A környezetvédelem fogalma

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A környezetvédelem a természetes környezet védelme a magánszemélyek, szervezetek és kormányok által. Célja a természeti erőforrások és a meglévő természeti környezet megőrzése, és ahol lehetséges, a károk helyreállítása. A túlfogyasztás, a népességnövekedés és a technológia nyomása miatt a biofizikai környezet romlik, néha véglegesen. Ezt elismerték, és a kormányok elkezdték korlátozni a környezetromlást okozó tevékenységeket. Az 1960-as évek óta a környezeti mozgalmak nagyobb figyelmet szenteltek a különböző környezeti problémákra. Különbség van az emberi tevékenység környezeti hatásának mértékéről, sőt a tudományos tisztességtelenségről is szó van, így a védelmi intézkedéseket időnként újra megvitatják. Az ipari országokban az önkéntes környezetvédelmi megállapodások gyakran biztosítják a vállalatok számára, hogy elismerjék a minimális szabályozási normákon való túllépést, és így támogassák a legjobb környezetvédelmi gyakorlat kialakítását. Indiában például a Környezetvédelmi Fejlesztési Bizalom (EIT) 1998 óta dolgozik a környezetvédelem és az erdővédelem terén. A Zöld önkéntesek csoportja kap egy célt a Zöld India Tiszta India koncepciójának.

Az ökoszisztémák az erőforrás-gazdálkodás és a környezetvédelem tekintetében arra törekednek, hogy az egész ökoszisztéma összetett kölcsönhatásait vizsgálják a döntéshozatalban, nem pedig egyszerűen csak konkrét kérdésekre és kihívásokra reagáljanak. Ideális esetben az ilyen megközelítéssel kapcsolatos döntéshozatali folyamatok a tervezési és döntéshozatali együttműködési megközelítést jelentik, amely az érdekeltek széles körét magában foglalja az összes érintett kormányzati szervnél, valamint az iparban, a környezetvédelmi csoportoknál és a közösség képviselőinél. Ez a megközelítés ideális esetben támogatja a jobb információcserét, a konfliktus megoldási stratégiák kidolgozását és a jobb regionális megőrzést. A vallások szintén fontos szerepet játszanak a környezet megőrzésében.

A Föld számos erőforrása különösen sérülékeny, mert sok országban az emberi hatások befolyásolják őket. Ennek eredményeképpen az országok számos kísérletet tesznek arra, hogy több kormány által aláírt megállapodásokat dolgozzanak ki az emberi tevékenységnek a természeti erőforrásokra gyakorolt ​​hatásainak megakadályozása vagy kezelése érdekében. Ide tartozhatnak olyan megállapodások is, amelyek olyan tényezőket érintenek, mint az éghajlat, az óceánok, a folyók és a légszennyezés. Ezek a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások néha jogilag kötelező erejű dokumentumok, amelyek jogi következményekkel járnak, ha nem követik őket, máskor pedig több elvi megállapodás, vagy magatartási kódexként szolgálnak. Ezeknek a megállapodásoknak hosszú története van, és néhány multinacionális megállapodás már 1910-től Európában, Amerikában és Afrikában létezik.

A környezetvédelemmel kapcsolatos megbeszélések gyakran a kormány, a jogszabályok és a bűnüldözés szerepére összpontosítanak. A legszélesebb értelemben vett környezetvédelem azonban minden ember, és nem csupán a kormány felelőssége. A környezetet befolyásoló döntések ideális esetben az érdekeltek széles körét foglalják magukba, beleértve az iparágat, az őshonos csoportokat, a környezetvédelmi csoportokat és a közösségi képviselőket. A környezeti döntéshozatali folyamatok fokozatosan fejlődnek, hogy tükrözzék az érdekeltek széles körét, és számos országban egyre inkább együttműködnek.

Számos alkotmány elismeri a környezetvédelemhez való alapvető jogot, és számos nemzetközi szerződés elismeri az egészséges környezetben való élethez való jogot. Számos országban vannak olyan szervezetek és ügynökségek is, amelyek a környezetvédelemre irányulnak. Vannak nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, mint például az ENSZ Környezetvédelmi Programja.

Bár a környezetvédelem, nem csupán a kormányzati védelmi cselekmények felelőssége, a legtöbb ember úgy véli, hogy ezek az ügynökségek elsődleges fontosságúak a környezetet és az azzal kölcsönhatásban lévő embereket védő alapvető szabványok létrehozásában és fenntartásában.

Mindezek tudatában prioritást kell, hogy élvezzen környezetünk védelme. Mindannyiunk felelőssége, hogy harmóniába éljünk a Földdel. Mindennapjainkban számos döntést hozunk, kezdve az ivóvíz-használattól, a háztartásban használt vegyszereken át, az energia használaton keresztül az otthonunk melegen tartásáig. Fontos, hogy tudatosan válasszuk a számunkra és környezetünk számára a legmegfelelőbb megoldást. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát dolgozott ki, az ipari, mezőgazdasági, zöld- és egyéb maradványok feldolgozására. Bérelhető mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely a hulladék keletkezési helyén hasznosítja újra azt, és magas fűtőértékkel rendelkező fűtőanyagot állít elő, melynek minimális a szén-dioxid kibocsátása. Ezen technológiával környezetbarát tüzelőanyagot állít elő, az addig hulladéknak hitt maradványokból.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Környezetvédelem a házak üzemeltetésének révén

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

 

Egy könnyűszerkezetes épület lehet nehéz- vagy könnyűszerkezetes, szintetikus vagy természetes, hagyományos vagy modern. Így az épület lehet tégla, pórusbeton, vasbeton, fa vagy acél is. A leglényegesebb szempont inkább az, hogy a megrendelő életviteléhez a legközelebb álljon, s a végeredmény egy élhető, szerethető, kényelmes otthon legyen.

 

  1. Alacsony fenntartási költségek

  1. Magas komfortérzet, jó levegő

A folyamatos légcserének köszönhetően a passzívházban garantált a jó minőségű frisslevegő és a komfort.

  1. Magas fokú zajvédelem

A kiváló szigetelés hozzájárul a külső zajoktól mentes élethez.

  1. Allergia elleni védelem

A professzionális épületgépészeti megoldások jóvoltából megszűnnek az allergiás panaszok.

  1. Értékállóság

Kiváló minőségű alapanyagoknak (valamint az alacsony rezsiköltségnek) köszönhetően értékállóbb, mint egy hagyományos technológiával épült családi ház.

Hosszú távon olcsóbb

Egy hőszigetelés tekintetében hagyományos ház az ötvenéves élete során az üzemeltetésre a bekerülési költségének háromszorosát fogyasztja el. Ezzel szemben egy energiahatékony épület esetében ugyanezen 50 év alatt kb. a másfélszeresét kell összesen az üzemeltetésre költeni. Mivel a fenntartási kiadások jövedelmünk igen magas hányadát teszik ki, így a jövőre való tekintettel fontos, hogy a döntés megalapozott és felelősségteljes legyen.

Egy érdekes megoldás az ún. trombefal, egy indirekt napenergiát gyűjtő szerkezeti elem, amely tárolja a hőt, majd a napsütés elmúltával a helyiségbe sugározza azt. Fontos részei az önellátó épületnek a víztakarékos rendszerek, amelyek egyrészt az esővíz-, másrészt a szürkevíz bizonyos célokra való hasznosításán is alapulnak. További bevett megoldások az energiatakarékos világítótestek vagy a víztakarékos rendszerek.

Gépészet és üzemeltetés: intelligens és energiatakarékos

Érthető, hogy kritikus pontja egy önellátó épületnek. A megújuló energiaforrások széles tárházából választhatunk ezeknél az épületeknél, a napelem és napkollektor, a fatüzelés, illetve a hőszivattyú tekinthető a legelterjedtebbnek, de fontos szerephez juthat a passzív napenergia-hasznosítás is.

 

Tető

Amikor hőszigetelt épületről beszélünk, természetesen nem csak a falakról kell szót ejtenünk, hiszen egy ház energiavesztesége leginkább a tetőnél jelentkezik. Fontos kérdés, beépítjük-e a padlásteret? Ha nem, érdemesebb lehet a padlásfödémet szigetelni. Ha igen a válasz, akkor már építéskor gondoskodni kell a kellő méretű hőszigetelésről, továbbá a légzárásról is – a megfelelő légtömörség ugyanis szintén elengedhetetlen feltétel egy maximálisan energiatakarékos épületnél!

Szintén fontos odafigyelni a tető és a fal hőszigetelésének megfelelő csatlakozására, illetve a hőhidak (a környezetüknél rosszabb hőszigetelő képességű részek) elkerülésére. A tető hőszigetelése egyébként kifejezetten kihívást jelentő feladat, hiszen az átlagos szarufa-magasságnál (15 cm) jóval vastagabb hőszigetelésre van szükség, ráadásul a szarufák maguk is hőhidat jelentenek; így ennél a szerkezetnél a magasabb hőszigetelési követelmény esetében a szarufák alá és fölé is kerül szigetelés. Bevett megoldás az is, hogy a szarufák az eresznél nem nyúlnak túl a talpszelemenen, hogy ne szakítsák meg a hőszigetelést, mert így hőhíd keletkezne; ehelyett a kilógó ereszt úgy alakítják ki, hogy ún. álszarufák készülnek.

Fal

A lehető legkisebb energiafogyasztás: természetesen elsődleges fontosságú, hogy ezt elérjük. Ertsey Attila, az autonóm házak témájának hazai szakértője szerint szigetelés szempontjából valójában egy passzívházról van szó, amely „ráadásul” önfenntartó is. A passzívház falazatának igen alacsony hőátbocsátási tényezővel kell rendelkeznie. A szerkezet hőtechnikai mérőszáma az „U” érték, melynek ebben az esetben 0,1-0,2 W/m2K érték között kell lennie.

Egy ilyen fallal szemben ugyanakkor sokkal több követelmény áll fent, mint a nagyon jó hőszigetelő képesség. Ezek pedig a jó hőtároló képesség, a légzárás, légtömörség, a jó páraáteresztés, de ide tartozik a hangszigetelő képesség és a jó megmunkálhatóság is. Ezeket a követelményeket a hőszigeteléssel ellátott égetett kerámia téglafalak például nagyszerűen kielégítik, de passzívháznál is választhatjuk a vasbeton vagy pórusbeton falazóelemeket, a megfelelő vastagságú hőszigeteléssel kiegészítve.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A fenntartható fejlődés alapelvei (2)

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Fogyasztás, környezet és fenntarthatóság

A megújuló erőforrások fogyasztása A környezet helyzete Fenntarthatóság
több, mint amit a természet újratermelni képes a környezet pusztul nem fenntartható
a természet újratermelő kapacitásával azonos mértékű környezeti egyensúly fenntartható, nem változó állapot
kevesebb, mint amit a természet újratermelni képes a környezet megújul fenntartható fejlődés

Környezetbarát termékek

A növekvő népesség növekvő anyagi jóléte csak úgy képzelhető el, ha a környezeti erőforrások egyre kisebb igénybe vételével folyik a termékek előállítása. Illetve, ha reflektálunk arra, hogy a boldogságunk, jóllétünk milyen mértékben függ/független termékek beszerzésétől/fogyasztásától, ld. pl. happiness economics. Egyes cégek erőfeszítéseket tesznek arra, hogy termékeik előállítása során, a termék életideje során vagy az után minél kisebb környezeti terhelést okozzanak. Ezzel azonban óvatosan kell bánni, mert sokan visszaélnek vele. Ilyenkor beszélünk az ún. zöldrefestésről, amikor egy cég csak a szavak szintjén környezetbarát, s terméke mit sem változik, vagy pl. környezetbarát célokat támogató alapítványt hoz létre, miközben fő tevékenysége rengeteg természeti, társadalmi kárt okoz. Más cégek természetesen őszinték és hitelesek, érdemes tájékozódni.

Öko-címkék

Jelenleg az EU-ban a termékek hátoldalán, csomagolásán különböző „öko-címkével” találkozhatunk, jelentésük nagyon különböző. A leggyakoribbak: a Möbius hurok, a Zöld Pont (Der Grüne Punkt), a Ricoh Group újrahasznosítás címkéje, az Európai Unió „öko-címkéje”, a „Nordic Swan” (Északi Hattyú) és a magyarországi cédrus-fa védjegy.

Lehet-e fenntartható a fejlődés?

Számos környezetvédő bírálta a „fenntartható fejlődés” kifejezést, mondván, hogy oximoron, mert a gazdasági fejlődés és a hozzá rendelt elméletek és szabályozások az erőforrások állandó fogyasztásában gondolkodnak, mintha az erőforrások mindenkor hozzáférhetőek volnának. Sok erőforrást, mint például a kőolajat és a földgázt az emberiség sokkal nagyobb ütemben fogyasztja, mint ahogy természetes úton újratermelődik, így egyre fogyatkozik a készletük. A kifejezés ellen azzal érvelnek, hogy az üzleti életben a „fenntartható fejlődés” szókapcsolatot úgy használják, mintha a jelenlegi fajta gazdasági fejlődés is fenntartható volna, vagy mintha a kapitalizmus környezetbarát volna – félretolva útjukból olyan embereket, akik nem a gazdasági, hanem a környezeti értékeket hangsúlyozzák. Egy másik érv a kifejezés ellen az, hogy a közgazdászok rendszerint a fenntartható fejlődés alatt állandóan fenntartható gazdasági növekedést értenek, amely azonban (mivel a gazdaság a természeti erőforrások használatára alapul) elvileg sem lehetséges, hiszen a Föld véges méretű.

A megújuló energiaforrások, az újrafelhasználás, a szolgáltatások megfelelő megszervezése gazdasági értelemben is lehetővé tud tenni fejlődést – vagy a korlátozott erőforrások használata nélkül, vagy kismértékű, kis környezeti hatással járó használatukkal. Az utóbbi eset is lehet nem fenntartható, ha az erőforrások lassú fogyasztása meghatározatlanul hosszú ideig tart.

Ha pedig a fejlődés alatt nem feltétlenül értjük az anyagi növekedést és az emberiség számbeli növekedését, hanem inkább az emberiség szellemi fejlődésére gondolunk, akkor ez elvileg lehetséges a Föld élővilága állapotának megőrzése mellett is.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A fenntartható fejlődés alapelvei

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

“A növekedés határai” (The Limits to Growth) címmel az MIT (USA, Cambridge) munkacsoportja készítette el (ún. Meadows-jelentés, 1972). A jelentés korszakalkotó munka volt és később számos világmodell készült el. A legfontosabb kérdés: ”Alapozható-e a földi erőforrásokra és ökológiai rendszerekre a földi népesség és állótőke további exponenciális növekedése? Mi történhet, ha túlzottan megterheljük ezeket az erőforrásokat?” Az utóbbi két-három évtizedben határozottan kirajzolódott az a kép, hogy a technikai fejlődés diktálta erőforrás használat szerkezete és főleg mérete, volumene véges határokat feszeget. Tehát a növekedésnek vannak határai (D. Meadows-J. Randers-D. Meadows, 2005).

  • A holisztikus megközelítés elve: rendszerszemlélet, átfogó, átívelő, összekapcsoló gondolkodás ( Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!)
  • Az integrációs elv: Először a természetvédelem  (fajok és terület mentése), A környezetvédelem – Környezetgazdálkodás (hatékonyan bánni az erőforrásainkkal és az egész környezettel)
  • A tartamosság elve – az önszabályozás működési elvén alapuló, a környezet önfenntartóképességét figyelembe véve szemléli a megvalósítható eljárásokat.
  • A természeti erőforrás használatának és megőrzésének egyidejűségi elve
  • A megelőzés és az elővigyázatosság elve
  • Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve
  • A helyi erőforrások hasznosításának elve – lehetőleg a régióban megtalálható nyers- és alapanyagforrásokat használva fel, törekszik cégünk az épített környezet fenntartható módon történő modernizálására. Emellett a helyi igények kielégítése a cél.
  • A stabilitás és a sokféleség megőrzésének elve
  • A szennyező fizet elv
  • Társadalmi felelősségvállalás elve
  • A társadalmi részvétel elve – ebben az elvben fontos, hogy a polgárok megfelelő döntések meghozatalára képesnek érezzék magukat. Értendő ez alatt a tudással felvértezettséget, és annak belátását, hogy minden egyes egyedi döntés súllyal bír az ökológia rendszerében.

Lakásállomány és középületek jellemzői, állapota különös tekintettel az energiahatékonyságra, ami cégünk profiljába beleillik, ezért hatékonyan tudunk általa tenni a megfogalmazott cél elérése érdekében:

Az építőipari szektor több fajta nagy mennyiségű hulladékot termel. Az építési vagy bontási hulladékot jelentősen csökkenteni: újrahasznosítással, olyan termékek kifejlesztésével, melyek használatakor eleve kevesebb hulladék keletkezik, vagy az építkezéseken  bevezetett szelektív hulladék gyűjtésével visszafogható az újra hasznosíthatatlan hulladék mennyisége. A könnyűszerkezetes házaink tulajdonságai megfelelnek ennek az elvárásnak. Energiatakarékossága, energia-felhasználási hatékonysága kulcsszerepet játszik elterjedésének.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

A környezetvédelem területei (2.)

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

  1. Zajvédelem, –rezgések elleni védelem: A környezeti zaj- és rezgésforrás létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos szabályokat a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet rögzíti. Bár a zaj nem köthető egyértelműen egyik környezeti elemhez sem, mégis a környezetvédelemhez tartozik, hiszen a kibocsátott zaj hatással van az abban élőkre. Leggyakrabban a levegőben terjedve fejti ki hatását, ami az egyszerű pszichikai hatástól (zavaró zaj) egészen a fizikai hatásig (fájdalom érzet) terjedhet. Ahhoz, hogy az ember által végzett tevékenységek zajkibocsátása ne érje el ezeket a határértékeket, vagyis a hangnyomás értéke a megadott határértéken belül maradjon szükséges műszeres méréssel meghatározni a kibocsátást, és szükség esetén az ellene irányuló, gyártófüggetlen, költséghatékony, energiatakarékos szigetelési megoldásokat meg kell keresni és valósítani.

  1. Hulladék-gazdálkodás során az az elsődleges szempont, hogy csak az a hulladék váljon szemétté, ami további hasznosításra már egyáltalán nem alkalmas. Amit az újrahasználat vagy újrahasznosítás már nem tud nyers- vagy alapanyagként felhasználni. A hulladékok kezelését irányelvek alapján végzik általában az állam intézményei. A megelőzés ezen belül az integrált szennyezés megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét (veszélyes hulladékok), a környezetterhelés csökkentése érdekében, ez azt is jelenti, hogy úgy kell megoldani ezen problémát, hogy ne okozzon további környezeti kárt. Az elővigyázatosság elve alapján a veszélyes, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehető legnagyobbak lennének, vagyis a lehető legkedvezőtlenebb esetet kell figyelembe venni. A gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásért, beleértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, a termék élettartamát és újrafelhasználhatóságát. A termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is. Erre vonatkozó szabványok is születtek: életciklusköltség-számítás (Life Cycle Cost, EN ISO 14040-14044) valamint életciklus elemzés (LCA). A megosztott felelősség elve, a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük. Az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra, azaz a lehető legkisebb környezet-igénybevételével járó anyag és energiatakarékos technológiák alkalmazására. A szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője birtokosa vagy hulladékká vált termék gyártója köteles, a tevékenysége során okozott károk, szennyezés elkerüléséért teendő intézkedések teljes költségét viselni.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A környezetvédelem területei

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

  1. Levegőtisztaság védelem
  2. Vízminőség-védelem, talajvédelem
  3. Zajvédelem, rezgések elleni védelem
  4. Hulladék-gazdálkodás

  1. Az levegőterheltségi szint (imisszió) a levegőben kialakult szennyezőanyag koncentrációját határozzák meg vele, mértékegysége: mg/Nm³. Ennek folyamatos ellenőrzése ma már létkérdés. Főként a nagyvárosokban, azok központjában állítanak fel érzékelőket, melyekkel a levegő részecskéivel együtt lebegő anyagok mennyiségét mérik tulajdonképpen. Ezek lehetnek gázmolekulák, melyeket alaphelyzetben az úgymond tiszta levegő nem tartalmaz, vagy nem tartalmazhat vagy aeroszol molekulát. Az aeroszol molekulák pedig a levegővel együtt lebegő folyadék-cseppek. Ezek mérésére léteznek automata és manuális mérőhálózatok.
  2. Mivel lassan megújuló erőforrásról (víz) lévén szó, a felszín alatti víztesteket mennyiségi szempontból is definiálni kell. Az eredeti vízminőséget jelentősen befolyásolják az áramlások ill. a víz felszín alatti tartózkodási ideje valamint a hőmérséklet is. Ezt a vízminőséget – különösen felszín közelben – az emberi tevékenységből származó szennyezések megváltoztatják. A felszín alatti vizek esetében a szennyezés tartós, időtartama akár évtizedekre vagy évszázadokra tehető. Amennyiben a szennyezőanyag nem bomlik le vagy immobilizálódik, akkor a szinte végtelenségig a felszín alatti vízben maradhat. A felszíni alatti víz lassan mozog a talaj felszíne alatt, az emberi tevékenységek hatása hosszú ideig érzékelhető. Az elmúlt 20 év során megbizonyosodott, hogy az összes szennyező anyag teljes eltávolítása a legtöbb esetben nem volt lehetséges. Emiatt elsősorban a megelőzésre kell összpontosítani. A felszínről érkező szennyezésekre elsősorban a karsztvidékek, a talajvíz, a parti szűrésű vizek és a sekély rétegvíz vízbázisai érzékenyek. Az egyik legnagyobb probléma a felszín alatti vizek nitrátszennyezése. A felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető nitrát elsődleges forrása a csatornázatlan településeken a szabálytalanul elszikkasztott szennyvíz. Minthogy a nitrát a talajvízben igen könnyen mozog (nem kötődik a talaj összetevőihez), az intenzív mezőgazdasági termelésben használt műtrágyák jelentős diffúz forrást jelentenek. A korábban elszennyezett területekről, például az ipari létesítményekből és a nem megfelelően szigetelt hulladéklerakóból származó veszélyes anyagok is problémát jelenthetnek a felszín alatti vizekre, amíg a terület rekultivációját vagy kármentesítését el nem végzik. A balesetszerű szennyezések (pl. kőolajvezetékek mentén) általában csak lokális problémákat okozhatnak. Emellett a mezőgazdaságban használt permetezőszerek is bejuthatnak a talajvízbe, és a településeken és utak mentén beszivárgó esővízzel is sok szennyezőanyag kerülhet a talajvízbe.

A 3. és 4. területtel cikksorozatunk következő részében foglalkozunk.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

Gondolatok a környezetvédelem történetéről

könnyűszerkezetes ház - természetesenA környezetvédelem történetiségéről előző cikkünkben foglalkoztunk, mely témával kapcsolatos gondolatainkat folytatjuk…

Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Az ember környezetre való hatása azzal áll összefüggésben, hogy mekkora területre hat ki tevékenységének hatása, legyen az pozitív vagy negatív. Az őskori emberé csakis a közvetlen környezetére hatott ki, bármit is tett vagy éppen nem tett. Fokozatosan globálissá vált ez a hatás, azzal összefüggésben, hogy az emberiség úgyszólván ellepte a bolygót.

Az újkor nagy találmánya a gőzgép, valamint az ipari forradalom tovább rontotta az emberiség-környezete viszonyát. Ebben az időszűrőberendezései, az autótechnológiában bevezetett szén-monoxid kibocsátás kontrollálása mind azon egyezségek eredményei, melyek a globális felmelegedés megállítását, visszafordítását tűzték ki célul. A globális felmelegedés problémája mellett más környezetvédelmi károk is foglalkoztatták a szervezeteket. Gén manipulált növények, bizonyos növényvédő szerek használata tragikus következményei rámutattak, hogy nem szabad mindent feláldozni a termelékenység, és a gazdasági mutatók szinten tartása érdekében.

Nehéz megjósolni, hogy milyen lépések születnek a környezetünk védelme érdekében. Mindenesetre látszanak az aggodalmak jelei: gyorsan lebomló csomagolóeszközök, szelektív hulladékgyűjtés, ipari termékeszakban már a társadalom struktúrája is átformálódott. A lakosság egyre nagyobb számban vált bérből élő tömeges termelő városlakóvá a vidéki önellátó földművesekből. Az egészségügyi körülmények egyre csak romlottak. A széntüzelésű kazánok, ipartelepek a légszennyezés helyzetét rontották, míg a városokon átfolyó folyókba ürített ipari szennyvíz a vízszennyezés mértékét fokozták. A legújabbkor hadiipari fejlesztések eredményei, a kőolajalapú olcsón előállítható energiahordozói, a termékek tömegszerű előállítása, az életszínvonal emelkedését eredményezte, ami tovább növelte a népességnövekedés ütemét.

Miközben az emberiség ünnepelte nagyszerűségét, megjelentek az első jelek, melyek utaltak arra, hogy környezetünk egyre nehezebben képes kompenzálni a beavatkozások okozta károkat. A döbbenetes mérvű szén-dioxid kibocsátás, a növénytermesztés, és állattenyésztés érdekében irtott őserdő tüneteiként ismerhettük meg a globális felmelegedés fogalmát.

A XX. század második felétől egyre jönnek létre természet-környezetvédő mozgalmak, konferenciák, melynek célja a gazdasági, és technikai fejlődés érdekében kiaknázott-felhasznált erőforrások racionális kezelésének elérése. Megszületett a felismerés, hogy a globális problémák kezelését csak globális összefogással lehet eredményesen kezelni. A gyárkémények k életciklusának tervezésében szerepel már annak újra felhasználása, a pazarló energiafelhasználás csökkentése, a megújuló energia bevezetése. Az országokban bevezetett törvények, melyek szabályozzák az ipar és gazdaság környezet értékeire gyakorolt hatását bíztató jellegűek. Azonban a kedvező eredmények igazolása rövid időszakon belül nem biztosítható. Valahogy úgy képzelhetjük el a környezetünk érdekében tett erőfeszítések ütemét, mint amikor annak rombolása kezdődött el, csak most fordítva. Az egyensúly majd beáll, mint ahogy az minden folyamatra jellemző. Viszont addig is nagyon sokat kell még tapasztalni az embernek azokból az eseményekből, melyek rávezetik a következetes életmódra, magatartásra. Azaz most már egyértelmű hogy nem maradt semmi feláldozni való az ember kényelme érdekében.

A civilizációs fejlődés további fokozása nem marad el a környezet reagálása nélkül. Ezt tartja szem előtt cégünk is, és termékeinkkel, technológiánkkal utódaink jövőjéről is szeretnénk gondoskodni.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo