Könnyűszerkezetes házak technológiai engedélyezése

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A könnyűszerkezetes épületek fal -és födémszerkezeteire nincs nemzeti, -vagy uniós szabvány, vagy attól azok jelentősen eltérnek. Ezért legyártásukhoz a gyártónak egyedi szabványt, specifikációt kell készíttetni a Rendeletben kijelölt akkreditált intézettel (ÉMI Nonprofit Kft.)
Az ÉME (Építőipari Műszaki Engedély) és az ETA (Európai Műszaki Engedély) tehát nem más, mint a nem szabványos termékek, szerkezetek és berendezések egyedi szabványa.
Az egyedi szabványok megléte önmagában azonban nem elegendő a jogszerű kivitelezéshez.
A 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet értelmében „építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet.”. Ezért ahhoz, hogy az ÉME alapján legyártott fal -és födémszerkezetek a kivitelezés során épületbe jogszerűen beépíthetőek legyenek, annak megfelelőségét le kell igazolni.

Ezt minden ÉME II. fejezet 3.1. pontja szabályozza is („Megfelelőség igazolás módozata”).

A nem szabványos termék, szerkezet vagy berendezés megfelelőségét kizárólag az ÉME jogosultja igazolhatja le Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat kiállításával, de csak abban az esetben, ha rendelkezik az akkreditált intézet által kiállított Megfelelőségi Tanúsítvánnyal is.
A Rendelet szerint a „szállítói megfelelőségi nyilatkozat: a szállító által kiadott megfelelőség igazolás”, s a „megfelelőségi tanúsítvány: kijelölt tanúsító szervezet által kiadott megfelelőség igazolás”.

Hazánkban jelenleg kizárólag kettő(!) olyan könnyűszerkezetes épületek építésével foglalkozó vállalkozás van, akinek a szerkezetei beépíthetőek épületbe! A többi ÉME -vel vagy ETA -val rendelkező vállalkozás szerkezetei legyárthatóak ugyan, de forgalomba azok nem hozhatóak s épületbe jogszerűen nem építhetők be! Ennek oka, hogy szerkezetei megfelelőségét a gyártó nem igazolhatja le azért, mert részére azt az akkreditált intézet sem tette meg!
Ellentmondásos a helyzet, hiszen betervezhetőek, csak beépítésük nem jogszerű a Megfelelőségi Tanúsítvány hiánya miatt:
Rendelet 3§ (2)  „Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van.”

Kérdésként felmerül azonban, hogy az első fokú építésügyi Hatóságnak az engedélyezési eljárás lefolytatása során feladata -e a majdani kivitelezés jogszerűségét vizsgálni. Ha igen, nem adhat ki építési engedélyt könnyűszerkezetes épületre csak abban az esetben, ha igazoltnak látja a kivitelezés jogszerűségét is, azaz meggyőződik arról, hogy az ÉME -vel, vagy ETA -val rendelkező gyártó rendelkezik -e Megfelelőségi Tanúsítvánnyal is, ami a megfelelőség leigazolásának feltétele!
A másodfokú Hatóság építésfelügyelői viszont helyszíni ellenőrzéseik során nem az egyedi szabványt kell, hogy kérjék a kivitelezőtől, hanem a szerkezetre vonatkozó Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozatot. Az ÉME vagy ETA, mint egyedi szabvány a nem szabványos szerkezet legyártásának dokumentuma, a jogszerű forgalomba hozatal -és beépítés dokumentuma viszont a Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat, lásd alább.

 

Szállítói megfelelőségi nyilatkozat

A termék gyártója:

A termék forgalmazója:

Termék megnevezése:

A termék típusa:

Gyártási szám:

Gyártás dátuma:

A termék rendeltetési célja:

Különleges használati feltételek:

A termék első típusvizsgálata:

Kijelölt szervezet azonosítási száma:

A nyilatkozat érvényessége:

Szállítólevél száma:

Kiadás dátuma:

Kiegészítő információ:

a termékismertető, beépítési-, kezelési- és használati útmutató, továbbá a

biztonságtechnikai adatlap.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

Lapraszerelt házak

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Biztos lehet benne, hogy a felhasznált környezetbarát és egészségre ártalmatlan anyagok nem szaporítják tovább az amúgy is rohamosan növekvő allergiások és rákbetegek számát. Egy modern készház tulajdonosának nyugodt a lelkiismerete, hogy saját lehetőségeihez képest tett valamit a bolygónk klímájáért.

A könnyűszerkezetes építési módszer előregyártott formájának neve: készház. A köztudatban sok esetben keveredhet a két fogalom: készház és könnyűszerkezetes ház. Bár a különböző elnevezés azonos szerkezetet és ugyanazon építőanyagok használatát jelenti, technológiájában különbözik. Az előre gyártott elemek tervrajzok alapján készülnek el. A helyszínen szerelt változatokkal szemben, ezek csak akkor kerülnek összeszerelésre a helyszínen, ha már a fóliázott tetőszerkezet is rákerülhet. Ennek nagy előnye, hogy az anyag nem ázik szét az építkezés ideje alatt. A minél nagyobb fokú előregyártás feltétele a precíz előkészítés, ahol milliméter pontosságú minden, és valamennyi  kötőelemnek előre kijelölt helye van. Ilyen esetben a helyszíni szerelés is jobban ellenőrizhető. Egy átlagos méretű készház falszerkezete az előregyártott panelekkel kb. fél nap alatt összeszerelhető, valamint a födémszerkezet és a tetőszerkezet elkészítése kb. egy napot igényel. A szerelés daruk segítségével történik, a technológia rendkívül gyors kivitelezést tesz lehetővé. Esztétikusak, hiszen a gépek segítségével olyan felületek és kiképzések is megoldhatók, melyek kézi munkával nem vagy nehezen létrehozhatók.

Egy könnyűszerkezetes ház hőszigetelési tulajdonságai sokkal jobbak, mint egy téglaházé, így télen a kellemes meleg mellett kisebb fűtési költséggel lehet számolni.

Bár sokan fordítva gondolják, de a valóságban egy könnyűszerkezetes készház a szerkezeti konstrukciójának köszönhetően sokkal földrengésállóbb, mint egy téglaház. Nem véletlen, hogy Amerikában a földrengéseknek gyakran kitett területeken szinte kizárólag ilyen típusú épületeket építenek. Mivel a nagypaneles gyártással méretpontosan elkészített falpaneleket csavarral rögzítjük egymáshoz és a fogadó szinthez, egy földrengés során sokkal rugalmasabban tud viselkedni az épület, mint egy hagyományos építésű ház. A könnyűszerkezetes készházak flexibilisebb kialakításuknak köszönhetően képesek elnyelni és csillapítani a rezgéseket, míg egy téglaház merev szerkezeténél fogva nem.

A készházak falpaneljei szárított, hossztoldott, felületkezelt faanyagból készülnek. A speciális gomba- és rovar elleni anyagokkal, állagerősítő anyagokkal kezelt fa a rágcsálók számára sem vonzó, legalábbis az eddig általunk kivitelezett több száz faház esetében egyetlen egy visszajelzést sem kaptunk ilyen problémával kapcsolatban.

            Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

A téglaházak jellemzői

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A tégla évezredek óta az emberiség szolgálatában áll. Tartós, időjárásálló, nagy nyomószilárdságú, olcsó és könnyen bontható, átalakítható. Több szempont is felmerülhet, amit a falazat kiválasztásánál mérlegelnünk kell. Ezek közül a három legfontosabb: a hőszigetelés, a hangszigetelés és a hőtároló tömeg. Hiszen ezek azok a tényezők, amelyeket eleve meghatározzák a komfortérzetünket, hogy hogyan érezzük magunkat a saját házunkban, szeretünk-e otthon lenni.

  falvastagság vakolat nélkül  hőszigetelés

U [W/m2K]

 léghang-gátlás

RW [dB]

 hőtároló tömeg

mt [kg/m2]

 nyomó-szilárdság

N/mm2

nedvesség-tartalom 60 % relatív páratartalom mellett

%

kisméretű tömör tégla 38 1,37 48 184  15  0,20
B30 30 1,49 44 140 10  0,27
Porotherm 30 30 0,69 39 50 10  0,62
Porotherm 44 HS 44 0,35 41 39 7  0,62
IsoteQ normál 25 0,26 52 0  –
Silka 250 25 1,86 56 222  20  1,08
Zsalukő 20 2,77 58 446  14  1,60
 Ytong p2-0,5 30  0,4  48  34  2  7,22
tömör  vályogtégla 38  1,27  –  208  4  –

A legjobb értékek zölddel ki vannak emelve!

A kisméretű tömör tégla

A magyar családi ház állománynak megközelítőleg a fele kisméretű tömör téglából készült. Ennek az az előnye, hogy nagy a hőtároló tömege és variálható a falvastagság (a leggyakrabban 25, 38, 51 cm). A viszonylag kis elemek miatt viszont nagyobb a munkaigény és így a költségek is nőnek. A kisméretű tömör tégla egyik lényeges jellemzője, hogy a belőle épült vakolt 38 cm vastag fal hőszigetelő képessége (U-érték): 1,37 W/m2K, vagyis jócskán rosszabbul teljesít, mint azt a jelenlegi – nem túl szigorú – magyar szabvány előírja.

B30 és a gázbeton

A kisméretű tömör téglánál valamivel jobb a B30-as tégla hőátbocsátási tényezője, aminek értéke – 30 cm-es vastagságban lerakva, szintén vakoltan – 1,49 W/m2K. További előnye, hogy a kisméretű téglánál gyorsabban falazható és vékonyabb falat lehet építeni belőle. Gyakori még a gázbeton is, amit jellemzően a 80-as években használtak, de felújítás során ma is gyakran találkozhatunk vele. Hátránya, hogy utólag megduzzad és elreped. A vakolt 30 cm vastag fal hőátbocsátási tényezője (U-érték): 0,83 W/m2K.

