdőgazdálkodás és a kizsákmányolás mintáit, előfordulhat, hogy még nem nyilvánvaló, hogyan kell ezt megtenni. Magyarországon a természetvédelmi területek 22 %-a erdő. Természetesen hazánkban is folyik erdőgazdálkodás, bár erdeink java része állami kézben van.

Érdekes témába csöppentünk, melyet a tények mellett privát véleményünk is befolyásol. Meddig és hogyan lehet a fakitermelést folytatni? Milyen alternatívák léteznek a fasokszorosításra? Ugyanakkor meddig szólhatnak bele a politikai célkitűzések a magán tulajdonnal való rendelkezésbe?

Fontos kiemelnünk a famaradványok maximális újrahasznosítását, melyre innovatív megoldást fejlesztett ki a Sajó Brikett Nonprofit Kft. A különféle ipari-, mezőgazdasági fahulladékokat, akárcsak a zöld hulladékokat mobil brikettáló gépével újrahasznosítja, így hatékony, magas fűtőértékkel rendelkező fűtőanyagot állít elő. Mivel a brikettáló gép mobil, így a hulladék keletkezésének helyén történik a feldolgozás, ezzel is csökkentve a hulladék ökológiai lábnyomát.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A környezetvédelem fogalma

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A környezetvédelem a természetes környezet védelme a magánszemélyek, szervezetek és kormányok által. Célja a természeti erőforrások és a meglévő természeti környezet megőrzése, és ahol lehetséges, a károk helyreállítása. A túlfogyasztás, a népességnövekedés és a technológia nyomása miatt a biofizikai környezet romlik, néha véglegesen. Ezt elismerték, és a kormányok elkezdték korlátozni a környezetromlást okozó tevékenységeket. Az 1960-as évek óta a környezeti mozgalmak nagyobb figyelmet szenteltek a különböző környezeti problémákra. Különbség van az emberi tevékenység környezeti hatásának mértékéről, sőt a tudományos tisztességtelenségről is szó van, így a védelmi intézkedéseket időnként újra megvitatják. Az ipari országokban az önkéntes környezetvédelmi megállapodások gyakran biztosítják a vállalatok számára, hogy elismerjék a minimális szabályozási normákon való túllépést, és így támogassák a legjobb környezetvédelmi gyakorlat kialakítását. Indiában például a Környezetvédelmi Fejlesztési Bizalom (EIT) 1998 óta dolgozik a környezetvédelem és az erdővédelem terén. A Zöld önkéntesek csoportja kap egy célt a Zöld India Tiszta India koncepciójának.

Az ökoszisztémák az erőforrás-gazdálkodás és a környezetvédelem tekintetében arra törekednek, hogy az egész ökoszisztéma összetett kölcsönhatásait vizsgálják a döntéshozatalban, nem pedig egyszerűen csak konkrét kérdésekre és kihívásokra reagáljanak. Ideális esetben az ilyen megközelítéssel kapcsolatos döntéshozatali folyamatok a tervezési és döntéshozatali együttműködési megközelítést jelentik, amely az érdekeltek széles körét magában foglalja az összes érintett kormányzati szervnél, valamint az iparban, a környezetvédelmi csoportoknál és a közösség képviselőinél. Ez a megközelítés ideális esetben támogatja a jobb információcserét, a konfliktus megoldási stratégiák kidolgozását és a jobb regionális megőrzést. A vallások szintén fontos szerepet játszanak a környezet megőrzésében.

A Föld számos erőforrása különösen sérülékeny, mert sok országban az emberi hatások befolyásolják őket. Ennek eredményeképpen az országok számos kísérletet tesznek arra, hogy több kormány által aláírt megállapodásokat dolgozzanak ki az emberi tevékenységnek a természeti erőforrásokra gyakorolt ​​hatásainak megakadályozása vagy kezelése érdekében. Ide tartozhatnak olyan megállapodások is, amelyek olyan tényezőket érintenek, mint az éghajlat, az óceánok, a folyók és a légszennyezés. Ezek a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások néha jogilag kötelező erejű dokumentumok, amelyek jogi következményekkel járnak, ha nem követik őket, máskor pedig több elvi megállapodás, vagy magatartási kódexként szolgálnak. Ezeknek a megállapodásoknak hosszú története van, és néhány multinacionális megállapodás már 1910-től Európában, Amerikában és Afrikában létezik.

A környezetvédelemmel kapcsolatos megbeszélések gyakran a kormány, a jogszabályok és a bűnüldözés szerepére összpontosítanak. A legszélesebb értelemben vett környezetvédelem azonban minden ember, és nem csupán a kormány felelőssége. A környezetet befolyásoló döntések ideális esetben az érdekeltek széles körét foglalják magukba, beleértve az iparágat, az őshonos csoportokat, a környezetvédelmi csoportokat és a közösségi képviselőket. A környezeti döntéshozatali folyamatok fokozatosan fejlődnek, hogy tükrözzék az érdekeltek széles körét, és számos országban egyre inkább együttműködnek.

Számos alkotmány elismeri a környezetvédelemhez való alapvető jogot, és számos nemzetközi szerződés elismeri az egészséges környezetben való élethez való jogot. Számos országban vannak olyan szervezetek és ügynökségek is, amelyek a környezetvédelemre irányulnak. Vannak nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, mint például az ENSZ Környezetvédelmi Programja.

Bár a környezetvédelem, nem csupán a kormányzati védelmi cselekmények felelőssége, a legtöbb ember úgy véli, hogy ezek az ügynökségek elsődleges fontosságúak a környezetet és az azzal kölcsönhatásban lévő embereket védő alapvető szabványok létrehozásában és fenntartásában.

Mindezek tudatában prioritást kell, hogy élvezzen környezetünk védelme. Mindannyiunk felelőssége, hogy harmóniába éljünk a Földdel. Mindennapjainkban számos döntést hozunk, kezdve az ivóvíz-használattól, a háztartásban használt vegyszereken át, az energia használaton keresztül az otthonunk melegen tartásáig. Fontos, hogy tudatosan válasszuk a számunkra és környezetünk számára a legmegfelelőbb megoldást. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát dolgozott ki, az ipari, mezőgazdasági, zöld- és egyéb maradványok feldolgozására. Bérelhető mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely a hulladék keletkezési helyén hasznosítja újra azt, és magas fűtőértékkel rendelkező fűtőanyagot állít elő, melynek minimális a szén-dioxid kibocsátása. Ezen technológiával környezetbarát tüzelőanyagot állít elő, az addig hulladéknak hitt maradványokból.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)