könnyűszerkezetes ház

2020-08-052020-10-15

A könnyűszerkezetes házak előnyei

Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A számok tükrében – árak

A CSOK hatására az építőipar fellendült, egyre többen kívánják az állami milliókat igénybe véve megteremteni az otthonukat. A könnyűszerkezetes házak táján is megnövekedett az érdeklődés, a megrendelések száma igen magas. Az árak is egyértelműen lekövetik a megnövekedett keresletet, míg korábban 170 -200 ezer Ft/m2-es áron építtethettünk könnyűszerkezetes házat, addigra ma már a 250-300 ezer Ft/m2 ár a jellemző kulcsrakész kivitelezés esetén. Természetesen itt is sok függ attól, melyik könnyűszerkezetes típust választjuk, és melyik kivitelező mellett tesszük le a voksunkat. A helyszínen ácsolt házak még mindig a legolcsóbbak, 200-220 ezer Ft-os m2 ártól kezdődik a kulcsrakész kivitel alapozással együtt. A készházak között nagy a szórás, az olcsóbb- középkategóriás készházaknak 250.000 Ft környékén kezdődik négyzetmétere mindenestül, míg a felsőkategóriás házaknál nem ritka a 300-350 ezres ár m2-re vetítve.

ÁFA kérdés

Az árakat a legtöbb helyen nettó árként tüntetik fel, mert az új jogszabály lehetővé teszi, hogy válasszunk: 5%-os ÁFA kulccsal építtetjük-e a házunkat, vagy az 5 millió Ft ÁFA visszaigénylést vesszük igénybe, de ekkor 27%-os ÁFÁ-val számláznak. Mindenképpen figyelembe kell venni a döntés meghozatalakor, hogy bizonyos értékhatár felett( 22 millió körül) egyértelműen az 5%-os ÁFA a kedvezőbb, és ha az ÁFA visszaigénylés mellett döntünk, jó ha tudjuk, azt a következő adóévben igényelhetjük csak vissza, tehát addig nekünk kell megfinanszírozni a 27%-os ÁFÁt! Nem csak generálkivitelezővel dolgozhatunk, ha az 5%-os ÁFA kulcsot szeretnénk igénybe venni. Emeltszintű szerkezetkész állapotú lakóház építése esetén is lehet ezt a számítást kérni. A külön végzett munkálatok számlái azonban 27%-os ÁFA tartalmúnak kell legyenek, tehát itt is érdemes előzetes számításokat végezni, hogy meglássuk, mivel járunk jól!

Ha CSOK-kal építkezünk

A könnyűszerkezetes házak egyre pozitívabb megítélését jól jelzi, hogy a legtöbb bank minden további nélkül hitelezi a megépítésüket, ugyanolyan kondíciókkal, mint hagyományos társaikét.

A fizetési ütemezés eltérő, többnyire 4-5 ütemben kérik a kifizetést a kivitelező cégek.

A CSOK keretén belül azok a családok, akik 3 gyerekkel rendelkeznek- vagy bevállalnak 3 gyermeket, -és újépítésben gondolkodnak, 10 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, valamint további 10 millió államilag támogatott hitelt is igénybe vehetnek az építkezéshez. Aki CSOK-kal szeretne építkezni, fontos, hogy tudatában legyen, hogy utófinanszírozást tesz lehetővé ez, tehát a kivitelezővel való szerződésnél mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a bank utólag, a munkák számlával igazolt elvégzése után folyósít. Minden kivitelező cég a munkálatok árának egy részét előlegként kéri, tehát az önerő kalkulálásánál ezt mindenképpen vegyük figyelembe! Vannak olyan kivitelezők, akik viszonylag kis összegű előleget kérnek, de jellemzően 20-50%-ot előre nekünk kell megfinanszírozni.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-07-242020-10-15

A könnyűszerkezetes ház előnyei

Amikor könnyűszerkezetes házakról beszélünk, akkor ebbe a fogalomkörbe sokminden beletartozik. Hiszen annak számítanak a hagyományos faházak éppúgy, mint a korszerű, előre gyártott szerkezetű fa- vagy acélvázas könnyűszerkezetes épületek, készházak is. A cikkben a könnyűszerkezetes házak előnyei vesszük végig.

Nincs miért ódzkodnunk a könnyűszerkezetes házaktól!

A könnyűszerkezetes ház voltaképpen nagy kultúrára tekint vissza, nem csak a tengerentúlon, hanem Európában is, hiszen pl. Norvégiában is több száz éves, mai megnevezéssel élve könnyűszerkezetes házak. Tehát az a félelem, hogy csupán „rövidtávú” befektetés, alaptalan. A könnyűszerkezetes házak a világon a legelterjedtebb házak. A világ legnagyobb luxus toronyházai is mind könnyű acélszerkezetes technológiát használnak. Családi ház szinten is több könnyűszerkezetes ház épül a világon, mint amennyi téglaház. Olaszországban, Svájcban, Kanadában, USA-ban, Skandináv országokban, Németországban, Ausztriában évtizedek óta több könnyűszerkezetes ház épül fel, mint amit más technológiával kiviteleznek.

Az építési technológia kiváló hőszigetelést biztosít, amely nemcsak a fűtési költségeket, hanem a környezeti terhelést is csökkenti. A korszerű környezetbarát technológiákat, mint pl. a napenergia hasznosítást, elektromos fűtést könnyű beépíteni, hiszen a könnyűszerkezetes építési rendszer rendkívül jól alakítható. Mindezek mellett a falak keskenyek maradnak, azonos alapterületen 10%-kal nagyobb lakóterület alakítható ki, mint a hagyományos építési eljárással készült épületeknél. További pluszt jelent a rövid, akár 18-20 hetes építési időtartam és a környezetbarát építőanyagok felhasználása.

A könnyűszerkezetes házak rendkívül jó hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkeznek, így a téglaházakhoz képest jóval alacsonyabb fűtési költséget eredményeznek. Emellett egy téglából felépített családi ház bruttó területével megegyező készház hasznos lakótere is nagyobb – tehát egy minősített, jó minőségű könnyűszerkezetes ház mindenképp jó választás! Jó tulajdonságaik és kedvező árfekvésük miatt hazánkban is egyre elterjedtebbek.

Az előnyök összefoglalva:

Rendkívül gyors munkavégzés, akár 2 hónap alatt kulcsrakész épület.
A hagyományos szerkezeteknél akár 4 x nagyobb hőszigetelési érték. A+ energia osztály.
Sokkal kisebb falvastagság, így nagyobb belső hasznos alapterület. (100nm-es háznál plusz egy szoba keletkezik a helyiség-megtakarításból a falvastagság miatt)
Méretpontosság.

Építészeti szabadság.
Árgarancia a kivitelezés teljes időtartamára.
Egyetlen vállalkozó kezében összpontosul minden.
A könnyűszerkezetes épületben csökkenek az allergiás panaszok a szárazvakolatnak köszönhetően.
Ha egyszer át kell alakítani, sokkal gyorsabban és könnyebben el lehet készíteni, sőt bizonyos részei még újra is hasznosíthatóak.
Az időjárás nem befolyásoló tényező, ezért egész évben kivitelezhető. Szárazépítészeti rendszer.
Földrengés esetén stabil szerkezet.
A világ legtöbb részén a legelterjedtebb épületszerkezet. Főként ott, ahol még viszontagságosabb az időjárás, mint nálunk
Az épület szerkezete természetes anyagokból készül.
Igen gyors felfűtési ideje van a falaknak.
A derékszög, az derékszög: a szerelt technológiának köszönhetően nagyobb méretpontosság érhető el, mint a rakott falak esetén. Ez persze emberi hibára és nem a technológiára vezethető vissza.
Nem jobban tűzveszélyes, mint a hagyományos téglaházak. Több tudományos kísérlet alátámasztja, hogy a könnyűszerkezetes házak nincsenek nagyobb tűzveszélynek kitéve, mint hagyományos társaik, a házak várható élettartama sem áll meg 20-30 évnél.
Nincsenek allergén anyagok: A könnyűszerkezetes házakban nincsenek allergén anyagok: a gipsz, melyet falburkolásra használnak természetes anyag. A falakban lévő kőzetgyapot és üveggyapot pedig nem juthat be a lakótérbe.
Nincs penész: A könnyűszerkezetes családi házak száraz technológiával épülnek, ezért nem maradhat víz a falakban, mely a későbbiekben penészesedést okozhatna, de hőhidak sincsenek a homogén anyagfelhasználásnak köszönhetően.
Környezetkímélő: a hagyományos építkezés során rengeteg sitt és egyéb hulladék keletkezik, nem beszélve a fel nem használt anyagmennyiségekről. A könnyűszerkezetes megoldásnál jóval kevesebb a hulladék és a kárba veszett anyag, építési törmelék pedig egyáltalán nincs is.
Rágcsálók? A könnyűszerkezetes házak falpaneljei szárított, hossztoldott, felületkezelt faanyagból készülnek. A speciális gomba- és rovar elleni anyagokkal, állagerősítő anyagokkal kezelt fa a rágcsálók számára taszító.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-07-172020-10-15

A könnyűszerkezetes házak alapanyagai és jellemzőik

Az építőanyagok felosztása

Építési termék, azaz építőanyag tulajdonképpen minden, amit egy épület teljes élettartamára (tehát állandó használatra) építünk be egy épületbe. Ezek tulajdonképpen az építkezés „alapkövei”.

Természetes és mesterséges

Az építőanyagokat sokféleképpen lehet csoportosítani: a leggyakrabban származtatási és felhasználási alapon tesszük ezt. Előbbi esetben természetes és mesterséges kategóriákra bontjuk az anyagokat: ha az anyag abban a formában kerül be egy épületbe, ahogyan az a természetben is megtalálható, akkor természetes, ha feldolgozott, vagy teljesen mesterségesen előállított formában építik be, akkor mesterséges anyagoknak nevezzük. A természetes anyagok zöme egyébként jellemzően az építkezéshez közel fellelhető anyagok – például nád, kő, vagy fa –, ezek általában a helyi népi építészet alapelemei is.

A mesterséges építőanyagok általában szintén természetes anyagok származékai, ugyanakkor végleges formájukat emberi beavatkozással érik el: ilyenek az égetett kerámia, a beton, vagy az acél. Ezeket az anyagokat jellemzően a természetes anyagok egyes tulajdonságainak feljavítása érdekében hozták létre, gyakran évezredek tapasztalatai alapján – az égetett kerámiát már az őskor óta ismerjük, ahogy a rómaiak óta használt betont is, s bár a technológia sokat finomodott az évezredek alatt, az előállítás logikája azóta sem változott. Az újabb, természetes alapanyagok felhasználásával létrehozott anyagokra jó példa a fabeton, amely a cement kötőanyag mellett faforgács adalékot is tartalmaz: lényegében gyenge minőségű hulladékfából állítanak elő remek formatartó, terhelhetőségű és időjárásálló anyagot.

Ezektől némileg külön csoportot alkotnak (bár szintén a mesterséges építőanyagok kategóriájába tartoznak) a laboratóriumi körülmények között, különböző vegyületekből előállított szerves műanyagok, amelyek egyre nagyobb szerephez jutnak az építkezések során kiváló formálhatóságuknak, víztaszításuknak és remek hőszigetelő képességüknek köszönhetően.

	példa	előnyök	hátrányok	értéktartás
természetes	fa, nád, kő	helyben megtalálható, esztétikus, természetes	kötött formák, korlátozott felhasználhatóság, állandó karbantartási igény pl. fánál	kiemelkedő
mesterséges (természetes alapanyagú)	kerámia, beton, fabeton, vasbeton…	jól alakítható formák és tulajdonságok, széles választék	lassú lebomlási folyamat, előállításuk magas környezeti terhelést jelent	jó
mesterséges (laboratóriumi úton előállított)	szerves műanyagok	jól alakítható formák és tulajdonságok, jó szigetelő tulajdonságok	lassú lebomlási folyamat, előállításuk magas környezeti terhelést jelent	közepes

Amikor házat szeretnénk építeni, igényeinkhez és anyagi lehetőségeinkhez mérten több építési mód közül dönthetünk, amelyekhez eltérő építőanyagokat kell választani annak érdekében, hogy az építéstechnikához leginkább illeszkedő, a lehető legjobb hatásfokú anyagok kerülhessenek épületünkbe.

Könnyűszerkezetes megoldások

Számos dolog sarkallhat minket arra, hogy a könnyűszerkezetes, vagy előre gyártott „készházak” mellett döntsünk. Az ilyen épületek a manapság egyre nagyobb hangsúlyt kapó környezettudatos szemléletmód gyakorlati megvalósítása mellett a kivitelezés rövid határidejével és a relatíve alacsony áraikkal is kecsegtetnek. Mára számos megoldás közül választhatunk, az ilyen épületek építéstechnikája, ezáltal tartóssága és komfortja pedig rohamosan fejlődik, nem érdemes tehát eleve elvetnünk ezeket a megoldásokat.

Könnyűszerkezetesnek akkor nevezünk egy technológiát, ha a szerkezet 300kg/m²-nél kisebb tömegű. A cégünk által felhasznált szerkezeti alapanyag az előkezelt (gomba- és kártevő mentesített) fa. A fának más könnyűszerkezetes és hagyományos építési anyagokkal szemben nincs elektrosztatikus töltése. Jó hőszigetelő tulajdonsága miatt a fa igen energiatakarékos építőanyag.

A könnyűszerkezetes technológia egyik fő jellemzője az úgynevezett száraz technológia – az építés ezáltal gyorsabb ütemben haladhat, mint a hagyományos (pl. tégla) építési technikával.

A szerkezet készétesekor nincs ugyanis szükség a száradási idő ráhagyására, az egyes funkciók folyamatosan követhetik egymást (természetesen az időjárás függvényében). Ezzel a száraz technológiával később is további előnyökkel számolhatunk: mivel nincs nedves technológia, nem fordulhat elő, hogy a szerkezet lezárása (szigetelő és vakoló rétegek felvitele) után víz rekedjen meg az alapanyagokban (téglaépületek túl gyors kivitelezése esetén ilyen problémák előfordulhatnak), amely később penészesedéshez vezethet. A könnyűszerkezetes technológiával épült házaknál az elkészülés napján történő azonnali használatba vétel is lehetséges. Ez a technológia lehetővé teszi a téli, hideg időben történő építkezést is.

A könnyűszerkezetes házak másik fontos előnye, hogy a teherhordás főként házak külső falaira helyezhető, így a belső terek átalakítására nagyobb mozgástér van. A technológiából adódóan a falakban húzódó vezetékek (fűtés, elektromosság, víz) is könnyedén áthelyezhetők.

Környezetvédelmi szempontból is előnyös a könnyűszerkezetes házak választása, hiszen a szerkezet jórészt környezetbarát alapanyagokból készül, valamint az építés során illetve az alapanyagok elkészítése során sokkal kevesebb hulladék keletkezik, így csökkenthető a folyamat környezetterhelése.

A könnyűszerkezetes házak kevésbé merevek, mint a téglaépületek, így egy esetleges földrengés kisebb kárt okoz az ilyen technológiával épült házakban.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-07-102020-10-15

A könnyűszerkezetes házak elemei

A könnyűszerkezetes falaink vázszerkezete beépített belső oszlopokból áll, amelyek kiosztása normál körülmények közt 62,5 cm. A vázszerkezet vastagsága külső falak esetében 14-16 cm. A fa teherviselése oszlopként való alkalmazásnál a többszörösét teljesíti annál, mint amire igénybe van véve a falpanelben. Egy átlagos családi háznál a teherviselés szempontjából megfelelő lenne akár 10 cm vastagságú vázszerkezet még a külső falak esetében is. A hőszigetelés kérdése, valamint a fa, mint élő anyag mozgása miatt ennél mindenképpen vastagabb vázszerkezet ajánlatos. Az ideális vázvastagság szerintünk 14-16 cm. Az ilyen vázvastagságú falnak /ha szárított KVH anyagból készül!/ minimális a mozgása. A bordák közét kitöltő ásványgyapot hőszigetelő pedig a külső hőszigeteléssel együtt kiváló hőszigetelést nyújt, és egy energiatakarékos modern könnyűszerkezetes házat eredményez.

Könnyűszerkezetes házaknál a vázszerkezet növelése egy bizonyos vastagságon túl már nem jár jelentős eredménnyel. A külső falakon a hőszigetelés vastagságának növelése is csak akkor hatásos, ha ez együtt jár a többi épületelem hőszigetelésének növelésével, az esztrik és födém, valamint a tetősík jobb szigetelésével a tetőtér beépítése esetén. Lényeges a jobb minőségű nyílászárók alkalmazása, valamint a ház tömítettsége, amely a részletekben rejlik.

A ház és panelgyártásunkban a legelső időktől kezdve az a törekvés érvényesül, hogy az elemek gyártása a lehető legteljesebb mértékben az üzemben történjen /az alapozási és szakipari munkáktól eltekintve/ , hogy ezáltal a helyszíni szerelési idő a lehető legrövidebbre korlátozódjon. A minél nagyobb fokú előregyártás feltétele a precíz előkészítés, ahol milliméter pontosságú minden és valamennyi kötőelemnek előre kijelölt helye van. A fal az épület egyik leglényegesebb eleme, nem mindegy miből és hogyan készül. A kezdetektől fogva nagypaneles technológiával építjük házainkat, ahol egy fal egy panelt jelent a megvalósításban. Amíg a gipszkarton egy száraz vakolat, szilárdsági tulajdonságait nem lehet figyelembe venni, addig a gipszrost lemez teherviselő, amely megfelelő merevséget és stabilitást ad az épületnek. A gipszrost lemez festhető és csempézhető, dűbelezhető, tehát egy normál tárgy a falfelület bármely részére felrakható. Egy favázas háznál nem csak a belső oszlopoknak van lényeges szerepe, hanem a váz borításának is, mivel nagyrészt ez ad megfelelő merevséget és szélállóságot a háznak. A borítás szerkezeti elem egy favázas háznál. Olyan esetben, ha a nagy nyílászárók miatt kritikusan lecsökken a falfelület, akkor belső acél szélmerevítőket alkalmazunk a stabilitás növelésére. Nagyobb súlyú tárgyakhoz /pl. bojler/ külön belső bordákat használunk valamennyi falszerkezethez.

Az OSB borítás masszív és teherviselő, a gipszkarton pedig a festhető és csempézhető burkolat. A kétféle variáció közt használati értékben nincs különbség. A fal teljes vastagsága egyik esetben 26,5 cm, a másik esetben 29 cm.

A födémek esetében szintén a két legmeghatározóbb szempont a teherviselés és a hőszigetelés, az egyáltalán nem mellékes egyéb épületfizikai tulajdonságok figyelembevétele mellett, például a kopogás teljes mértékű megszűntetése. A födém szerkezete nagyban hasonló a falakéhoz, de a rétegrendje a rendeltetés függvényében változik attól függően, hogy a ház földszintes vagy tetőteres. A födémek teherviselő elemei általában 8/20 cm méretű gerendák. A födém ugyanúgy paneles szerkezetű, mint a falak, a gerendák feletti teherviselő réteg deszka vagy OSB lemez. A födémpaneleket szerelésnél egymáshoz és az alatta levő falak felső keretéhez csavarozzuk.

Az 5,3 KN/ m²érték nagyobb annál, mint a szabvány előír, de hosszabb élettartamot biztosít az épületnek.

A födém általában 20 cm vastagságú gerendákból áll. Mivel ez a keresztmetszetű anyag gazdaságosan 5,5 m fesztávig alkalmazható, e fölött 22 cm vastagságú gerendákat használunk.

A födémgerendákat borító rétegnek szintén lényeges szerepe van a falakat és a tetőt érő szélnyomás és az egyre gyakoribb viharok elviselésében, stabilizálja a tetőt. Hiányában repedések, sőt nagyobb mozgások is előfordulhatnak. Nem ritkán látni egyes olcsónak hitt megoldások esetén könnyűszerkezetes házaknál, hogy a födém felső „burkolata” csupán csak fólia, és kizárólag a járásra kijelölt helyekre tesznek masszív borítást, sok esetben még oda sem.

A födémszigetelés teljes vastagsága ott ahol a tetőtér nincs beépítve 23 cm. Ahol a tetőtér beépített, ahol a szarufák között is hőszigetelés van, akkor a földszint feletti födém szigetelése 10 cm vastagságú ásványgyapot.

A tető nagyobb távolságú építkezés esetén paneles formában, egyébként előre leszabva és elkészítve kerül kiszállításra, de ahol a célszerűség úgy kívánja rácsostartókat építünk.

Ahol a tetőtér beépítésre kerül, ott a szarufák 20 cm vastagságúak, ami hosszú élettartamot biztosít. A szarufák közé 18 cm vastagságú ásványgyapot kerül, ami minden igényt kielégítő hőszigetelést biztosít. A további szigetelés a szarufák alatti síkban történik.

Ahol a tetőtér nem beépített, ott hagyományos dimenziójú és szerkezetű tetőt építünk ácsolt vagy paneles formában.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-07-032020-10-15

Könnyűszerkezetes házak technológiai engedélyezése

A könnyűszerkezetes épületek fal -és födémszerkezeteire nincs nemzeti, -vagy uniós szabvány, vagy attól azok jelentősen eltérnek. Ezért legyártásukhoz a gyártónak egyedi szabványt, specifikációt kell készíttetni a Rendeletben kijelölt akkreditált intézettel (ÉMI Nonprofit Kft.)
Az ÉME (Építőipari Műszaki Engedély) és az ETA (Európai Műszaki Engedély) tehát nem más, mint a nem szabványos termékek, szerkezetek és berendezések egyedi szabványa.
Az egyedi szabványok megléte önmagában azonban nem elegendő a jogszerű kivitelezéshez.
A 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet értelmében „építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet.”. Ezért ahhoz, hogy az ÉME alapján legyártott fal -és födémszerkezetek a kivitelezés során épületbe jogszerűen beépíthetőek legyenek, annak megfelelőségét le kell igazolni.

Ezt minden ÉME II. fejezet 3.1. pontja szabályozza is („Megfelelőség igazolás módozata”).

A nem szabványos termék, szerkezet vagy berendezés megfelelőségét kizárólag az ÉME jogosultja igazolhatja le Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat kiállításával, de csak abban az esetben, ha rendelkezik az akkreditált intézet által kiállított Megfelelőségi Tanúsítvánnyal is.
A Rendelet szerint a „szállítói megfelelőségi nyilatkozat: a szállító által kiadott megfelelőség igazolás”, s a „megfelelőségi tanúsítvány: kijelölt tanúsító szervezet által kiadott megfelelőség igazolás”.

Hazánkban jelenleg kizárólag kettő(!) olyan könnyűszerkezetes épületek építésével foglalkozó vállalkozás van, akinek a szerkezetei beépíthetőek épületbe! A többi ÉME -vel vagy ETA -val rendelkező vállalkozás szerkezetei legyárthatóak ugyan, de forgalomba azok nem hozhatóak s épületbe jogszerűen nem építhetők be! Ennek oka, hogy szerkezetei megfelelőségét a gyártó nem igazolhatja le azért, mert részére azt az akkreditált intézet sem tette meg!
Ellentmondásos a helyzet, hiszen betervezhetőek, csak beépítésük nem jogszerű a Megfelelőségi Tanúsítvány hiánya miatt:
Rendelet 3§ (2) „Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van.”

Kérdésként felmerül azonban, hogy az első fokú építésügyi Hatóságnak az engedélyezési eljárás lefolytatása során feladata -e a majdani kivitelezés jogszerűségét vizsgálni. Ha igen, nem adhat ki építési engedélyt könnyűszerkezetes épületre csak abban az esetben, ha igazoltnak látja a kivitelezés jogszerűségét is, azaz meggyőződik arról, hogy az ÉME -vel, vagy ETA -val rendelkező gyártó rendelkezik -e Megfelelőségi Tanúsítvánnyal is, ami a megfelelőség leigazolásának feltétele!
A másodfokú Hatóság építésfelügyelői viszont helyszíni ellenőrzéseik során nem az egyedi szabványt kell, hogy kérjék a kivitelezőtől, hanem a szerkezetre vonatkozó Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozatot. Az ÉME vagy ETA, mint egyedi szabvány a nem szabványos szerkezet legyártásának dokumentuma, a jogszerű forgalomba hozatal -és beépítés dokumentuma viszont a Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat, lásd alább.

Szállítói megfelelőségi nyilatkozat

A termék gyártója:

A termék forgalmazója:

Termék megnevezése:

A termék típusa:

Gyártási szám:

Gyártás dátuma:

A termék rendeltetési célja:

Különleges használati feltételek:

A termék első típusvizsgálata:

Kijelölt szervezet azonosítási száma:

A nyilatkozat érvényessége:

Szállítólevél száma:

Kiadás dátuma:

Kiegészítő információ:

a termékismertető, beépítési-, kezelési- és használati útmutató, továbbá a

biztonságtechnikai adatlap.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-06-242020-10-15

Mit is jelent a könnyűszerkezet?

Az újonnan épülő készháznak, gyorsháznak számtalan előnye van. A kiváló hőszigetelésből adódóan egy alacsony energiaigényű házat kapunk. Biztos lehet benne, hogy a felhasznált környezetbarát és egészségre ártalmatlan anyagok nem szaporítják tovább az amúgy is rohamosan növekvő allergiások és rákbetegek számát. Egy modern készház tulajdonosának nyugodt a lelkiismerete, hogy saját lehetőségeihez képest tett valamit a bolygónk klímájáért.

A szendvicspanelek nem csak a nagyon jó hőszigetelő képességük miatt előnyösek. Kis súlyúak, könnyen és gyorsan beépíthetőek, és nem fog ki rajuk az időjárás sem. A kis súly fontos szempont lehet régi, vagy újabb, de könnyűszerkezetes épületek esetében. Általában nincs szükség nagyobb változtatásokra ahhoz, hogy alkalmazni tudjuk őket. Szélsőséges időjárás esetén is megállják a helyüket, és korrózió ellen is védettek.

A szendvicspanel tartós, és hatékony tetőszigetelési forma, melyben biztosan nem fog csalódni.

Manapság egyre jobban elterjedt a könnyűszerkezetes épületek kivitelezése, melyek tekintetében a szendvicspanelről, mint alapanyagról beszélhetünk, mely számos remek tulajdonsággal bír. Segítségével a szigetelés megoldható egy elemmel, nem szükséges külön szigetelést alkalmazni. Ráadásul a szakhatóságok által kérvényezett hőszigetelési képesség, hangszigetelő képesség vagy a tűzterjedési határérték igazolásához csak egy termék teljesítményigazolása szükséges. A szendvicspaneleket leginkább úgy lehet megkülönböztetni egymástól, hogy az épület melyik részére szerelik fel, és ezáltal mi a szigetelőanyaga.

A szendvicspaneleknél általában négyféle típussal találkozhatunk, illetve négyféle szigetelőanyaggal. PUR – poliuretán, PIR – poliisocianurát és végül MW – ásványgyapot. Mindegyiknek megvan a maga előnye illetve hátránya, felhasználási terület szerint választhatjuk az ideálisat.

A szendvicspanel és a hőszigetelés

Napjainkban egyre többet hallunk hőszigetelés fontosságáról. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy a hőszigetelt épületek energiaigénye sokkal kevesebb és ezzel jelentősen hozzájárulhatunk a klímaváltozás lassításához. A szendvicspanel a könnyűszerkezetes épületek egyik fő alkotóeleme, amely nem csak a teherbírását, hanem a hőszigetelését tekintve is kiváló.

Ha a könnyűszerkezetes épületek alapanyagként szendvicspaneleket használunk, azzal sok energiát lehet megspórolni, különösen, ha a helyiséget fűteni, illetve nyáron hűteni kell. Ez az anyagiakat tekintve nagy előny, de nem szabad megfeledkezni a környezetvédelmi hatásról sem. A szendvicspanel másik nagy előnye, hogy nagy teherbírású, strapabíró és hosszú élettartamú.

Ha könnyűszerkezetes épületre vágyik, a szendvicspanelben nem csalódhat! Nem csak a Magyar építőiparban, de a könnyűszerkezetes épületek kivitelezésekor is egyre elterjedtebbnek számít a szendvicspanelek alkalmazása.

A szendvicspanelek előnyei közé tartozik, hogy jó hőszigetelő képessége van, és ez jóval meghaladja a konkurens anyagok teljesítő képességét. Ezen kívül a hőhídmentes építkezésben is jeleskednek a szendvicspanelek, ugyanis technológiai újításokat betartva egy teljesen passzív szerkezet építésére van lehetőség ezzel a módszerrel. Így biztosított a páralecsapódás és annak kellemetlen következményeinek elkerülése, ami rendkívül nagy szerepet játszik az energia-megtakarítás terén is. Az előre gyártott nagytáblás szendvicspaneleknek köszönhetően a kivitelezés gyors és pontos, és a precíz szerelési technológia lehetővé teszi a későbbi teljes vagy részleges átépítést, ha igény van rá.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-06-172020-10-15

Lapraszerelt házak

Biztos lehet benne, hogy a felhasznált környezetbarát és egészségre ártalmatlan anyagok nem szaporítják tovább az amúgy is rohamosan növekvő allergiások és rákbetegek számát. Egy modern készház tulajdonosának nyugodt a lelkiismerete, hogy saját lehetőségeihez képest tett valamit a bolygónk klímájáért.

A könnyűszerkezetes építési módszer előregyártott formájának neve: készház. A köztudatban sok esetben keveredhet a két fogalom: készház és könnyűszerkezetes ház. Bár a különböző elnevezés azonos szerkezetet és ugyanazon építőanyagok használatát jelenti, technológiájában különbözik. Az előre gyártott elemek tervrajzok alapján készülnek el. A helyszínen szerelt változatokkal szemben, ezek csak akkor kerülnek összeszerelésre a helyszínen, ha már a fóliázott tetőszerkezet is rákerülhet. Ennek nagy előnye, hogy az anyag nem ázik szét az építkezés ideje alatt. A minél nagyobb fokú előregyártás feltétele a precíz előkészítés, ahol milliméter pontosságú minden, és valamennyi kötőelemnek előre kijelölt helye van. Ilyen esetben a helyszíni szerelés is jobban ellenőrizhető. Egy átlagos méretű készház falszerkezete az előregyártott panelekkel kb. fél nap alatt összeszerelhető, valamint a födémszerkezet és a tetőszerkezet elkészítése kb. egy napot igényel. A szerelés daruk segítségével történik, a technológia rendkívül gyors kivitelezést tesz lehetővé. Esztétikusak, hiszen a gépek segítségével olyan felületek és kiképzések is megoldhatók, melyek kézi munkával nem vagy nehezen létrehozhatók.

Egy könnyűszerkezetes ház hőszigetelési tulajdonságai sokkal jobbak, mint egy téglaházé, így télen a kellemes meleg mellett kisebb fűtési költséggel lehet számolni.

Bár sokan fordítva gondolják, de a valóságban egy könnyűszerkezetes készház a szerkezeti konstrukciójának köszönhetően sokkal földrengésállóbb, mint egy téglaház. Nem véletlen, hogy Amerikában a földrengéseknek gyakran kitett területeken szinte kizárólag ilyen típusú épületeket építenek. Mivel a nagypaneles gyártással méretpontosan elkészített falpaneleket csavarral rögzítjük egymáshoz és a fogadó szinthez, egy földrengés során sokkal rugalmasabban tud viselkedni az épület, mint egy hagyományos építésű ház. A könnyűszerkezetes készházak flexibilisebb kialakításuknak köszönhetően képesek elnyelni és csillapítani a rezgéseket, míg egy téglaház merev szerkezeténél fogva nem.

A készházak falpaneljei szárított, hossztoldott, felületkezelt faanyagból készülnek. A speciális gomba- és rovar elleni anyagokkal, állagerősítő anyagokkal kezelt fa a rágcsálók számára sem vonzó, legalábbis az eddig általunk kivitelezett több száz faház esetében egyetlen egy visszajelzést sem kaptunk ilyen problémával kapcsolatban.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-06-112020-10-15

A téglaházak jellemzői

A tégla évezredek óta az emberiség szolgálatában áll. Tartós, időjárásálló, nagy nyomószilárdságú, olcsó és könnyen bontható, átalakítható. Több szempont is felmerülhet, amit a falazat kiválasztásánál mérlegelnünk kell. Ezek közül a három legfontosabb: a hőszigetelés, a hangszigetelés és a hőtároló tömeg. Hiszen ezek azok a tényezők, amelyeket eleve meghatározzák a komfortérzetünket, hogy hogyan érezzük magunkat a saját házunkban, szeretünk-e otthon lenni.

	falvastagság vakolat nélkül	hőszigetelés U [W/m²K]	léghang-gátlás RW [dB]	hőtároló tömeg mt [kg/m²]	nyomó-szilárdság N/mm²	nedvesség-tartalom 60 % relatív páratartalom mellett %
kisméretű tömör tégla	38	1,37	48	184	15	0,20
B30	30	1,49	44	140	10	0,27
Porotherm 30	30	0,69	39	50	10	0,62
Porotherm 44 HS	44	0,35	41	39	7	0,62
IsoteQ normál	25	0,26	52	0	–	–
Silka 250	25	1,86	56	222	20	1,08
Zsalukő	20	2,77	58	446	14	1,60
Ytong p2-0,5	30	0,4	48	34	2	7,22
tömör vályogtégla	38	1,27	–	208	4	–

A legjobb értékek zölddel ki vannak emelve!

A kisméretű tömör tégla

A magyar családi ház állománynak megközelítőleg a fele kisméretű tömör téglából készült. Ennek az az előnye, hogy nagy a hőtároló tömege és variálható a falvastagság (a leggyakrabban 25, 38, 51 cm). A viszonylag kis elemek miatt viszont nagyobb a munkaigény és így a költségek is nőnek. A kisméretű tömör tégla egyik lényeges jellemzője, hogy a belőle épült vakolt 38 cm vastag fal hőszigetelő képessége (U-érték): 1,37 W/m²K, vagyis jócskán rosszabbul teljesít, mint azt a jelenlegi – nem túl szigorú – magyar szabvány előírja.

B30 és a gázbeton

A kisméretű tömör téglánál valamivel jobb a B30-as tégla hőátbocsátási tényezője, aminek értéke – 30 cm-es vastagságban lerakva, szintén vakoltan – 1,49 W/m²K. További előnye, hogy a kisméretű téglánál gyorsabban falazható és vékonyabb falat lehet építeni belőle. Gyakori még a gázbeton is, amit jellemzően a 80-as években használtak, de felújítás során ma is gyakran találkozhatunk vele. Hátránya, hogy utólag megduzzad és elreped. A vakolt 30 cm vastag fal hőátbocsátási tényezője (U-érték): 0,83 W/m²K.

Nyomószilárdság

A nyomószilárdságot N/mm² egységben fejezik ki, mint ahogy azt a fenti táblázatban is feltüntettük. Ennél azonban beszédesebb érték, hogy adott vastagságú fal 1 m hosszúságú szakasza mekkora függőleges terhelést képes elviselni.


szerkezet megnevezése	nyomószilárdság N/mm²	függőleges terhelés, amit 1 m falszakasz elbír kN/m
38 cm vastag kisméretű tömör téglafal	15	5700
30 cm széles B30 téglafal	10	3000
30 cm vastag Porotherm téglafal	10	3000
20 cm vastag Porotherm téglafal	10	2000
44 cm vastag Porotherm HS téglafal	7	3080
25 cm vastag Silka mészhomok téglafal	20	5000
20 cm vastag zsalukő fal	14	2800
30 cm vastag Ytong p2-0,5 pórusbeton fal	2	600
38 cm tömör vályogtéglafal	4	1520

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-06-042020-10-15

Zöld energia házilag

Zöld Beruházási Rendszer – (ZBR-EH-09)

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 2009 decemberben kiírta a Zöld Beruházási Rendszer keretén belül a Klímabarát Otthon Energiatakarékossági Alprogramot.

Meglévő épületen hajtanak végre energia-megtakarítást eredményező felújítást (nyílászáró cseréje, lodzsák beüvegezése, hővisszanyerős szellőzés kiépítése, homlokzatok, födémek utólagos hőszigetelése, fűtési és melegvíz készítő rendszer korszerűsítése, hővédelmi célú árnyékolás, megújuló energia-hasznosítás) – A támogatásának feltétele, hogy az épület a támogatott beruházás eredményeként legalább egy kategóriával magasabb energetikai besorolást érjen el.
Új, fokozottan energiatakarékos, “A+” épületenergetikai minősítésű lakóépületet építenek, és az épület hasznos alapterülete nem több, mint 130 négyzetméter.

Áramfogyasztásunk csökkentése érdekében választhatunk energiatakarékos berendezéseket és takarékos izzókat. Áramzabáló légkondicionáló helyett hűvössé tehetjük lakásunkat természet-barátiabb módszerekkel is: árnyékolók, redőnyök felszerelésével. Napelemek/napkollektorok segítségével előállíthatjuk a szükséges áramot magunk is.

Energiatakarékos fűtés:

Napkollektoros fűtés, melegvíz előállítás
Földhő hasznosítás
Szigetelje le az ablakokat és ajtókat! A jó hőszigetelés a takarékosság kulcsa, némely rosszul szigetelt épületben a fűtési energia 70%-a megy veszendőbe.
Éjszakára és otthonról való távollét idejére állítsa fűtését kisebb hőmérsékletre!
Használjon hőszigetelő függönyöket az ablakokon!
Rendszeresen ellenőriztesse a fűtőtesteket és a bojlereket! A tisztán tartott berendezések nagyobb hatásfokkal működnek.
Csukj be a nem használt szobákat, és kapcsolja ki a fűtést ezekben a helyiségekben!

Áramtakarékosság :

Takarékos világítás
Kapcsolja le a lámpákat, ha nincs rá szüksége!
Nap közben használjon természetes fényt, ahol csak lehet!
Használjon energiatakarékos izzókat!
Kapcsolja ki berendezéseit, ha nincsenek használatban, rengeteg energiát takaríthat meg így! A standby üzemmódban is van áramfelvétel!
Új háztartási készülék vásárlásakor vizsgálja meg annak energiafogyasztását!
Például egy „A” kategóriás hűtő harmad annyi energiát fogyaszt, mint a „C”.
Okosan helyezze el a berendezéseket!
A meleg fűtőtest vagy a tűzhely mellett álló hűtő lényegesen több energiát használ, mint a hideg pincében álló.
Árammal ne fűtsön! Az erőművekben a villamosenergia megtermelése rengeteg környezetkárosító hatással jár.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-05-272020-10-15

Energiatudatosság a házépítésben

Az elmúlt évek megváltozott gazdasági környezete, a jelentősen megemelkedett energia-árak és az egyre inkább előtérbe kerülő környezetvédelmi szempontok fokozatosan alakítják át az épület-tervezések és építések szempontjait.

A könnyűszerkezetes ház rendkívül jó hőszigetelő képességgel rendelkezik, ezért a fűtési költsége is jóval alacsonyabb, mint egy hagyományos téglaházé. Ez többek között a fő-, és válaszfalakba beépített ásványgyapot szigetelő anyagnak és a külső expandált polisztirolhabnak (DRYVIT) köszönhető. Ezeknél a házaknál nem kell fűtenünk a falakat, csak a légteret kell felmelegítenünk, ami sokkal gyorsabb, és kevesebb energia felhasználással jár. A főfalakban használt párazáró fólia használatával megakadályozzuk a párásodást, és a penészképződést is.

Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. A szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős Passivhaus-Institutot 1996-ban hozták létre ugyanott. Azóta több mint 32 000 passzívház épült Európa-szerte (főként Németországban és Ausztriában). Az energiatakarékos házak Németországon kívül leginkább Ausztriában és Svájcban, valamint a skandináv országokban kedveltek, számuk rohamosan nő világszerte. Az energiahatékony passzívház-technológia reális alapot nyújt az energiafüggőség csökkentéséhez és a széndioxid-semleges épületek elterjedéséhez. Csak azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének. Magyarországon 2009. februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik ilyen hivatalos tanúsítvánnyal. Tervezője Szekér László építész, a PHPP számítást Benécs József készítette.

A vastag szigetelés a szintén nem hagyományos lemezalap alatt is megtalálható és hőhíd-mentesen veszi körbe a házat. A telkeken hosszan csőrendszer kanyarog a földben és a talajhőt átvevő friss levegőt szállítja a házba. A ház „tüdeje” egy hőcserélő készülék, amely hozzávetőleg 90 %-os hatékonysággal nyeri vissza a hőt a távozó használt levegőből. A gép két-három óra alatt képes elvégezni a teljes légcserét, áramfelvétele kisebb, mint egy hűtőszekrényé. A vizes helyiségekből történik az elszívás, és a lakóhelyiségekbe áramlik a friss levegő, így a szagok is eltávoznak. A szellőzés intenzitása állítható. Minden elszívási ponton könnyen cserélhető szűrőket szerelnek fel. A por- és allergiamentesség pollenszűrők beépítésével érhető el. A vízmelegítést egy rétegtározós tartály végzi, amelyben nem mozog a víz, csak hőcsere történik. A víz felmelegítését a napkollektor és szükség esetén elektromos rásegítő végzi.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)