 

Nyomószilárdság

A nyomószilárdságot N/mm2 egységben fejezik ki, mint ahogy azt a fenti táblázatban is feltüntettük. Ennél azonban beszédesebb érték, hogy adott vastagságú fal 1 m hosszúságú szakasza mekkora függőleges terhelést képes elviselni.

 szerkezet megnevezése nyomószilárdság


N/mm2

függőleges terhelés, amit 1 m falszakasz elbír
kN/m
38 cm vastag kisméretű
tömör téglafal
15  5700
30 cm széles B30 téglafal 10  3000
30 cm vastag Porotherm téglafal 10  3000
20 cm vastag Porotherm téglafal 10  2000
44 cm vastag Porotherm HS téglafal 7  3080
25 cm vastag Silka  mészhomok téglafal  20  5000
20 cm vastag zsalukő fal  14  2800
30 cm vastag Ytong p2-0,5 pórusbeton fal  2  600
38 cm tömör  vályogtéglafal  4  1520

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

Zöld energia házilag

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

 

Zöld Beruházási Rendszer – (ZBR-EH-09)

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 2009 decemberben kiírta a Zöld Beruházási Rendszer keretén belül a Klímabarát Otthon Energiatakarékossági Alprogramot.

  1. Meglévő épületen hajtanak végre energia-megtakarítást eredményező felújítást (nyílászáró cseréje, lodzsák beüvegezése, hővisszanyerős szellőzés kiépítése, homlokzatok, födémek utólagos hőszigetelése, fűtési és melegvíz készítő rendszer korszerűsítése, hővédelmi célú árnyékolás, megújuló energia-hasznosítás) – A támogatásának feltétele, hogy az épület a támogatott beruházás eredményeként legalább egy kategóriával magasabb energetikai besorolást érjen el.
  2. Új, fokozottan energiatakarékos, „A+” épületenergetikai minősítésű lakóépületet építenek, és az épület hasznos alapterülete nem több, mint 130 négyzetméter.

Áramfogyasztásunk csökkentése érdekében választhatunk energiatakarékos berendezéseket és takarékos izzókat. Áramzabáló légkondicionáló helyett hűvössé tehetjük lakásunkat természet-barátiabb módszerekkel is: árnyékolók, redőnyök felszerelésével. Napelemek/napkollektorok segítségével előállíthatjuk a szükséges áramot magunk is.

Energiatakarékos fűtés:

  • Napkollektoros fűtés, melegvíz előállítás
  • Földhő hasznosítás
  • Szigetelje le az ablakokat és ajtókat! A jó hőszigetelés a takarékosság kulcsa, némely rosszul szigetelt épületben a fűtési energia 70%-a megy veszendőbe.
  • Éjszakára és otthonról való távollét idejére állítsa fűtését kisebb hőmérsékletre!
  • Használjon hőszigetelő függönyöket az ablakokon!
  • Rendszeresen ellenőriztesse a fűtőtesteket és a bojlereket! A tisztán tartott berendezések nagyobb hatásfokkal működnek.
  • Csukj be a nem használt szobákat, és kapcsolja ki a fűtést ezekben a helyiségekben!

Áramtakarékosság :

  • Takarékos világítás
  • Kapcsolja le a lámpákat, ha nincs rá szüksége!
  • Nap közben használjon természetes fényt, ahol csak lehet!
  • Használjon energiatakarékos izzókat!
  • Kapcsolja ki berendezéseit, ha nincsenek használatban, rengeteg energiát takaríthat meg így! A standby üzemmódban is van áramfelvétel!
  • Új háztartási készülék vásárlásakor vizsgálja meg annak energiafogyasztását!
  • Például egy „A” kategóriás hűtő harmad annyi energiát fogyaszt, mint a „C”.
  • Okosan helyezze el a berendezéseket!
  • A meleg fűtőtest vagy a tűzhely mellett álló hűtő lényegesen több energiát használ, mint a hideg pincében álló.
  • Árammal ne fűtsön! Az erőművekben a villamosenergia megtermelése rengeteg környezetkárosító hatással jár.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

Energiatudatosság a házépítésben

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Az elmúlt évek megváltozott gazdasági környezete, a jelentősen megemelkedett energia-árak és az egyre inkább előtérbe kerülő környezetvédelmi szempontok fokozatosan alakítják át az épület-tervezések és építések szempontjait.

  1. A könnyűszerkezetes ház rendkívül jó hőszigetelő képességgel rendelkezik, ezért a fűtési költsége is jóval alacsonyabb, mint egy hagyományos téglaházé. Ez többek között a fő-, és válaszfalakba beépített ásványgyapot szigetelő anyagnak és a külső expandált polisztirolhabnak (DRYVIT) köszönhető. Ezeknél a házaknál nem kell fűtenünk a falakat, csak a légteret kell felmelegítenünk, ami sokkal gyorsabb, és kevesebb energia felhasználással jár. A főfalakban használt párazáró fólia használatával megakadályozzuk a párásodást, és a penészképződést is.

Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban.  A szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős Passivhaus-Institutot 1996-ban hozták létre ugyanott. Azóta több mint 32 000 passzívház épült Európa-szerte (főként Németországban és Ausztriában). Az energiatakarékos házak Németországon kívül leginkább Ausztriában és Svájcban, valamint a skandináv országokban kedveltek, számuk rohamosan nő világszerte. Az energiahatékony passzívház-technológia reális alapot nyújt az energiafüggőség csökkentéséhez és a széndioxid-semleges épületek elterjedéséhez. Csak azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének. Magyarországon 2009. februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik ilyen hivatalos tanúsítvánnyal. Tervezője Szekér László építész, a PHPP számítást Benécs József készítette.

A vastag szigetelés a szintén nem hagyományos lemezalap alatt is megtalálható és hőhíd-mentesen veszi körbe a házat. A telkeken hosszan csőrendszer kanyarog a földben és a talajhőt átvevő friss levegőt szállítja a házba. A ház „tüdeje” egy hőcserélő készülék, amely hozzávetőleg 90 %-os hatékonysággal nyeri vissza a hőt a távozó használt levegőből. A gép két-három óra alatt képes elvégezni a teljes légcserét, áramfelvétele kisebb, mint egy hűtőszekrényé. A vizes helyiségekből történik az elszívás, és a lakóhelyiségekbe áramlik a friss levegő, így a szagok is eltávoznak. A szellőzés intenzitása állítható. Minden elszívási ponton könnyen cserélhető szűrőket szerelnek fel. A por- és allergiamentesség pollenszűrők beépítésével érhető el. A vízmelegítést egy rétegtározós tartály végzi, amelyben nem mozog a víz, csak hőcsere történik. A víz felmelegítését a napkollektor és szükség esetén elektromos rásegítő végzi.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

Alternatív energiaforrások Magyarországon

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Alternatív energia – a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető tiszta energia úgy, mint: napenergia, vízenergia, szélenergia, geotermikus energia.

Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezet  szennyezést. Alternatív energiaforrás az az energiahordozó,  amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát  ( hő-, mozgási-, villamosenergia)  tudunk kinyerni.

A kőolaj, a földgáz, a szén és az urán a nem megújuló energiafajták közé tartoznak. Ezek az energiafajták adják jelenlegi energiafelhasználásunk csaknem teljes részét, azonban, ahogy ezek neve is mutatja, készletük korlátozott, újratermelésükre nincs lehetőség, vagy az olyan lassú, hogy belátható időn belül a készletek megújulására nem számíthatunk.

Vannak viszont olyan energiafajták, melyek folyamatosan újratermelődnek. Ezek az alternatív energiák (megújuló energiák): a napenergia,  szélenergia,  vízenergia, biomassza és a geotermikus energia. A fosszilis energiahordozó készletek végesek, ráadásul, ha növekvő energiaigényünket kizárólag ezek felhasználásával akarjuk kielégíteni, az a környezetszennyezés további fokozásával jár. Az sem mindegy, hogy a jelentős részben importnyersanyagra épülő magyar energiaipar mennyiért szerzi be az energiát. Sajnos Magyarország lemaradása óriási, a gazdaságos módon kinyerhető energia felhasználások terén.

Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 7,3%-át tették ki. Ebből 52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia, 6% a megújuló kommunális hulladék és 4% a napenergia aránya. Az EU 2009-es megújuló irányelve alapján Magyarország 2020-ra bruttó energiatermelésének (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14,7%-át fogja megújuló forrásból fedezni. Ez az érték az egyik legalacsonyabb a tagállamok között.  A 2010-es évektől világszerte gyorsuló ütemben növekednek a megújuló forrásokból nyert kapacitások, mindenekelőtt a szél- és a napenergiából származók. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az állam leginkább a napenergiából és a biomasszából származó energiatermelést támogatja.

 Napenergia

Magyarországon dinamikusan terjed a napenergia felhasználása, azonban továbbra is elmaradásban van nem csupán Nyugat-Európához, de szomszédaihoz képest is. A fotovoltaikus elven működő naperőművek 2018 végén már 640 MW feletti összkapacitással bírtak az országban. Az ország legnagyobb naperőművei Pakson, (20,6 MW), Bükkábrányban (20 MW) és Felsőzsolcán találhatók.

Vízenergia

A kedvezőtlen környezeti adottságok és a Bős-nagymarosi vízlépcső esete után jelenlévő társadalmi elutasítottság miatt Magyarországon nincs jelentős vízenergia felhasználás. A két legnagyobb magyar vízerőmű a Tiszán helyezkedik el, a Tiszalöki erőmű 12,5 MW, a Kiskörei erőmű 28 MW beépített kapacitással rendelkezik. További, kisebb teljesítményű vízerőművek találhatóak még az országban, elsősorban a Rábán (pl. Ikervári vízerőmű). A tapolcai Malom tónál található malomkerék 2016-os felújítását követően mini-vízerőműként üzemel. Bár Horvátország többször is kifejezte új vízerőművek (Novo Virje, Barcs) építésére vonatkozó szándékát a Dráva Magyarországgal közös szakaszain, ezt a magyar fél határozottan ellenzi. A közeljövőben csupán kisméretű, illetve mini-vízerőművek telepítésére lehet számítani az országban. 2015-ben Magyarországon 57 MW volt a vízenergia potenciális összteljesítménye.

Biomassza

A magyar megújuló energiaforrások több mint fele biomasszából származik. Biomasszának minősülhet bármilyen szerves növényi vagy állati hulladék, amelynek újratermelődése biztosított. Magyarországon mindenekelőtt a mezőgazdasági melléktermékek, illetve külön erre a célra termesztett növények (pl. energiafű) felhasználása elterjedt. Részben vagy egészben biomasszát használnak számos magyar fosszilis erőmű működtetéséhez (Dorogi hőerőmű, Pécsi hőerőmű). A közlekedésben felhasznált bioetanol magas cukortartalmú növényekből készül. Biomasszának minősül a lakóházak fűtésére használt tűzifa is.

A kaposvári cukorgyárban a gyártás melléktermékeként keletkező biogázt megtisztítják, és amellett, hogy a gyár saját energiaszükségletét fedezik vele, a város is olcsóbb energiaforráshoz jut. Cukorgyári gázzal fűtik például a Virágfürdőt, de a 2015-ben munkába állított, gázüzemű helyi járatú buszok üzemanyagának egy része is ebből a megújuló energiaforrásból származik.

Geotermikus energia

A geotermikus hőenergia közvetlen felhasználásában Magyarország a világ vezető államai közé tartozik 2,7 TWh kapacitásával (A legnagyobb felhasználók Magyarországon kívül: Kína (20,6 TWh), Törökország (12,2 TWh), Izland (7,4 TWh), Japán (7,1 TWh), USA (2,6TWh) és Új-Zéland (2,4 TWh). Elsősorban lakóházak, ipari létesítmények és üvegházak fűtésére használják. Geotermikus energia biztosítja többek között Győr, Szentlőrinc, Miskolc és Szentes távfűtését, részben vagy egészben. Az ország első áramot termelő geotermikus erőműve Turán épült. A 3 MW kapacitású létesítmény 2017-ben kezdte meg működését.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

A termálvíz, geotermia felhasználása

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A geotermikus energia definíció szerint a Föld belsejének hőtartaléka, amely döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési idejű radioaktív izotópok bomlási hőjéből táplálkozik.

A többi alternatív energiafajtával ellentétben a geotermikus energia importfüggetlen, helyben van, tehát szállításmentes és a helyiek rendelkeznek vele; felhasználása emissziómentes, vagyis a használt víz visszasajtolásával (mely törvényi kötelezettség is) abszolút környezetbarát-és megújuló energiaforrás, utánpótlása nem mezőgazdaság-függő, mint a bioenergiáé; nem időjárás-függő (6500h/év kapacitáshossz), mint a szélenergia vagy a napenergia; és fajlagos ára (500-700 Ft/GJ). Lényegesen kedvezőbb, mint a jelenleg használt fosszilis energiahordozókból előállított energiáké (pl. távhő 2800 Ft/GJ).

A geotermikus energia kitermelése:

A termálkútból feltörő vizet gáztalanítják, ülepítik, sótartalmát részben eltávolítják, a felhasználás helyére szivattyúzzák, a lehűlt vizet pedig valamilyen vízáramba, vízgyűjtőbe vezetik. Amennyiben nincs vízutánpótlás, a rétegenergia csökkenése következtében idővel kevesebb vizet adnak. A csökkenő víznyomást kompresszorral, búvárszivattyúval lehet növelni, de nem gazdaságos ez az eljárás. A legjobb megoldást a kitermelt és már lehűlt víz visszasajtolása jelenti, ami mérsékli a mély rétegekben található vízszint csökkenését. A hőhasznosításon túljutott termálvizek ugyanazon vízadóba történő visszasajtolása hazánkban jogszabályi kötelezettség is (147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet), bár a Magyar Kormány technikai, illetőleg anyagi okokból 2025-ig felfüggesztette az energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszasajtolási kötelezettségét a mezőgazdasági termelők számára.

Jól mutatja a régiós tudásbázis és a felhasználók között kétirányú és folyamatos kommunikáció hiányát néhány további példa: magyarországi geotermikus (kitermelési, energiakinyerési, vagy környezetvédelmi) technológiák a minden bizonnyal robbanás előtt álló hasznosítási lehetőségek ellenére sem jutnak el a felhasználói oldalhoz.

A hőszivattyús rendszerek alkalmazása terén hazánk földtani adottságai révén, a világon az egyik legjelentősebb potenciállal rendelkezik. Meghatározott szakmai körök régóta javasolják a döntéshozói-törvényalkotói szinteknek, hogy megfelelő szintű döntésekkel segítsék elő a villany- és gáztüzelésű bojlerek és kazánok lecserélését, tömegigényeket is kielégítő, különböző kivitelű és üzemmódú hőszivattyús rendszerekre.

