A falusi élet előnyei

More Pékség
Összefoglaló:
A városi élet nyüzsgő, rohanó, zsúfolt világával szemben a falusi élet lelassult, tiszta, egészséges és könnyed. Jöjjön velünk egy utazásra, mely elvarázsolja egy csodás vidékre.

 

A vidéki élet mellett szól az utazás. Bár sok olyan közlekedési eszköz létezik, amely csökkenti a testmozgást a városokban, a falvakban az élet nagyon „fizikai” lehet. A falusi élet minden tevékenységéhez szükség van testmozgásra, például a földdel való munkára, a földbe vetésre, a télre fa aprítására és összegyűjtésére, a régi ösvényen való sétára vagy a közeli boltba járásra. Azt mondják, hogy minimum napi harminc perc aktív séta szükséges az egészség megőrzéséhez, ezzel szemben a falusi élet több lehetőséget kínál, mint egy harminc perces aktív séta. Amennyiben a sétát este, sötétedés után teszi, varázslatos látnivalókkal gazdagodhat vidéken.  Az ipari szennyezés miatt a városi éjszakákon csak a különféle házak, a közlekedési lámpák, a járműlámpák és az utcai lámpák szikrázó fényei láthatók, a csillagok és a hold azonban nem. A falu területén azonban tiszta és gyönyörű éjszakai égboltot ölelhet fel, csillagok ezrei csillognak. Egy holdfényes éjszakában messze lát a ház tetejéről és minden tisztán látható.

Feltéve, hogy ha egy városban él, mielőtt kimegy az utcára, ellenőriznie kell, hogy divatos-e a ruhája vagy sem, mivel mások kinevethetik öltözéke miatt. Általános beszélgetési témák lehetnek a részvények, pletykák, hollywoodi filmek vagy sztárok, autók, stb., annak ellenére, hogy nem szereti ezeket a dolgokat. Ezzel szemben a falusi baráti körök egészen másról szólnak, úgymint szabadság, hobbi, közösségi értékek.

Következő különbség a parkolás, ha van autója, akkor tudja, milyen nehéz parkolóhelyet találni a városban. A kis utcák tömöttek, még fizetős parkolóhelyet is nehéz találni, nem hogy ingyeneset, már amennyiben létezik ilyen a városokban. Mindazonáltal egy kis településen nincs olyan közlekedési rendőrség, ami megbüntetné, hogy a faluban az út szélén állt meg. Továbbá nincs lámpa és nincs dugó.

Utolsó és talán legfőbb érv, mely a vidéki élet mellett szól a közbiztonság. A városi élet hatalmas nyomása sok embert megront. Rengeteg bűncselekmény történik a városban, sok lopás és gyilkosság. A városban sokkal több jármű van, ami gyakran közlekedési baleseteket eredményez. Míg a falvakban kevés közlekedési baleset történik. Egy másik elem, amely veszélyt jelent az ön számára, a járványok és betegségek, amelyek többsége egyik városról a másikra terjednek. A városokban élő emberek a mozgásszegény életmód és a gyorsétterem miatt sok betegség számára kiszolgáltatottá válnak. Az ellustulás, mozgásszegény életmód, a gyorséttermi étkezések a falusi ember számára érthetetlen, egészségkárosító tényezők, melyekre nem vágynak. Így egészségesebben, fittebben, tartalmasabban élik mindennapjaikat.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása
Megélhetés egy kistelepülésen
Mitől jobb egy kistelepülésen az élet?

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Mitől jobb egy kistelepülésen az élet?

More Pékség
Összefoglaló:
Minden ember más, máshogy éli napjait és eltérő prioritás alapján hozza döntéseit. Az elmúlt években főként a munkakeresés hatására rengeteg ember költözött városokba, avagy ingázóként vállalt munkát közeli városokban. Ez hatalmas terhet ró a városokra, akárcsak a családokra. Hál istennek egyre több cég kezdeményezi a helyben lévő munkaerő segítését, megtartását.

 

Az urbanizáció évek óta a fő trend az egész világon. A falvakban született emberek többsége modern városokba rohan. Nyilvánvalóan nagy különbségek vannak a falu életmódja és a városi életmód között. Nehéz megmondani, melyik a jobb. Egyikük sem áll a másik felett. A városban élés gyakran magasabb fizetést, több lehetőséget, több árucikk-választási lehetőséget, több oktatási forrást, jobb orvosi ellátást kínál stb. Ezek a dolgok azonban manapság fokozatosan elérhetők a falvakban. Azok az emberek, akik soha nem jártak falvakban, nem ismerik a falusi életmód igazi szépségét.

A továbbiakban ismertetjük a falusi élet előnyeit, melyeket egy nagyvárosban sosem tudunk megtapasztalni. Amennyiben nem élt falvakban, nem tudta elképzelni, milyen friss a levegő. Nincs autó kipufogógáz, vízelvezető árok, büdös hulladék. Míg a városi életbe való belépéshez szinte maszkot kell viselni (érdekes hasonlat 2020.-ban), falvakban élve hajnaltól sötétedésig friss a levegő.

A város mindig forgalmas és zajos. Nagyon sok jármű és ember van az úton. Zajok érkeznek mindenhonnan, úgymint közlekedési zajok, ipari zajok, építési zajok, szomszédok és lakóhelyek zajai. A falvakban azonban soha nem kell aggódnia ezekért a zajokért. Éjjel mélyen aludhat, nappal pedig a csendes sétát élvezheti.

A falusi élet javára írható, hogy különféle zöldségféléket termeszthet egyedül. Ön ellenőrzi a vetést, trágyázást, növekedést, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a zöldségek minden adalékanyagtól mentesek és tiszták. Ezzel szemben a városban élőknek minden ételt szupermarketből vagy helyi bevásárlóközpontból kell megvásárolniuk. Friss zöldségek fogyasztásához korán kell kelni és rohanni kell a piacra. A helyzet azonban teljesen más, egy kis településen. 

A fogyasztói élet és a megélhetési költségek kétségtelen, hogy a falvakban jóval kedvezőbbek. Az áruk ára alacsonyabb a falvakban, mint a városban. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi terméket vásárol, míg kevesebb pénzt költ falusi életmódnál. Továbbá, mivel kevesebb a fogyasztói lehetőség, nagy megtakarításra tehet szert.

A legtöbb városban élő ember magányosan él, pedig csak 10 méterre van más emberektől, mégis egyedül érzi magát. Kevés a kommunikáció a szomszédok között, és a barátok több tíz kilométerre lehetnek. A magány megölése érdekében online filmeket néznek, online játékokat játszanak, rövid utazásra indulnak. Falvakban élve azonban soha nem érzed magad egyedül. Minden reggel köszönthetsz a szomszédjaidnak, és csak 20 méterre lakhatsz a barátaidtól. A városban mindenhol találkozol idegenekkel, míg a faluban mindenki ismeri egymást. 

Minden ember más, máshogy éli napjait és eltérő prioritás alapján hozza döntéseit. Az elmúlt években főként a munkakeresés hatására rengeteg ember költözött városokba, avagy ingázóként vállalt munkát közeli városokban. Ez hatalmas terhet ró a városokra, akárcsak a családokra. Hál istennek egyre több cég kezdeményezi a helyben lévő munkaerő segítését, megtartását.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása
Területfejlesztés
Megélhetés egy kistelepülésen

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Területfejlesztés

More PékségÖsszefoglaló:
A vidéki település nemcsak a gazdák lakóhelye, hanem fontos termelési terület is. A kutatók tanulmányozták a háztartások megélhetési stratégiáit, melynek eredményeit jelen cikkükben ismertetjük az olvasóval.

Az új iparosítás, az egészséges urbanizáció és a mezőgazdasági iparosítás folyamatos fejlődése felgyorsítja a vidéki háztartások differenciálódását. A háztartások differenciálódásának jellemzőinek és trendjének pontos meghatározása ebben a háttérben alapot adhat a jövőbeni megélhetési kihívások azonosításához. Termelési és fogyasztási tevékenysége révén az emberek befolyást gyakorolnak a földre. A megélhetés tehát az ember-föld rendszerek fejlődésének fő mozgatórugója. A vidéki háztartások a vidéki területek gazdasági és társadalmi fejlődésének alapvető egységei és mikrovállalkozási egységei. Megélhetésük magában foglalja a túléléshez és a fejlődéshez szükséges képességeket és eszközöket, a termelési tevékenységeket és a mindezek megszerzésének jogát. A reform végrehajtása óta az iparosodás és az urbanizáció hatására a vidéki háztartásoknak több megélhetési lehetőségük van, ami folyamatos megélhetési változáshoz vezet. Ez tovább befolyásolja a földhasználat folyamatát, az ökológiai környezet alakulását, a természeti erőforrások kezelését, az ökológiai kompenzációt és a megélhetési erőforrások elosztását. A megélhetési eszközök, a megélhetési stratégiák és a megélhetési eredmények a vidéki háztartások megélhetésének középpontjában állnak. A vidéki háztartások hasznosítható megélhetési eszközöket használnak, megfelelő megélhetési stratégiákat választanak és megélhetési eredményeket érnek el. A vidéki háztartások megélhetési eszközeinek összege meghatározza a fogyasztás jellegű beruházásaikat, és tovább befolyásolja a vidéki települések felépítését. A megélhetési eszközök, mint a megélhetési struktúra alapja, meghatározzák a megélhetési stratégiák kiválasztását, így a vidéki háztartások megélhetési eszközeinek pontos számszerűsítése segíthet azonosítani fejlődésük trendjét.

A vidéki település nemcsak a gazdák lakóhelye, hanem fontos termelési terület is. Ez egy „komplexum”, amelynek több funkciója szorosan kapcsolódik a vidéki háztartások megélhetéséhez. A vidéki települések kialakulása és fejlődése nemcsak a háztartások sokféle megélhetésének a következménye, hanem annak a folyamatnak az eredménye is, amelyben a háztartások befolyásolják a vidéki települések mintázatát, formáját és szerkezetét. Végül a vidéki települések földhasználata jelentős változásokon megy keresztül, és a településeket még át is építik. A vidéki házak formája és funkciója nagymértékben változik az idő és a megélhetés függvényében. Ugyanakkor a vidéki település térbeli mintázatának és formájának változásai miatt a gazdáknak meg kell változtatniuk megélhetésüket is, hogy alkalmazkodni tudjanak a vidéki települések új térbeli mintájához. A kutatók hosszú ideig saját tudományterületük korlátai szerint tanulmányozták a háztartások megélhetési stratégiáit, a megélhetési eszközök számszerűsítését és a megélhetés változását a regionális közgazdaságtan és a fenntartható fejlődés szempontjából, vagy a vidéki települések térbeli evolúcióját tanulmányozták, mint a településföldrajz perspektívája. Mindannyian egyetlen problémát tanulmányoztak egyetlen szempontból. Kevés a két szempontot ötvöző kutatás, ami nem segíti elő a vidéki települések evolúciójának, belső mechanizmusának sokdimenziós skálán történő feltárását. Valójában a vidéki települések alakulása nemcsak a természeti és társadalmi-gazdasági tényezőkhöz kapcsolódik, hanem szorosan kapcsolódik a gazdák megélhetésének változásához is. A megélhetés térbeli-időbeli változása, eltéréshez vezet a vidéki települések földhasználatában. A jelenlegi kutatások többnyire az előbbire összpontosítottak, az utóbbit figyelmen kívül hagyva. Ezenkívül a kutatások többsége főleg megyére koncentrál, ugyanakkor elhanyagolja a vidéki települések legalapvetőbb egységét, azaz a falut. Ezért a kutatási eredmények nem vezethetik jól a falusi léptékű építkezést.

A vidéki település valójában vidéki háztartásokból áll, és a vidéki háztartások jelentik a gazdasági tevékenységek fő témáit a vidéki területeken. A családi gazdasági jövedelem különbsége és a fogyasztási koncepció változása miatt a megismerés, a kereslet és a lakóhely javításával kapcsolatos döntéshozatal háztartásonként eltérő. A napjainkban a vidéki lakóingatlanok földhasználatának megváltozása már nem a területek puszta kiterjesztése és összevonása, hanem a falu léptékű rekonstrukciója és integrációja a gazdák termelésének és életmódjának hatására. Ez átfogóan tükrözi a falu, a mezőgazdaság és a vidéki háztartások fejlődését. 

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Megélhetés egy kistelepülésen
A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása

More Pékség
Összefoglaló:
Az olvasó a vidéki térségek meghatározásán túl, megismerkedhet a vidék és város kapcsolati rendszerével. Mindemellett napjainkban ingázó munkavállalók és a városokból kitelepülő családok összefüggéseivel.

Összességében azt láthatjuk, hogy változik a „város” szerepe. A múltban a dél-afrikai körkörös migráció klasszikus mintázata létezett. Ami azt jelenti, hogy, a férfiak dolgozni mentek, általában valahol távoli helyekre, pénzeket utaltak haza, majd később visszavonultak a vidéki közösségi otthonba. Ez már nem így történik, legalábbis nem ugyanúgy.

A vidéki és városi térségek elkülönítése országonként más és más kritériumrendszer alapján történik. Az Európai Unió rendelkezik meghatározással a vidéki térségek definiálására, ugyanakkor az egyes országok is törekszenek az adottságaiknak jobban megfelelő, saját meghatározásra. Ennek oka elsősorban a támogatások lehívásának minél teljesebb körű, ugyanakkor lehetőleg egyszerű kritériumok alapján történő biztosítása. A vidéki térségek lehatárolásának ezért nagy jelentősége van gazdasági, vidékfejlesztési szempontból. Mindemellett a vidéki térségek lehatárolásának tudományos értékű szempontrendszerre is szükség van, mert az a kérdés, hogy mit tekintünk vidéknek, hogy miben különbözik a városi térségtől, nem egyszerűsíthető le támogatási kérdésre. 

A vidékiség sokat hangoztatott jellemzője a jobb környezeti minőség, a nagyobb zöldfelületi arány. Ez nyilvánvalóan befolyásolja a vidék által betölthető funkciókat és ezen keresztül kapcsolatát a városi térségekkel is.

Mindazonáltal napjainkban a „város” közelebb áll a vidékhez, az emberek a város és a gazdaságok házai között ingáznak, a családok pedig megosztottak és mobilak (szezonálisan, de akár naponta).

Véleményem szerint ez szinte értelmetlené teszi a pillanatfelvételen történő lakóhely kérdését. Úgy gondolom ahelyett, hogy aggódnánk a számok vagy a városok besorolása miatt, jobb befektetni a megélhetés változó térbeli dinamikájának – a települési, termelési, beruházási, felhalmozási minták – megértésébe. Ehhez a helyi önkormányzatok, a szolgáltatásnyújtás, az infrastrukturális beruházások, valamint a gazdasági és területrendezés radikális újragondolása szükséges. Indokolttá vált a régi gyarmati tervezési modellek elhagyása, és át kell tervezni a statisztikai adatgyűjtésnek, továbbá az új összefüggéseknek megfelelően.

Régóta érvelnek egyesek a tervezés és fejlesztés regionálisabb térbeli perspektívája mellett, beépítve az átalakított vidéki térségeket és összekapcsolva a városi területeket, bármilyen típusú. A helyi gazdasági fejlődés zajlik, de az állami (és magán, civil szervezetek és adományozók) széttöredezett, diszfunkcionális jellege miatt nincs összehangolva, támogatva és a legtöbbet kihasználva. Ennek megvalósításához természetesen működő bürokratikus államra, valamint gazdasági és politikai stabilitásra van szükség. Ez sajnos még mindig messze van.

Addig az emberek folytatják életüket, átalakítják a városi és vidéki tereket, valamint a kapcsolatokat olyan módon, amelyet a tervezési tankönyvek és a népszámlálási adatok egyszerűen nem árulnak el.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Megélhetés egy kistelepülésen

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Megélhetés egy kistelepülésen

More PékségÖsszefoglaló:
Vidéken történt megélhetési változásokkal ismerkedhet meg az olvasó. Milyen hatással van a nagyvállalattok bezárása a vidéken élőkre? A földreform hatásai máig érezhetőek, így megélhetési eszközök és egy élhető vidék megoldásait vizsgáljuk.

A vidéki megélhetés megváltoztatása nagy hatással van a vidéki települések földhasználatának mértékére, felépítésére és morfológiájára, új kihívások elé állítva a vidék revitalizációját és a települések rekonstrukcióját. Az Észak-magyarországi hegység Edelény járásában fekvő Szalonna települést és környékét vettük példának. A részvételi vidéki értékelési adatok alapján elemeztük a vidéki háztartások megélhetési eszközeinek szerkezetét és megoszlását, valamint megélhetési sokféleségüket ökológiai eszköz, megélhetési diverzifikációs index és tájképi index modellek felhasználásával. Célunk volt egy válaszmechanizmus megtalálása a vidéki megélhetés változása és a vidéki települések földhasználatának változása között. Az eredmények hasznos információkat nyújthatnak az új falvak kiválasztásához, a vidéki települések rekonstrukciójához és az élhető vidéki környezet megteremtéséhez. Az eredmények azt mutatják, hogy Szalonna településen az egy háztartásra jutó átlagos megélhetési eszközök összértéke nőtt. A megélhetési eszközök négy típusa, ideértve a természetes, az anyagi, a munkaerő és a pénzügyi eszközöket, idővel változott. Míg korábban a munkaerő-eszköz volt a legfontosabb megélhetési eszköz, amelynek értéke a megélhetési eszközök teljes értékének 76,67% -át tette ki. Az idő meghosszabbításával a négyféle eszköz aránya az összes megélhetési eszközhöz közelebb került egymáshoz. 

Ugyanakkor negatívumként szolgál, hogy néhány nagyvállalkozás bezárt (egyes bankok és korábban nagyüzemeket kiszolgáló társaságok), és mindhárom esetben a közszolgáltatások és a városi infrastruktúrába történő állami beruházások súlyos visszaesése következett be.

Figyelembe véve ezeket a változásokat és a földreform betelepítési területeivel való kapcsolatokat, vajon, milyen elmozdulások fontosak a vidéki kistelepülések változó szerepének megértésében? Négy témát szeretnék kiemelni. Először is az üzleti lehetőségeket. Most a vidéki gazdaságban nagy bevételek halmozódnak fel a földreform-gazdaságok mezőgazdaságából. Számos helyi gazdaság dinamizmusa kapcsolódik a földreformos áttelepítésekhez. Ezen készpénzáramlások közül sok szezonális – és ma a készpénzválság súlyosan érintett, bár az e-kereskedelemre gyorsan átálltak -, de az összmennyiség jelentős. Az eredmény az, amit a közgazdászok összekapcsolásnak és multiplikátorhatásnak neveznek, szolgáltatások, ráfordítások stb. iránti kereslet, különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos üzleti tevékenység, ideértve a közlekedést, a berendezéseket, a vetőmagot, a műtrágyát és így tovább.

A második megközelítés az új emberek a betelepülése a kistelepülésekre. A múltban az ilyen településeken a kereskedelmi tevékenységet a nagyvállalkozások uralták. Ezek olyan helyek voltak, ahol munkát kaphattak, vagy a mezőgazdasági dolgozók vagy a köztisztviselők lakóövezete volt. A gazdaságokban dolgozók fizetés után jönnek vásárolni. Ma több kisvállalkozás van. Ezek különösen fontosak a fiatalok és a nők, valamint azok számára, akik nem kaptak földet a földreform révén. Az ilyen tevékenységek törékenyek, informálisak és kockázatosak, de megélhetést kínálnak, és egy-két másik embert alkalmaznak, amelyek jelentős gazdasági tevékenységet eredményeznek. 

A harmadik szempont a ház. Az alacsony és közepes sűrűségű lakások jelentősen bővültek. Hatalmas építési fellendülés történt. Sok befektető földreform-gazdálkodó és mezőgazdasági áruk kereskedője. A földreform helyszíneihez kapcsolódnak az új földesurak, akik elhelyezik a tanárokat, az ápolónőket és más köztisztviselőket. Az időszak tehát elmozdult a gazdasági és osztályviszonyokban, valamint a felhalmozási mintákban, mivel az emberek a földművelésből befektetnek az ingatlanokba.

Végül az Infrastruktúra és a tervezés. Az alapvető szolgáltatások, az infrastruktúra és a tervezés nem tudnak lépést tartani ezzel a gyors változással. Az állami kapacitás és a beruházások hiánya valóban megmutatkozik valamennyi településen. A szennyvíz, az áramellátás és az utak például rossz állapotban vannak. 

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA