A fenntartható fejlődés alapelvei

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A nagyszerű ötletek általában egyszerű ötletek. Bár minden fontos téma konkrét elemzése szükségszerűen bonyolultságot és finomságot jelent, az alapfogalmakat, amelyek alátámasztják a gondolkodás erőteljes paradigmáit, általában viszonylag egyszerűek és könnyen érthetőek. A társadalomtudomány területe, az emberek millióit érintő ötletek és a nemzetek politikájának irányítása mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, nem csak egy elitnek. Csak így tudják áthatolni az intézményeket a helyi szintről a globális szintre, mely az emberek részévé válnak. Ez a fejlődés fogalma.

A fenntartható fejlődés alapelvei lehetővé teszik a különböző ágazati és fejlesztési stratégiák összehangolását a fenntartható fejlődés horizontális stratégiájával, valamint általános iránymutatást nyújtanak a stratégia prioritásainak, a konkrétabban meghatározott célok és feladatok meghatározásához, a végrehajtás kereteit és eszközeit összehangolt és harmonizált módon. Az alapelveket az ENSZ és az EU megfelelő szervei a legmagasabb szinten fogalmazták meg, tisztázták és elfogadták. Országos jelentőségük miatt az alábbi alapelveket kell kiemelni.

A holisztikus megközelítés elve, a dolgokat egymással összefüggő elemek rendszerének kell tekinteni, amelyek maguk is az egymással kölcsönhatásban álló rendszerek. Bármilyen beavatkozás a távoli rendszerekben is fellángolhat. Így a helyi kihívások megfelelően kezelhetők a szélesebb környezet és a globális trendek ismeretében.

A nemzedékeken belüli és a nemzedékek közötti szolidaritás elve. A fenntartható fejlődés érdekei az emberekre összpontosítanak. A jelenlegi generációk fejlődési és környezetvédelmi szükségleteit a nélkül kell kezelni, hogy veszélyeztetnénk a jövő nemzedékek saját igényeinek kielégítését.

A társadalmi igazságosság elvénél, el kell ismerni a megfelelő életkörülményekhez való jogot, és mindenki számára garantálni kell az alapvető emberi jogokat. Minden embernek egyenlő esélyekkel kell rendelkeznie a társadalom méltó tagjainak megszerzéséhez szükséges ismeretek és készségek megszerzéséhez.

Az erőforrások fenntartható kezelésének elve, az erőforrások fenntartható kezelése a környezet hordozó kapacitásának korlátozása érdekében, a természeti erőforrások körültekintő és takarékos felhasználásával megőrzi a jövőbeli fejlődéshez szükséges erőforrásokat. A biológiai sokféleség is természeti erőforrás, és nagy hangsúlyt fektetünk annak megőrzésére.

Az integráció elve azt takarja, hogy az ágazati politikák, tervek és programok kidolgozása, értékelése és végrehajtása során figyelembe kell venni a gazdasági, társadalmi és környezeti megfontolásokat és azok kapcsolatait is annak érdekében, hogy kölcsönösen erősítsék egymást. A helyi, regionális és nemzeti tevékenységeket össze kell hangolni.

A helyi erőforrások felhasználásának elvekor erőfeszítéseket kell tenni, a helyi erőforrásokból származó helyi közösségek szükségleteinek ellátására. Meg kell őrizni a helyi jellemzőket és a sokszínűséget. Az ember által létrehozott környezet és a kulturális örökség megőrzése és fenntartható használata szintén nagyon fontos feladatok.

A nyilvánosság részvételének elve szintén prioritást élvező szempont, ugyanis mindenki számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani a társadalmi / gazdasági életet és a környezetet érintő információkhoz, a döntéshozatali folyamatokra vonatkozó információkhoz. Tisztázni és fokozni kell az emberek tudását a fenntartható fejlődésről, annak társadalmi / gazdasági és környezeti hatásairól, valamint a fenntartható megoldásokról és megközelítésekről. Meg kell erősíteni a nyilvánosság részvételét a döntéshozatalban.

A társadalmi felelősség elve, a fenntartható fejlődés és az életminőség javítása érdekében meg kell változtatni a fenntarthatatlan termelési és fogyasztási mintákat. Meg kell erősíteni a vállalkozások társadalmi felelősségét, valamint a magán- és a közszféra közötti együttműködést.

Az elővigyázatosság és a megelőzés elve tekintetében, az elővigyázatossági megközelítés azt jelenti, hogy ha a súlyos vagy visszafordíthatatlan kár lehetőségét észlelik, a teljes tudományos bizonyosság hiányát nem lehet kifogásként használni a környezet károsodásának megelőzésére vagy az emberi egészség veszélyeztetésére irányuló hatékony intézkedések késleltetésére, azaz az észlelt fenyegetés súlyosságát figyelembe véve kell lépéseket tenni. Az emberi tevékenységeket ennek az elővigyázatosság elvének megfelelően kell megtervezni és végrehajtani, és meg kell akadályozni a természeti rendszereket és az emberi egészséget veszélyeztető környezetet károsító vagy szennyező tevékenységeket, és – ha ez nem lehetséges – csökkenteni kell, és végül a károkat vissza kell állítani az eredeti lehetőség szerint.

A szennyező fizet elv talán a legvitatottabb álláspont, ugyanis az áraknak tükrözniük kell a társadalom által a fogyasztással és a termeléssel kapcsolatos tevékenységek által fizetett valós költségeket, valamint azok hatásait, beleértve a természeti erőforrások használatának költségeit is. A környezetet károsító / szennyező tevékenységet végzőknek az emberi egészségre vagy a környezetre okozott károkért kell fizetniük.

Mindent összevetve törekednünk kell környezetünk védelmére, továbbá innovatív technológiák fejlesztésére és az újrahasznosítás maximalizálására. A hulladékok java részét egy laikus csak szemétnek látja, viszont egy hozzáértő vizsgálata során kiderül, hogy nagy százalékban újrahasznosíthatóak. Az újrahasznosítás új mérföldkövét fejlesztette ki a Sajó Brikett Nonprofit Kft. mikor megalkotta mobil fabrikettáló gépét.  Olyan szolgáltatást nyújt az innovatív technológia segítségével, mely a hulladékokat azok keletkezési helyén dolgozza fel és hatékony, környezettudatos, magas fűtőértékkel rendelkező fabrikettet állít elő.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

A környezetvédelem szabályozása és története

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Környeztünk védelme a XIX. században kezdődött Tanzániában, a kelet-afrikai német megszállás idején. A játék és az erdők védelmére vonatkozó gyarmati védelmi törvények kerültek elfogadásra, amellyel a hagyományos bennszülött tevékenységek, például a vadászat, a tűzifa gyűjtése és a szarvasmarha-legeltetés korlátozása történt. 1948-ban Serengeti hivatalosan megalapította a vadon élő macskák első nemzeti parkját Kelet-Afrikában. 1983 óta szélesebb körű erőfeszítések történtek a környezetvédelmi kérdések nemzeti szintű kezelésére a Nemzeti Környezetvédelmi Tanács (NEMC) létrehozásával és egy környezetvédelmi törvény kidolgozásával. 1998-ban a Környezetvédelmi Fejlesztési Bizalom (EIT) Indiában kezdett el dolgozni.

A bioszféra megosztása a fő kormányzati szerv, amely felügyeli a védelmet. Ezt a politika kialakításával, a környezetvédelmi kérdések összehangolásával és figyelemmel kísérésével, a környezetvédelmi tervezés és a politikaorientált környezetkutatás teszi lehetővé. Ennek a tanácsnak a feladata, hogy számos környezetvédelmi kérdésben tanácsot adjon a kormányoknak és a nemzetközi közösségnek. A NEMC a következő célokat szolgálja: technikai tanácsadás; koordinálja a műszaki tevékenységeket, végrehajtási iránymutatások és eljárások kidolgozását, figyelemmel kíséri és értékeli a környezetet befolyásoló tevékenységeket, a környezetvédelmi információk és kommunikáció előmozdítását és támogatását, és a tudományos ismeretek előmozdítását.

Az 1997-es Nemzeti Környezetvédelmi Politika a környezetvédelmi döntéshozatal keretét képezi Tanzániában. A szakpolitikai célok a következők elérése, biztosítani kell az erőforrások fenntartható és méltányos felhasználását a környezet károsítása vagy az egészség vagy a biztonság veszélyeztetése nélkül. Megakadályozza és szabályozza a föld, a víz, a növényzet és a levegő lebomlását. Továbbá a természet és ember alkotta örökség megőrzése és javítása, beleértve az egyedülálló ökoszisztémák biológiai sokféleségét. A romlott területek állapotának és termelékenységének javítása, ugyanakkor növelje a környezettudatosság és a fejlődés közötti kapcsolat megértését. Az egyéni és a közösségi részvétel és a nemzetközi együttműködés előmozdítását is célul tűzte ki. Tanzánia jelentős számú nemzetközi egyezményt írt alá, beleértve a 1992-es Riói Fejlesztési és Környezetvédelmi Nyilatkozatot és a Biológiai Sokféleségről szóló 1996. évi Egyezményt. A jogi aktus részét képező szakpolitikai eszközök a következők: környezeti hatásvizsgálatok, stratégiai környezetvédelmi értékelések és az adott iparágak és termékek szennyezésének adózása. A jogi aktusok eltolódásának hatékonysága az idő múlásával lesznek nyilvánvalóak, mivel a végrehajtással kapcsolatos aggályok kirajzolódnak.

A környezetvédelem az Európai Közösség intézményeinek fontos feladata a Maastrichti Szerződés után az Európai Unió valamennyi tagállam általi ratifikálására. Az EU már nagyon aktív a környezetvédelmi politika területén, olyan fontos irányelvekkel, mint a környezeti hatásvizsgálat és a tagállamok polgárai számára a környezeti információkhoz való hozzáférés.

Központi figyelmet kell, hogy kapjon hétköznapjainkban a környezet és annak védelme. Számtalan lehetőség közül választhatunk, legyen szó a mindennapokban használt vegyszerekről vagy kozmetikumokról, az energia használaton át az otthon melegen tartásáig. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát dolgozott ki a fűtés korszerűsítésére. Bérelhető mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely az ipari, mezőgazdasági, zöld- és egyéb maradványok keletkezési helyén végzi az újrahasznosítást, így csökkentve a hulladékok ökológiai lábnyomát. A mobil fabrikettáló gép az addig hulladéknak vélt maradványokat hatékony és magas fűtőértékkel rendelkező fűtőanyaggá alakítja, kötőanyag hozzáadása nélkül. A fabrikett hosszan ég, így biztosítva az egyenletes hőmérsékletet.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

A légszennyezés felelősei

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Mindennapjainkhoz elengedhetetlen a jó levegő. Szervezetünknek szüksége van oxigénre a megfelelő működéshez és a betegségek elkerüléséhez. A légszennyezés nagyon komoly egészségügyi problémákat, akár halált okozhat. A légkör alkotóeleme a nitrogén (78%), az oxigén (21%), az argon (0,9 %) és egyéb nemes gázok. Amennyiben az arányok felborulnak komoly egészség- és környezetkárosító hatásai lehetnek. Amikor megváltozik a levegő koncentrációja, legtöbbünknek a szmog riadó jut eszébe. Nagyvárosokban sajnos egyre sűrűbben előforduló probléma, melyet a gépjármű forgalom csökkentésével, szabályozásával igyekeznek orvosolni. Ámbár, ha jobban belegondolunk akkor csak a megnövekedett közlekedési járművek a felelősek? Netán az ipar létesítmények által kibocsátott gázok? A válasz részben helyes. Ugyanis ezek a tényezők nagyban hozzájárulnak a levegő szennyezéséhez, de alapvetően a lakosság a felelős. Gondoljunk csak bele, hogy manapság egyre többször hallunk arról, hogy a mezőgazdasági termékek is szennyezettek. Felmerül a kérdés, hogyan fordulhat ez elő, hiszen a termőföldek általában messze találhatóak a városoktól, minimális a gépjárműforgalom, stb. A válasz igen egyszerű. A légszennyezés hiába egy meghatározott területen történik (ami sajnálatosan ritkán fordul elő), a környezetkárosító hatása igen nagy területet érint. A szél, a víz elszállítja a szennyező anyagokat, továbbá maga a levegő is áramlik. Összességében elmondható, hogy a légszennyezés kihat az egész Földre, gyakorlatilag bekerül a folyókba, tengerekbe, óceánokba, hegyekbe, földekbe, kihat a növényekre, az állatokra és az emberekbe. Így kerülnek a különböző szennyeződések a termőföldekre és ez által az ételeinkbe is.

A lakosság felelősségét tisztáztuk, de nézzük meg, miként történik a szennyezés. A Földön a lakható területek többsége olyan éghajlatú melyeknél a fűtés egész évben vagy időszakosan szükséges. Napjainkban igen sokféle fűtési lehetőségek közül választhatunk, a gáz-, a villanyfűtéstől, a napelemeken át, a szén- és fatüzelésekig. Sokan lehetőségeikhez mérten, mások környezettudatosan vagy kényelmi szempontok alapján döntenek. Egy felmérés alapján az emberek többsége szeméttel fűt. Vajon mit is jelent a szemét? Az emberek egy része nem is tud arról, hogy mennyire káros fűtőanyaggal fűt. A rengeteg ragasztó és egyéb kötőanyagokkal teli tűzifa elégetése során, számtalan káros anyag jut a levegőbe. Másrészről viszont, sokan a szó szoros értelmében vett szeméttel, hulladékkal fűtenek. Általában a hátrányos helyzetű településeken élők körében fordul elő, mondhatni azzal a fűtenek, amivel csak tudnak. Az ott lakók java részének, komoly anyagi nehézségeket okoznak a mindennapi kiadások. Az élelmiszer, a tisztálkodási szerek, a rezsi költségek nagyon megterhelőek számukra, így ott spórolnak, ahol csak tudnak. Mindazonáltal a fűtési szokásaikkal és a fűtőanyagukkal, hatalmas károkat okoznak a környezetnek, ezáltal az emberiségnek.

Mindezek után, nélkülözhetetlen a környezetvédelem szempontjából is, a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatása. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. a hátrányos helyzetű települések önkormányzatainak, oktatási intézményeinek és az ott élőknek kíván segítséget nyújtani, az innovatív mobil brikettáló gépével. A fabrikettáló gépet önköltségi áron kínálja, mellyel a zöld-, mezőgazdaági és ipari hulladékból fabrikettet állít elő, mely kiváló fűtőértékkel rendelkezik. További esszenciális tulajdonsága, hogy 100%-ban természetes, minden fajta kötőanyag hozzáadása nélkül készül. Így elégetése minimális szén-dioxid kibocsátást eredményez, csupán annyit, amennyit az összepréselt fa tartalmaz, de kevesebbet, mint amennyi komposztálás útján kerülni a légtérbe.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom

A megújuló energiaforrások előnyei

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Örökké rendelkezésre álló készletek

A Földön található fosszilis energiahordozók nem tartanak örökké. Ezek a Föld keletkezésekor, vagy az azóta eltelt idő alatt jöttek létre, és nem lehet őket pótolni, ha már végleg elfogytak – ezért is a nem megújuló energiaforrás elnevezés. Ide tartozik a földgáz, kőolaj, szén és urán. A megújulók ezzel szemben nem fogynak el vagy mert, a természet körforgása miatt emberi léptékben képesek megújulni, vagy mert annyi áll belőle rendelkezésre, hogy lehetetlen az elfogyasztása.

Környezetkímélő működés

A megújuló energiaforrás és a környezetkímélő működés önmagában két különböző fogalom, hiszen a megújuló forrásból származó energia előállítása is történhet környezetszennyező módon, például bioanyagok égetésével. Azonban a megújuló energiaforrások nagy része emissziómentesen felhasználható, valamint a nem teljesen károsanyagkibocsátás-menetesen működő erőművek (pl. biogáz égetése) kevésbé környezetszennyezőek, mint a hagyományos erőművek (pl. szénerőmű). A fosszilis energiahordozók égetése hatalmas mennyiségű szén-dioxidot (CO2) bocsát ki, és ezzel hozzájárul az üvegházhatás mesterséges növeléséhez. Tekintve, hogy a megújuló energiaforrások használatával jóval kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, ezeknek a felhasználását egyre több ország támogatja, hogy ezzel is mérsékelni lehessen a globális felmelegedést. Egy kilowattóra elektromos energia előállításakor átlagosan szélkerekeknél 9,4 g, vízerőműveknél 11,6 g, naperőműveknél 29,2 g, naphőerőműveknél 30,9 g, valamint geotermikus erőműveknél 33,6 g CO2-kibocsátás keletkezik, míg ez a szám földgázerőműveknél 350-400 g, illetve szénerőműveknél 750-1050 g-ra tehető. Az itt említett megújuló energiaforrásoknál a széndioxid-kibocsátás leginkább a gyártáskor és telepítéskor, valamint kisebb mértékben a szállításkor keletkezik.

A biomasszák esetében a számítás nehezebb, hiszen itt ugyan a feldolgozáskor és az égetéskor ugyanúgy keletkezik CO2, mint a hagyományos erőműveknél, viszont a növények termesztésével, azok élettartama alatt szén-dioxid megkötése, valamint oxigénkibocsátás is lejátszódik, mindez ugyanakkor más növényi területek felhasználásával.

Energiafüggetlenség

A megújuló energiaforrások kiépítését sokszor az energiafüggetlenséggel is indokolják, amivel egyúttal a nagyobb mértékű országon belüli értékkihasználás érhető el.[8] Ezen kívül elérhető a többi országtól való nagyobb függetlenség (Pl: Oroszországtól), valamint hogy egyes háborús övezetek vagy nagy cégek politikai döntései kisebb nyomást gyakorolhassanak más területekre az energia révén.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

A nem megújuló energiaforrások

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Energiahordozó gyakorlatilag minden olyan anyag vagy rendszer lehet, melynek átalakításával később kinyerhető energiához jutunk és ezt például egy készülék vagy a jármű segítségével saját, vagy a környezetünk hasznára fordíthatjuk.

A meg nem újuló energiaforrás olyan természeti erőforrás, aminek nincs újraképződési mechanizmusa, vagy ha van, az emberi léptékkel túlságosan hosszú időbe telik. A meg nem újuló energiaforrás nem gyártható, termeszthető, illetve nem újrafelhasználható a fogyasztással megközelítő mértékben.

Tipikusan meg nem újuló energiaforrások a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz, propán-bután gáz), illetve az urán, mint az atomenergia energiahordozó anyaga.

A nem megújuló energiaforrások használata többféle olyan problémát vet fel, amelyek nem állnak összhangban az emberiség fenntartható fejlődésével. Ezek az energiahordozók korlátozottan találhatók meg a Föld felszínén vagy az alatt, kitermelésük egyre költségesebbé, felhasználásuk egyre környezetszennyezőbbé válik. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, elsősorban az égés során felszabaduló szén-dioxid kibocsátása miatt jelentősen megváltoztatja a Föld légkörének az összetételét, ami nagy valószínűséggel hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az atomerőművek elhasznált fűtőelemei olyan radioaktív anyagok, amelyek az élőlények egészségére veszélyesek, és amelyek biztonságos tárolása költséges és sok emberöltőn át fennmaradó kockázatot okoz.

kőszén: évente több mint 7,5 milliárd tonnát bányásznak világszerte, a készleteket kb. 130 évre elegendőnek becsülik. A kibányászott kőszén évi mennyisége tavaly 6,6%-kal nőtt az előző évihez képest, az 1999-es állapothoz képest pedig átlagosan évi 4,4%-kal nőtt az évente kibányászott mennyiség.[1]

kőolaj: Naponta több mint 74 millió barrelnyi olajat hoznak jelenleg a felszínre,[2] és ez a jelenlegi 1,653 milliárd barrelnyi bizonyított készlettel számolva 54 évre elegendő, feltételezve, hogy a felhasználás nem növekszik.[3]

földgáz: Az Energy Information Agency jelentése szerint a világ földgázkészletei 60 évre elegendőek a jelenlegi fogyasztási trendek szerint, a valóságban azonban ez növekszik. További gondokat okozhat, hogy szemben a kőolajjal, a földgáz tengeri szállítása nem megoldott.

urán: az atomenergia energiahordozó anyaga. Számos számítás létezik a felhasználható urán mennyiségéről, az Európai Bizottság 2001-es jelentése szerint az elsődleges uránforrások mintegy 42 évre elegendőek, ha a másodlagos forrásokat (leszerelhető atomfegyverek, kiégett fűtőelemek visszadúsítása, állami tartalékok) is hozzávesszük, akkor pedig 72 évre, ám ezek a számok csak abban az esetben relevánsak, ha az atomenergia továbbra is csak kis részét fedezi az emberiség energiaszükségletének

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

A XXI. századi energiaforrások fajtái

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A fogyó fosszilis energiahordozók növekvő kitermelése globális energiaválságot eredményez. Környezetszennyezést súlyosbítja például az energiahordozók fokozódó elégetése, hatásai pl. az üvegházhatás, savas esők ennek következtében termőterületek elvesztése, védett fajok kipusztulása ehhez hozzá járulnak a lokális károkozások, mint külszíni bányászat, tájrombolás (pl. meddőhányók) vezetékek telepítése, talajszennyezés. A vizek szennyezésénél tengeri kitermelés, tankerhajók balesetei, hulladék-elhelyezés problémái okoznak gondot. Az ártalmak mérséklésre lehetőség az energiatakarékosság, melyet elérhetünk korszerűbb kisebb energiaigényű technológia alkalmazásával.

Az energiahordozók besorolása

  1. Primer energiahordozók (természetből kinyert energiahordozók)
  • Meg nem újítható fosszilis energia-hordozók pl. szén, kőolaj, földgáz.
  • Primer, de nem fosszilis pl.urán.
  • Megújuló energia-hordozók Pl. szél, víz, hullám erőmű, biomassza, geotermális erőmű
  1. Szekunder energiahordozók (az elsődleges energiahordozók átalakításából nyerjük)
  • Pl. elektromos áram
  • kőolaj lepárlás termékei közül: gázolaj (dízelolaj), benzin, petróleum, pakura
  • szénlepárlás termékei: koksz, széngáz
  • sűrített levegő
  • hidrogén

Az energiahordozó olyan anyag vagy jelenség, amivel mechanikai munka valamint hő állítható elő illetve általa vegyi vagy fizikai eljárások működtethetők és/vagy fűthetők (definíció az ISO 13600 szerint). Környezetvédelmi szempontból kiemelkedőek azok, amelyek megújulásra képesek vagy használatuk nem akadályozza a további keletkezésüket. Az anyagból kinyert energia átalakítása illetve felhasználása nincs térhez kötve és bármikor alkalmazható akár a közlekedésben, iparban vagy egyéb energiafelhasználással járó tevékenységeinknél. Energiatárolók egyaránt lehetnek mesterségesen előállítottak vagy természetből nyerhetőek, az ilyen közvetítők lehetnek például rugók, elektromos akkumulátorok, kondenzátorok, sűrített levegő, gátak mögött tárolt víz, hidrogén, kőolaj, szén, fa, a földgáz stb.

Energiahordozó gyakorlatilag minden olyan anyag vagy rendszer lehet, melynek átalakításával később kinyerhető energiához jutunk és ezt például egy készülék vagy a jármű segítségével saját, vagy a környezetünk hasznára fordíthatjuk.

Napjainkban a környezettudatos életre való igény mindinkább előtérbe helyezi például a hidrogén energiahordozót, és a többi úgyszintén nem elhanyagolható fontosságú megújuló energiaforrásokat. Villamos energia raktározására a hidrogén a megfelelő technikai háttér biztosítását követően kiválóan alkalmas lehet. Mivel a felhasználása túl költséges, ezért a hidrogénautó és a háztartási generátor inkább csak demonstrációszerűen van jelen, főleg a nyugati társadalmakban. Európa és a fejlett ipari országok jelenleg több energiát fogyasztanak, mint amit megtermelnek. Egyes vélemények szerint a jövőben a hatékonyság jelentős javulása mellett, az energiafogyasztás másfélszeresére nő, melyet leginkább a fosszilis energiaforrások (ezen belül a szénfelhasználás) növekedése fedezi. A Föld készlete a hagyományos energiahordozók (mint a szén, a szénhidrogének vagy az atomenergia) terén véges. Különösen a szénhidrogének mennyisége aggasztó. A jelenlegi technológiával meghajtott gépkocsik üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen kőolajból legfeljebb száz évre, de pesszimistább számítások szerint csak három évtizedre elegendő tartalék áll az emberiség rendelkezésére. Az energiahordozókból termelt energia előállítása gyakran szennyezi, vagy nagymértékben veszélyezteti környezetünk állapotát. Ezek a tényezők külön-külön is indokolják az alternatív energiaforrások elterjedését.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo

A környezetvédelem története

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

 

  • Az őskorban nem adódtak környezetvédelmi károk, legfeljebb lokálisan, ezért aztán még környezetvédelemről sem beszélhetünk akkoriban. Az őskori ember együtt élt a természettel, folytonos dinamikus egyensúly állt fenn közöttük.
  • Az ókori a városokban már megjelentek a problémák:

A hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés, higiénés problémák által. Bár az alacsony higiénés elvárások miatt illetve a kis népsűrűség miatt nem volt tetemes a probléma. A szántóföldi növénytermesztés, állattartás hulladékait a természet újra képes volt feldolgozni, lebontani, ezáltal visszatáplálni a rendszerbe.

Az ércbányászat, kohászat elkezd mindennapivá válni a kisipari termékek előállításának megszaporodása miatt.

  • A középkorban Edward angol király Londonban betiltja a kőszén égetését, mert megérzik káros hatását a füstködnek. Ilyenkorra már a nagyvárosok kialakulása emberek tízezreit gyűjti viszonylag kis helyre, és nagy lesz a népsűrűség. A rossz higiénés körülmények, járványok, ezért is kezdenek kialakulni, ezzel már az eddig elegendő hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés mennyiségi és minőségi elvárásainak már nem felelnek meg a fennálló, már kitalált rendszerek.

A mocsárlecsapolások, erdőirtások következtében a levegő minősége gyors romlásnak indul.

  • Újkor szél és napenergia hasznosítása, bányászat és kohászat fejlődése kezdetleges módszerekkel és inkább a kipróbálás szintjén indult meg. Egy kisváros helyi zsenije, gondolkodója összetákol egy kezdetleges szélerőművet, jól is tudják használni, de nem terjed el a használata gyorsan az információ-áramlás lassúsága miatt. Illetve nincsen olyan intézményesített szervezetek, amiken keresztül autentikus an továbbíthatnák a pontos terveket. A sziléziai Bunslauban megépül az első szennyvíztisztító telep és vízmű, ám ez is sokáig egyedüli marad. A szén felhasználása, gőzgépek, ipari termelés, bányászat, ipar fejlődése hozza meg az áttörést.
  • XX. században az energiafogyasztás és életszínvonal robbanásszerű emelkedése, belső égésű motorok, elterjedése, az elektromosság általános használata maga után vonta a fogyasztói társadalom kialakulását és azt a hozzáállás az emberek részéről, hogy ők a „teremtés koronái”, gyakorlatilag bármit megtehetnek következmények nélkül. a következményekkel csakis az 1960-as évektől az USA-ban kezdtek ezzel foglalkozni. Az urbanizáció, népességrobbanás, új szennyezés típusok (vegyi-, zajszennyezés) még be nem jósolható, ki nem számítható következményei ütötték fel fejüket.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Széchenyi 2020 EU logo