Kiskunfélegyházán működik pl. olyan környezetbarát visszasajtoló rendszer, amely régióban kifejlesztett technológiai újításra épül, és amelynek hatékonysága még tovább bővíthető lenne, ha hőszivattyús rendszerrel kombinálnák. Igaz ugyanakkor, hogy a felhasznált vizet vissza nem sajtoló vállalkozásokat jelenleg az egyre emelkedő környezetvédelmi bírságok is a visszasajtoló technológiák kiépítése felé terelik, csak éppen a gazdasági megtérülés üteme nem tart lépést a bírságok emelkedő mértékével. Az állami szabályozás ebben az esetben túlságosan közvetett, helyenként ellentmondásos. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy igen sok a hasznosításban érdekelt kitermelőfelhasználó nem ismeri pontosan az általa használt tároló rétegek viselkedését, a hőtranszport lehetőségeit, a vízkészlet-gazdálkodásra vonatkozó előírásokat stb., holott a régióban ez a tudás és ismeretanyag megvan az ezzel foglalkozó szakmai szervezeteknél és kutatóintézetnél.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

A napenergia felhasználásáról (folyt.)

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

 

A napelem

A napelemeknek két ismert fajtája van: a monokristályos és a polikristályos. A két napelemtípus elsősorban hatásfokukban tér el egymástól. Az egykristályos szilíciumból készülő, monokristályos napelemek 16-18 %-os hatásfokkal rendelkeznek, az olcsóbb előállítású polikristályosak 13-14%-os hatásfokkal. A választásnál figyelembe kell venni, hogy hová telepítik őket, mert a polikristályosak jobban teljesítenek szórt fénynél, a monokristályosak pedig direkt napsugárzásnál.

Ez a berendezés a napenergiát elektromos energiává alakítja át, az úgynevezett fotovoltaikus rendszer segítségével. A fotovoltaikus elemek először a 19. században láttak napvilágot egy francia fizikus laboratóriumában. A működési elv nagyon egyszerű: a napsugárzás érinti az egymáshoz kapcsolt és egymásra szabott paneleket vagy cellákat, majd annak függvényében, hogy milyen intenzitású fény vagy napenergia éri őket, elektromos áramot termelnek. Itt meg kell említeni az úgynevezett félvezetőket, ami a drágának számító szilícium, viszont ezek biztosítják a rendszer tökéletes működését és a megfelelő mennyiségű energia átalakítását.

A napelemek optimális működése több tényezőtől is függ, de a legfontosabb a környezeti feltételek megemlítése. Mielőtt telepítjük a berendezést, fontos, hogy alaposan felmérjék a körülményeket: a tető szerkezetét, az árnyékolást stb. Nem ajánlott ugyanis olyan részre telepíteni, ahol egy magasabb fa vagy egy szomszédos épület árnyékolja a napelemet. Tény, hogy a teljesítménye nemcsak napsütéskor jelentős, de miért ne nyerjük ki a maximális energiát belőle, ha egyszer lehetséges? Tehát igyekezzük elkerülni az árnyékolt vagy túlzsúfolt területeket. Továbbá az sem mindegy, hogy milyen tető típusra akarjuk felszerelni a rendszer. Vegyük igénybe a szakértő tanácsát, hiszen minden tető más és más napelem rögzítést igényel: a lapos tetőre például speciális módszerrel lehet rögzíteni a paneleket, különben egy erősebb szél vagy vihar után már nem lesz stabil, vagy akár sérülhet is. Ezért erre külön kifejlesztett napelem típust lehet vásárolni. Az összetett tető vagy a cserepes tető kérdése szinten külön figyelmet igényel. Mindegyikre van megoldás, amelynek során hatékony lesz a telepítés.

Ez az energiatakarékos berendezés nincs káros hatással a környezetre, nem szennyezi e légkört, hiszen nem szabadulnak fel káros anyagok a működése során. Több éves garanciát is kapunk rá, tehát a karbantartás miatt nem kell aggódnunk.

A napelemes rendszerek fajtái

Hálózatra visszatáplált napelemes rendszerek: A hálózatra visszatáplált napelemes rendszerek lényege, hogy a napelem által termelt, de el nem fogyasztott villamos energia a hálózatba kerül betáplálásra. A jogszabály kimondja, hogy ezt a villamos energiát a területileg illetékes villamos energiaszolgáltató köteles átvenni, és elszámolni a háztartással. (A hálózatra csatlakozás feltételeit a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. Rendelet szabályozza.) Hálózatra visszatáplált napelemes rendszerek egyik nélkülözhetetlen eleme az inverter. Amikor a napelemek megtermelik az energiát, az még nem alkalmas arra, hogy közvetlenül visszatápláljuk a hálózatra. Ehhez van szükség az inverterre.

Sziget-üzemű napelemes rendszer: Sziget üzemű napelemes rendszerek esetében a megtermelt és fel nem használt villamos energia nem kerül vissza a hálózatba, hanem egy akkumulátor tárolja a későbbi felhasználásig. Ezt a megoldást akkor érdemes választani, ha nincs a közelben nincs elektromos hálózat. A rendszer hátránya, hogy költségesebb, mint hálózatra visszatáplált napelemes rendszert választanánk, hiszen itt számolni kell külön töltésvezérlő költségeivel, valamint az akkumulátorok rendszeres karbantartásával és időnkénti cseréjével.

A hibrid modul más néven napelem és napkollektor egyben. Ez a technológia egységesíti az áramot termelő napelem és a meleg vizet előállító napkollektor előnyeit.  Rendszer legfőbb előnye többek között, hogy a napelem hatásfoka javul, de az sem figyelmen kívül hagyható tény, hogy a hibrid modul elhelyezése kisebb felületet igényel, így rendkívül helytakarékos megoldás, valamint a beruházás költsége is jelentősen csökken.

Napkollektor

Ez a berendezés úgy hasznosítja a napenergiát, hogy a segítségével levegőt vagy vizet tudunk fűteni, tehát itt már a hőenergia kerül a középpontban. A napkollektorok is ugyanolyan energiatakarékosnak és környezetbarátnak számítanak, mint a napelemek, és az élettartamuk is hosszú.

Mint azt már említettük, ez is egy aktív módja a napenergia felhasználásának. Azonban több hátránya van, mint a napelemeknek. Ezt a rendszert leginkább tavasszal vagy ősszel érdemes használni, és akkor is inkább kisegítő fűtésként szolgál. Ezzel nem válunk önálló energiaszolgáltatóvá, mint a napelemek esetében, de ideiglenes a hasznunkra válik, hiszen a spórolás terén jól teljesít.

Ugyancsak gyengébben teljesít a kevésbé napos időszakokban, mivel az optimális működése szorosan összefügg a napsugarak intenzitásával. Azonban ez a berendezés sem szennyezi a környezetet, és ezért a telepítését egyre inkább igényelik. Mi több, erre is lehet pályázni, akárcsak a napelemekre, aminek során jelentős mértékű anyagi támogatást kaphatunk egy ilyen rendszer telepítéséhez.

A napenergia tehát egy olyan energiaforrás, amely korlátlan mennyiségben áll a rendelkezésünkre, és szerencsére több módja is van annak, hogy felhasználjuk a Földre érkező, hihetetlen mennyiséget. Legyen szó napelemekről vagy napkollektorokról, a maga módján mindkét opció hozzásegít az energiatakarékos életmód eléréséhez, ezáltal pedig az egészségesebb környezet kialakításához. Ha szeretne anyagi támogatásban részesülni, akkor érdemes szétnézni az idei évi pályázatok között, hiszen az Unió nagymértékű összegeket fordít erre a célra azért, hogy mindenkit biztasson a használatára.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

A napenergia felhasználása – napelem, napkollektor

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Már régóta tudjuk, hogy a földi élet fő forrása a Nap sugárzása. Ez az energia táplálja a légkör fizikai folyamatait, ennek köszönhető, hogy a Föld energiamérlege kiegyen- súlyozott, a légkör legalsó rétegében, a bioszférában az élethez kedvezőek a feltételek. A napsugárzás forrása a Nap belsejében lezajló atommag-reakcióból felszabaduló energia, amely elektromágneses sugárzás formájában szétszóródik a világűrbe. A Nap becsült sugárzási teljesítménye 3,96 · 1023 kW, ebből mintegy 1,73 · 1014 kW teljesítmény jut a Földre. Ez a sugárzási energia több mint tízezerszerese a jelenlegi összes energiafogyasztásunknak egy év alatt. A napsugarak a légkör hatására direkt sugárzás formájában érkeznek. A sugárzás intenzitása a légkör külső határán, a Föld Naptól való távolságának értékével együtt változik.

A napsugárzás jelentős része a légkör felső rétegeiről visszaverődik, továbbhaladva pedig a légkör gázmolekulái egy részét elnyelik és hővé alakítják. Így a Földre érkező napsugárzás alig 48%-a éri el direkt és szórt (diffúz) sugárzás formájában a földfelszínt, melyek összege adja a globál sugárzást. A napenergia-hasznosító berendezéseknél általában a globál sugárzással számolnak. A felszínre érkező sugárzásból napkollektorok és napelemek segítségével tárolható, a gazdasági és a kommunális szféra bármely területén felhasználható hő- és villamos energia állítható elő. A földfelszín egy adott pontjára érkező sugárzás mennyiségét több tényező alakítja. Először is a Föld forgástengelye a Nap körüli keringési pálya síkjával 23,5° szöget zár be, amely a tengely ferdeségét okozza. A ferde forgástengely miatt a sugárzás beesési szöge változik az év folyamán. Ezen túl a napsugárzás intenzitása a Föld forgása miatt a nap folyamán is változik. Másodszor a légkör a földfelszínre érkező napsugárzás gyengülését okozza, amit jelentősen befolyásol az időjárás állandó változásától függő felhőzet és köd jelenléte. Harmadszor a valódi légkörben jelenlévő természetes és antropogén szennyeződés (aeroszolok) hatására a direkt sugárzás tovább csökken. A légkör sugárzáscsökkentő tulajdonságát a homályossági tényezővel jellemzik, amely megadja, hogy a légkör a sugárzás mekkora részét engedi át. Mindezek természetesen befolyásolják a hasznosítható energiamennyiséget is.

A napelemek olyan félvezető anyagból készülnek, melyekben napsugárzás hatására töltésszétválasztás történik, és így egyenáram keletkezik.

A napkollektorok a napsugárzást elnyelik, és hővé alakítják. Az így keletkezett hőenergia melegvíz készítésre, épületek fűtésére, vagy medencék vizének fűtésére használható. A naperőmű gyűjtőfogalom, a megújuló energiaforrásokat felhasználó egyik csoportja, amelyekben a napsugárzás energiáját hasznosítják.

Ide tartoznak a napelemeket alkalmazó fotovillamos naperőművek, ahol a Nap elektromágneses sugárzását közvetlenül alakítják át villamos energiává napelem segítségével, illetve naphőerőműveket, amelyek a napkollektorok elvén a Nap infravörös energiáját gőzfejlesztésre használják, és ezt turbinákkal alakítják át elektromos árammá. Ez utóbbi hőt lehet hasznosítani közvetlenül is fűtésre.

Előnyei:

  • Napenergia korlátlanul áll rendelkezésünkre, ráadásul a jelenlegi technológiák már képesek felhős időben is villamos energiát előállítani. Az előállított, és fel nem használt villamos energiát akár a területileg illetékes villamos energia szolgáltatótól pénzt is kérhetünk, vagy akkumulátorban tárolhatjuk későbbi felhasználás céljából.
  • A napenergia teljesen környezetbarát technológia, semmi káros környezeti hatása nincs
  • Csökkenti a villamosenergia számlát
  • Növeli az ingatlan értékét egy esetleges tervezett eladás esetén
  • Egyszeri ráfordítást igényel, karbantartási költsége szinte nincs, akár 25-30 évig is hibátlanul működik, így garantáltan megtérülő befektetés.

A napenergia tehát egy olyan energiaforrás, amely korlátlan mennyiségben áll a rendelkezésünkre, és szerencsére több módja is van annak, hogy felhasználjuk a Földre érkező, hihetetlen mennyiséget. Legyen szó napelemekről vagy napkollektorokról, a maga módján mindkét opció hozzásegít az energiatakarékos életmód eléréséhez, ezáltal pedig az egészségesebb környezet kialakításához. Ha szeretne anyagi támogatásban részesülni, akkor érdemes szétnézni az idei évi pályázatok között, hiszen az Unió nagymértékű összegeket fordít erre a célra azért, hogy mindenkit biztasson a használatára.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

A megújuló energiaforrások előnyei

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Örökké rendelkezésre álló készletek

A Földön található fosszilis energiahordozók nem tartanak örökké. Ezek a Föld keletkezésekor, vagy az azóta eltelt idő alatt jöttek létre, és nem lehet őket pótolni, ha már végleg elfogytak – ezért is a nem megújuló energiaforrás elnevezés. Ide tartozik a földgáz, kőolaj, szén és urán. A megújulók ezzel szemben nem fogynak el vagy mert, a természet körforgása miatt emberi léptékben képesek megújulni, vagy mert annyi áll belőle rendelkezésre, hogy lehetetlen az elfogyasztása.

Környezetkímélő működés

A megújuló energiaforrás és a környezetkímélő működés önmagában két különböző fogalom, hiszen a megújuló forrásból származó energia előállítása is történhet környezetszennyező módon, például bioanyagok égetésével. Azonban a megújuló energiaforrások nagy része emissziómentesen felhasználható, valamint a nem teljesen károsanyagkibocsátás-menetesen működő erőművek (pl. biogáz égetése) kevésbé környezetszennyezőek, mint a hagyományos erőművek (pl. szénerőmű). A fosszilis energiahordozók égetése hatalmas mennyiségű szén-dioxidot (CO2) bocsát ki, és ezzel hozzájárul az üvegházhatás mesterséges növeléséhez. Tekintve, hogy a megújuló energiaforrások használatával jóval kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, ezeknek a felhasználását egyre több ország támogatja, hogy ezzel is mérsékelni lehessen a globális felmelegedést. Egy kilowattóra elektromos energia előállításakor átlagosan szélkerekeknél 9,4 g, vízerőműveknél 11,6 g, naperőműveknél 29,2 g, naphőerőműveknél 30,9 g, valamint geotermikus erőműveknél 33,6 g CO2-kibocsátás keletkezik, míg ez a szám földgázerőműveknél 350-400 g, illetve szénerőműveknél 750-1050 g-ra tehető. Az itt említett megújuló energiaforrásoknál a széndioxid-kibocsátás leginkább a gyártáskor és telepítéskor, valamint kisebb mértékben a szállításkor keletkezik.

A biomasszák esetében a számítás nehezebb, hiszen itt ugyan a feldolgozáskor és az égetéskor ugyanúgy keletkezik CO2, mint a hagyományos erőműveknél, viszont a növények termesztésével, azok élettartama alatt szén-dioxid megkötése, valamint oxigénkibocsátás is lejátszódik, mindez ugyanakkor más növényi területek felhasználásával.

Energiafüggetlenség

A megújuló energiaforrások kiépítését sokszor az energiafüggetlenséggel is indokolják, amivel egyúttal a nagyobb mértékű országon belüli értékkihasználás érhető el.[8] Ezen kívül elérhető a többi országtól való nagyobb függetlenség (Pl: Oroszországtól), valamint hogy egyes háborús övezetek vagy nagy cégek politikai döntései kisebb nyomást gyakorolhassanak más területekre az energia révén.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo