Az első benyomás

More Pékség
Összefoglaló:
Az első benyomás fontosságának kiemelése. A toborzás alapelvei és a részletekben megbújó fontos elemek feltárására kerül sor. A vállalat számára fontos kritériumokon túl, a potenciális jelölt nézőpontjainak vizsgálatát ismertetjük a cikkben.

Toborzáskor tisztában kell lenni azzal, hogy a potenciális jelölteknek előre megítélésük lehet arról, hogy milyen a vállalatnál dolgozni. Tehát proaktívnak kell lennie a pontos foglalkoztatási márka kialakításában és annak közlésében, hogy munkaköri leírásaiban kulcsfontosságú a megfelelő jelöltek bevonzása. Az éves munkavállalói felmérés elvégzése gyakran jó módszer a márka bármilyen változásának kezelésére. Mindazonáltal még az éves felmérésnél is hatékonyabb, ha rendszeresen jelen van az alkalmazottai között. 

Az álláshirdetés elkészítésének folyamata kulcsfontosságú a potenciális munkavállaló megtalálása szempontjából. Nem jó alábecsülni az interjúkészítés és a szűrés folyamatát. Időigényesek, költségesek, ugyanakkor, ha nem jól csinálják, hihetetlenül hatástalanok lehetnek. Fontos az interjúkészség következetessége és alapossága. Amikor interjúztatja a jelölteket, tegye fel mindegyiknek ugyanazokat a kérdéseket is, így lehetősége van összehasonlítani az almát almával. Az interjúknak beszélgető jellegűeknek kell lenniük, így mindegyik másképp fog folyni, de ügyeljen arra, hogy az interjú bázisa mindegyik esetében azonos legyen. A szerep és a szervezet leírása során győződjön meg arról, hogy reális elvárásokat támaszt, ha bármit meg akar ígérni vagy túl teljesíteni – győződjön meg arról, hogy nem az ellenkezőjét éri el, mivel ez csökkentheti a munkavállalók elégedettségét. 

Azt mondják, hogy soha nem kaphatunk második esélyt az első benyomás létrehozására. Esszenciális az első találkozáskor a viselkedésünk, nyitottságunk, továbbá a külsőnk. Bármit is állítanak, és akármilyen diszkriminatívnak tűnik, először megpillantjuk a másik félt. Így az egyén külseje, legfőképpen a kisugárzása az, ami az első benyomást alakítja ki bennünk. A következő nagyszabású tényező, egymás köszöntése, az első párbeszédek hangulata, milyensége. Az első benyomás összhatása így áll össze. Ezt finomítani lehetséges, de az alapjain változtatni nem tudunk.

Mielőtt a munkavállaló megkezdené a munkát, győződjön meg arról, hogy készen áll a munkaterületekre, továbbá győződjön meg arról, hogy az arra alkalmas emberek vannak a megfelelő pozíciókon, és elegendő idő áll rendelkezésre a sikeres betanításra. Szánjon időt arra, hogy bemutassa a munkatársaknak.

Míg a beilleszkedést gyakran a szervezetbe való kezdeti átmenetnek tekintik, végső soron ennek állandó folyamatnak kell lennie, világos összetevőkkel és mérföldkövekkel, beleértve a teljesítménycélok rendszeres értékelését, fejlesztési terveket és a folyamatos képzést. 

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Területfejlesztés

More PékségÖsszefoglaló:
A vidéki település nemcsak a gazdák lakóhelye, hanem fontos termelési terület is. A kutatók tanulmányozták a háztartások megélhetési stratégiáit, melynek eredményeit jelen cikkükben ismertetjük az olvasóval.

Az új iparosítás, az egészséges urbanizáció és a mezőgazdasági iparosítás folyamatos fejlődése felgyorsítja a vidéki háztartások differenciálódását. A háztartások differenciálódásának jellemzőinek és trendjének pontos meghatározása ebben a háttérben alapot adhat a jövőbeni megélhetési kihívások azonosításához. Termelési és fogyasztási tevékenysége révén az emberek befolyást gyakorolnak a földre. A megélhetés tehát az ember-föld rendszerek fejlődésének fő mozgatórugója. A vidéki háztartások a vidéki területek gazdasági és társadalmi fejlődésének alapvető egységei és mikrovállalkozási egységei. Megélhetésük magában foglalja a túléléshez és a fejlődéshez szükséges képességeket és eszközöket, a termelési tevékenységeket és a mindezek megszerzésének jogát. A reform végrehajtása óta az iparosodás és az urbanizáció hatására a vidéki háztartásoknak több megélhetési lehetőségük van, ami folyamatos megélhetési változáshoz vezet. Ez tovább befolyásolja a földhasználat folyamatát, az ökológiai környezet alakulását, a természeti erőforrások kezelését, az ökológiai kompenzációt és a megélhetési erőforrások elosztását. A megélhetési eszközök, a megélhetési stratégiák és a megélhetési eredmények a vidéki háztartások megélhetésének középpontjában állnak. A vidéki háztartások hasznosítható megélhetési eszközöket használnak, megfelelő megélhetési stratégiákat választanak és megélhetési eredményeket érnek el. A vidéki háztartások megélhetési eszközeinek összege meghatározza a fogyasztás jellegű beruházásaikat, és tovább befolyásolja a vidéki települések felépítését. A megélhetési eszközök, mint a megélhetési struktúra alapja, meghatározzák a megélhetési stratégiák kiválasztását, így a vidéki háztartások megélhetési eszközeinek pontos számszerűsítése segíthet azonosítani fejlődésük trendjét.

A vidéki település nemcsak a gazdák lakóhelye, hanem fontos termelési terület is. Ez egy „komplexum”, amelynek több funkciója szorosan kapcsolódik a vidéki háztartások megélhetéséhez. A vidéki települések kialakulása és fejlődése nemcsak a háztartások sokféle megélhetésének a következménye, hanem annak a folyamatnak az eredménye is, amelyben a háztartások befolyásolják a vidéki települések mintázatát, formáját és szerkezetét. Végül a vidéki települések földhasználata jelentős változásokon megy keresztül, és a településeket még át is építik. A vidéki házak formája és funkciója nagymértékben változik az idő és a megélhetés függvényében. Ugyanakkor a vidéki település térbeli mintázatának és formájának változásai miatt a gazdáknak meg kell változtatniuk megélhetésüket is, hogy alkalmazkodni tudjanak a vidéki települések új térbeli mintájához. A kutatók hosszú ideig saját tudományterületük korlátai szerint tanulmányozták a háztartások megélhetési stratégiáit, a megélhetési eszközök számszerűsítését és a megélhetés változását a regionális közgazdaságtan és a fenntartható fejlődés szempontjából, vagy a vidéki települések térbeli evolúcióját tanulmányozták, mint a településföldrajz perspektívája. Mindannyian egyetlen problémát tanulmányoztak egyetlen szempontból. Kevés a két szempontot ötvöző kutatás, ami nem segíti elő a vidéki települések evolúciójának, belső mechanizmusának sokdimenziós skálán történő feltárását. Valójában a vidéki települések alakulása nemcsak a természeti és társadalmi-gazdasági tényezőkhöz kapcsolódik, hanem szorosan kapcsolódik a gazdák megélhetésének változásához is. A megélhetés térbeli-időbeli változása, eltéréshez vezet a vidéki települések földhasználatában. A jelenlegi kutatások többnyire az előbbire összpontosítottak, az utóbbit figyelmen kívül hagyva. Ezenkívül a kutatások többsége főleg megyére koncentrál, ugyanakkor elhanyagolja a vidéki települések legalapvetőbb egységét, azaz a falut. Ezért a kutatási eredmények nem vezethetik jól a falusi léptékű építkezést.

A vidéki település valójában vidéki háztartásokból áll, és a vidéki háztartások jelentik a gazdasági tevékenységek fő témáit a vidéki területeken. A családi gazdasági jövedelem különbsége és a fogyasztási koncepció változása miatt a megismerés, a kereslet és a lakóhely javításával kapcsolatos döntéshozatal háztartásonként eltérő. A napjainkban a vidéki lakóingatlanok földhasználatának megváltozása már nem a területek puszta kiterjesztése és összevonása, hanem a falu léptékű rekonstrukciója és integrációja a gazdák termelésének és életmódjának hatására. Ez átfogóan tükrözi a falu, a mezőgazdaság és a vidéki háztartások fejlődését. 

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Megélhetés egy kistelepülésen
A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

A vidéki-városi kapcsolatok újragondolása

More Pékség
Összefoglaló:
Az olvasó a vidéki térségek meghatározásán túl, megismerkedhet a vidék és város kapcsolati rendszerével. Mindemellett napjainkban ingázó munkavállalók és a városokból kitelepülő családok összefüggéseivel.

Összességében azt láthatjuk, hogy változik a „város” szerepe. A múltban a dél-afrikai körkörös migráció klasszikus mintázata létezett. Ami azt jelenti, hogy, a férfiak dolgozni mentek, általában valahol távoli helyekre, pénzeket utaltak haza, majd később visszavonultak a vidéki közösségi otthonba. Ez már nem így történik, legalábbis nem ugyanúgy.

A vidéki és városi térségek elkülönítése országonként más és más kritériumrendszer alapján történik. Az Európai Unió rendelkezik meghatározással a vidéki térségek definiálására, ugyanakkor az egyes országok is törekszenek az adottságaiknak jobban megfelelő, saját meghatározásra. Ennek oka elsősorban a támogatások lehívásának minél teljesebb körű, ugyanakkor lehetőleg egyszerű kritériumok alapján történő biztosítása. A vidéki térségek lehatárolásának ezért nagy jelentősége van gazdasági, vidékfejlesztési szempontból. Mindemellett a vidéki térségek lehatárolásának tudományos értékű szempontrendszerre is szükség van, mert az a kérdés, hogy mit tekintünk vidéknek, hogy miben különbözik a városi térségtől, nem egyszerűsíthető le támogatási kérdésre. 

A vidékiség sokat hangoztatott jellemzője a jobb környezeti minőség, a nagyobb zöldfelületi arány. Ez nyilvánvalóan befolyásolja a vidék által betölthető funkciókat és ezen keresztül kapcsolatát a városi térségekkel is.

Mindazonáltal napjainkban a „város” közelebb áll a vidékhez, az emberek a város és a gazdaságok házai között ingáznak, a családok pedig megosztottak és mobilak (szezonálisan, de akár naponta).

Véleményem szerint ez szinte értelmetlené teszi a pillanatfelvételen történő lakóhely kérdését. Úgy gondolom ahelyett, hogy aggódnánk a számok vagy a városok besorolása miatt, jobb befektetni a megélhetés változó térbeli dinamikájának – a települési, termelési, beruházási, felhalmozási minták – megértésébe. Ehhez a helyi önkormányzatok, a szolgáltatásnyújtás, az infrastrukturális beruházások, valamint a gazdasági és területrendezés radikális újragondolása szükséges. Indokolttá vált a régi gyarmati tervezési modellek elhagyása, és át kell tervezni a statisztikai adatgyűjtésnek, továbbá az új összefüggéseknek megfelelően.

Régóta érvelnek egyesek a tervezés és fejlesztés regionálisabb térbeli perspektívája mellett, beépítve az átalakított vidéki térségeket és összekapcsolva a városi területeket, bármilyen típusú. A helyi gazdasági fejlődés zajlik, de az állami (és magán, civil szervezetek és adományozók) széttöredezett, diszfunkcionális jellege miatt nincs összehangolva, támogatva és a legtöbbet kihasználva. Ennek megvalósításához természetesen működő bürokratikus államra, valamint gazdasági és politikai stabilitásra van szükség. Ez sajnos még mindig messze van.

Addig az emberek folytatják életüket, átalakítják a városi és vidéki tereket, valamint a kapcsolatokat olyan módon, amelyet a tervezési tankönyvek és a népszámlálási adatok egyszerűen nem árulnak el.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Megélhetés egy kistelepülésen

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Megélhetés egy kistelepülésen

More PékségÖsszefoglaló:
Vidéken történt megélhetési változásokkal ismerkedhet meg az olvasó. Milyen hatással van a nagyvállalattok bezárása a vidéken élőkre? A földreform hatásai máig érezhetőek, így megélhetési eszközök és egy élhető vidék megoldásait vizsgáljuk.

A vidéki megélhetés megváltoztatása nagy hatással van a vidéki települések földhasználatának mértékére, felépítésére és morfológiájára, új kihívások elé állítva a vidék revitalizációját és a települések rekonstrukcióját. Az Észak-magyarországi hegység Edelény járásában fekvő Szalonna települést és környékét vettük példának. A részvételi vidéki értékelési adatok alapján elemeztük a vidéki háztartások megélhetési eszközeinek szerkezetét és megoszlását, valamint megélhetési sokféleségüket ökológiai eszköz, megélhetési diverzifikációs index és tájképi index modellek felhasználásával. Célunk volt egy válaszmechanizmus megtalálása a vidéki megélhetés változása és a vidéki települések földhasználatának változása között. Az eredmények hasznos információkat nyújthatnak az új falvak kiválasztásához, a vidéki települések rekonstrukciójához és az élhető vidéki környezet megteremtéséhez. Az eredmények azt mutatják, hogy Szalonna településen az egy háztartásra jutó átlagos megélhetési eszközök összértéke nőtt. A megélhetési eszközök négy típusa, ideértve a természetes, az anyagi, a munkaerő és a pénzügyi eszközöket, idővel változott. Míg korábban a munkaerő-eszköz volt a legfontosabb megélhetési eszköz, amelynek értéke a megélhetési eszközök teljes értékének 76,67% -át tette ki. Az idő meghosszabbításával a négyféle eszköz aránya az összes megélhetési eszközhöz közelebb került egymáshoz. 

Ugyanakkor negatívumként szolgál, hogy néhány nagyvállalkozás bezárt (egyes bankok és korábban nagyüzemeket kiszolgáló társaságok), és mindhárom esetben a közszolgáltatások és a városi infrastruktúrába történő állami beruházások súlyos visszaesése következett be.

Figyelembe véve ezeket a változásokat és a földreform betelepítési területeivel való kapcsolatokat, vajon, milyen elmozdulások fontosak a vidéki kistelepülések változó szerepének megértésében? Négy témát szeretnék kiemelni. Először is az üzleti lehetőségeket. Most a vidéki gazdaságban nagy bevételek halmozódnak fel a földreform-gazdaságok mezőgazdaságából. Számos helyi gazdaság dinamizmusa kapcsolódik a földreformos áttelepítésekhez. Ezen készpénzáramlások közül sok szezonális – és ma a készpénzválság súlyosan érintett, bár az e-kereskedelemre gyorsan átálltak -, de az összmennyiség jelentős. Az eredmény az, amit a közgazdászok összekapcsolásnak és multiplikátorhatásnak neveznek, szolgáltatások, ráfordítások stb. iránti kereslet, különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos üzleti tevékenység, ideértve a közlekedést, a berendezéseket, a vetőmagot, a műtrágyát és így tovább.

A második megközelítés az új emberek a betelepülése a kistelepülésekre. A múltban az ilyen településeken a kereskedelmi tevékenységet a nagyvállalkozások uralták. Ezek olyan helyek voltak, ahol munkát kaphattak, vagy a mezőgazdasági dolgozók vagy a köztisztviselők lakóövezete volt. A gazdaságokban dolgozók fizetés után jönnek vásárolni. Ma több kisvállalkozás van. Ezek különösen fontosak a fiatalok és a nők, valamint azok számára, akik nem kaptak földet a földreform révén. Az ilyen tevékenységek törékenyek, informálisak és kockázatosak, de megélhetést kínálnak, és egy-két másik embert alkalmaznak, amelyek jelentős gazdasági tevékenységet eredményeznek. 

A harmadik szempont a ház. Az alacsony és közepes sűrűségű lakások jelentősen bővültek. Hatalmas építési fellendülés történt. Sok befektető földreform-gazdálkodó és mezőgazdasági áruk kereskedője. A földreform helyszíneihez kapcsolódnak az új földesurak, akik elhelyezik a tanárokat, az ápolónőket és más köztisztviselőket. Az időszak tehát elmozdult a gazdasági és osztályviszonyokban, valamint a felhalmozási mintákban, mivel az emberek a földművelésből befektetnek az ingatlanokba.

Végül az Infrastruktúra és a tervezés. Az alapvető szolgáltatások, az infrastruktúra és a tervezés nem tudnak lépést tartani ezzel a gyors változással. Az állami kapacitás és a beruházások hiánya valóban megmutatkozik valamennyi településen. A szennyvíz, az áramellátás és az utak például rossz állapotban vannak. 

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség

(X)
Szeéchenyi 2020 ESZA

Az üzleti élet aspektusai: munkaerő tervezés

More Pékség
Összegzés:
A munkaerő tervezés különféle megközelítéseket kínál annak érdekében, hogy minél jobban megismerhessük sokrétűségét és hasznosságát. Az alábbi nézőpontok részletes bemutatásra kerülnek.

A munkaerő tervezés különféle megközelítéseket kínál annak érdekében, hogy minél jobban megismerhessük sokrétűségét és hasznosságát. Az alábbi nézőpontok részletes bemutatásra kerülnek.

A megtérülési ráta megközelítését és az oktatást inkább a termelékenységhez való hozzájárulás egyik módjának tekinti, ezért az oktatást befektetési döntésként tekinti. A hallgató a továbbtanulás nyújtotta előnyöket egy pontból vizsgálja, és a becsült megtérülési ráta alapján hozza meg döntését. Ennek eredményeként az iskola csak azután bővíti az oktatási létesítményeket, hogy felmérte a különféle oktatási típusok beruházási hozamát és az oktatás hozamát a gazdaság különböző szektoraiban.

A munkaerőigény megközelítése, mely alapvetően azt állítja, hogy összefüggés van az oktatás és a népesség gazdasági növekedése között, és hogy a megfelelő mennyiségű képzett munkaerő hiánya akadályozza a gazdasági növekedést. Ezért elengedhetetlen a szakképzett munkaerő jövőbeni igényeinek előrejelzése annak érdekében, hogy elérjük a célzott bruttó nemzeti terméket vagy az ipari termelés szintjét. Ezen előrejelzések alapján a politikai döntéshozók és a tervezők azután megfelelő módon fejlesztenék az oktatási szektort.

A mennyiségi megközelítés inkább lokális egy szervezet számára, és arról szól, hogy a felső vezetés elkészíti a humánerőforrás-tervezés tervezetét. Elemzik az Emberi Erőforrás Menedzsment Információs Rendszert és az emberi erőforrások készletszintjeit, és ezek alapján előrejelzik a jövőbeni munkaerőigényt, kvantitatív eszközök segítségével. Ez a megközelítés az emberi erőforrások többleteinek és hiányának előrejelzésére összpontosít, és főleg a felső vezetés végzi.

A minőségi megközelítés inkább alulról felfelé irányul, mint a kvantitatív megközelítés, és a munkavállalók egyéni gondjaira összpontosít, például képzésükre, fejlődésükre és kreativitásukra. További gondok a motiváció, az előléptetés, a jólét, a biztonság, az ösztönzők és a kompenzáció. Ezt elsősorban az alacsonyabb szintű alkalmazottak érik el.

A vegyes megközelítés mely megközelítés a kvalitatív és a kvantitatív megközelítéseket ötvözi, és egyensúlyra törekszik. Hajlamos a legjobb eredmények elérésére, és elősegíti a vezetőség és az alkalmazottak egyenlő részvételét.

Végül úgy összegezhetjük a fentebb írtakat, hogy a kortárs üzleti élet egyre összetettebbé válásával a munkaerő-tervezés kritikus fontosságú a szervezet és a gazdaság szempontjából. Segít a szervezetnek vagy nemzetnek előre látni jövőbeli igényeit és jó előre megtervezni, amennyiben jól sikerül, akkor megelőzheti versenytársait

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Munkaerő tervezés rendszerszemlélete

More Pékség
Összegzés: 
Az a tény, hogy növekszik az iskolázott munkanélküliek száma, nem jelenti azt, hogy a munkaerőpiac jó lenne a munkaadók számára.  Vajon mi lehet az oka? Továbbá az olvasó megismerkedhet a tervezés folyamatával, fontosságával.

Figyelembe véve az összes szervezet turbulens környezetét, tele ciklikusan és véletlenszerűen bekövetkező ingadozásokkal, valamint megszakításokkal, e változások üteme, valamint az őket körülvevő struktúrák hatással lesznek a szervezet humánerőforrás-igényeire, és stratégiai lépéseket kell tenni. A munkaerő profilja folyamatosan változik, amikor a nem, az életkor, a technikai készségek, a társadalmi háttér és az írástudás szintjét vizsgálja. Mindezeknek komoly következményei lesznek a szervezetek munkaerőire nézve, és az emberi erőforrások osztályának képesnek kell lennie hatékony reagálásra a munkaerő-tervezés révén. Az a tény, hogy növekszik az iskolázott munkanélküliek száma, nem jelenti azt, hogy a munkaerőpiac jó lenne a munkaadók számára. A szervezetek növekvő összetettsége azt jelenti, hogy sok olyan speciális készségre van szükségük, amelyeket nagyon ritkán találnak meg. Az ilyen alkalmazottakat fel kell venni és meg kell tartani, mert távozásukkor nagyon nehéz őket pótolni. A jogszabályok és a kormányzati ellenőrzés bármilyen változása a munkaerő különféle hátrányos csoportjaival szembeni megerősítő intézkedések hatással lesz a szervezetre. Ugyanez vonatkozik a munkaidőre és a munkakörülményekre, a gyermekek és nők foglalkoztatásának korlátozására, a szerződéses munkára és az alkalmi munkára vonatkozó jogszabályokra stb. Mindezekkel a szervezetnek szisztematikus munkaerő-tervezés révén kell foglalkoznia.

A jogalkotási ellenőrzés már nem olyan egyszerű, mint szervezetek felvétele és kirúgása. A jogszabály most már nagyon megnehezíti a szervezet számára, hogy gyors, olcsó módon csökkentse a munkaerő nagyságát. Nagyon könnyű növekedni, de nagyon nehéz leadni a plusz súlyt, mivel a munkajog mindig megvédi a munkavállalókat elbocsátások és bezárások idején. A humánerőforrás-osztálynak átfogó terveket kell tartalmaznia ennek kezelésére a munkaerő-tervezési programjaiban.

A nyomáscsoportok hatásához tartoznak a politikusok, a szakszervezetek és az emberek, akiket az óriási szervezetek elhelyezkedése miatt el kellett hagyni. Mindig nyomást gyakoroltak a szervezet vezetésére olyan kérdésekben, mint a belső toborzási és előléptetési politikák, az alkalmazottak családjával való bánásmód stb. Mindezeket figyelembe kell venni a megfelelő gazdálkodási tervezés során.

A tervezés rendszerszemlélete, a szisztematikus gondolkodás elterjedése és az információs technológiai forradalom megjelenése azt jelenti, hogy a tervezésre és az adatelemzésre még nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint korábban, így a munkaerő-tervezés még fontosabbá vált, mint a múltban.

Továbbá a munkaerő-tervezés során figyelembe kell venni azt az időt, amelybe az alkalmazottak felvétele és kiképzése szükséges, mielőtt produktívan hozzájárulhatnak a szervezet céljaihoz, annak biztosítására, hogy a szervezet hatékonyan fektesse be erőforrásait. Maga a munkaerő és a fejlesztési folyamat két fő lépést foglal magában. Az első a kereslet-előrejelzés végrehajtása, a vállalat különböző munkaerő-kategóriák iránti jövőbeni igényeinek meghatározása, a másik pedig a kínálat-előrejelzés végrehajtása annak érdekében, hogy meghatározza a különböző munkaerő-kategóriák jövőbeni kínálatát a közösségtől, ahol az üzleti vállalkozás vagy szervezet található.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok

More Pékség
A jogokon alapuló keretet alkalmazó szociális védelmi rendszereknek integrálniuk kell a beépítést a tervezésükbe, megvalósításukba és értékelésükbe annak biztosítása érdekében, hogy mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, akik strukturális megkülönböztetésben szenvednek (például nők, gyermekek, idős emberek, fogyatékossággal élők, etnikai kisebbségek, bennszülöttek és HIV / AIDS-szel élő emberek), és nem megbélyegzik a kedvezményezetteket.

Különböző tényezők miatt – földrajzi elhelyezkedés, nem, életkor, képesség és állampolgárság, például – egyes csoportok különféle hátrányokkal szembesülnek. Ezek a körülmények lehetnek egész életen át tartóak, például az etnikai hovatartozás, vagy változhatnak az életciklus során, például az életkor során. A politikai döntéshozóknak ezért biztosítaniuk kell, hogy intézkedéseket hozzanak ezen akadályok leküzdésére.

Általában az emberi jogi eszközök értelmében a jogokat „mindenki” megkapja, bármilyen megkülönböztetés nélkül. Így a kisebbségeknek (nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek) minden jogot, ideértve a szociális biztonsághoz való jogot is, ugyanolyan alapon kell élvezniük, mint a lakosság többi tagjának.

A szociális védelmi rendszerek és programok megtervezésekor elengedhetetlen, hogy a politikai döntéshozók prioritássá tegyék a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek és az általános lakosság közötti hatalmi egyensúlyhiány kezelését.

Társadalmi szinten is érzékelhető a különbségek növekedése az egyes rétegek és térségek között. A nagyobb városokban a szegénynegyedek kialakulásának jelei, a gettósodás veszélye, az elzárt kistérségekben az elnéptelenedés, elöregedés figyelhető meg. Jelentős számú fiatal diplomás hagyja el a régiót. A demográfiai mutatók érzékeltetik, hogy ott, ahol a roma népesség nagyobb arányban él, az életszínvonal, az alacsony iskolázottsági szint, a várható élettartam, a közművesítettség, a lakások komfort fokozata jóval alacsonyabb, magas a gyermekkorúak, a munkanélküliek, a szociális támogatásra szorulók száma, a halálozási arány.

A régió népességének nagyobb hányada sorolható a szegény rétegbe, mint országosan. A jövedelmek és az életkörülmények a legrosszabbak a kedvezőtlen adottságú kistérségek elzárt, távoli medencéiben, a városoktól távoli mikrotérségekben. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmek következményeként kisebb a társadalmi kohézió, mérsékeltebb a vállalkozási készség.

Összességében azonban még mindig nagyon sok tennivaló van, mert a finoman szólva is hiányos végzettség miatt a roma etnikum nagy tömegei igen nehezen mobilizálhatóak.

 A képzettségi szint általános emelésének sikerét azonban erőteljesen megkérdőjelezheti az is, hogy a roma etnikum nagy tömegei élnek nyomorszinten, gyakran elképesztő egészségügyi és lakáskörülmények között. Emellett gyakorlatilag mindegyik családot sújtja a munkanélküliség, így a gyermekek iskoláztatását sokszor akkor is képtelenek finanszírozni, ha a megfelel ő akarat egyébként meg is lenne hozzá.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)

Szalonna település

More Pékség
Az Észak-magyarországi hegység (néha északkelet-magyar hegységnek, északkeleti hegységnek, észak-magyarországi hegyvidéknek, észak-magyarországi középhegységnek vagy észak-magyarországi hegységnek is nevezik, leginkább: Északi-középhegység) az északi, hegyvidéki része. Magyarország földrajzi egységet alkot Szlovákia szomszédos részeivel. Külön geomorfológiai terület a Nyugat-Kárpátokon belül. A hegyek Északkelet-Magyarországon, a magyar-szlovák határ keleti részeivel együtt pedig a Duna-kanyartól Eperjes városáig húzódnak. A hegységet három szakaszra osztják, úgymint nyugati-, keleti- és középső szakasz. A nyugati szakasz, a Visegrádi-hegységet a Kétbükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Dunántúli-középhegységhez tartozó Pilistől. Ez egyben az Északi-középhegységet és a Dunántúli-középhegységet elválasztó geológiai törésvonal is. A középső szakasz felöleli a Mátrában található a Kékest, mely Magyarország legmagasabb pontja (1014 m), de magának a hegységnek az átlagmagassága csak 600 méter, ebből a szempontból megelőzi a szomszédos Bükk hegység. Végül, de nem utolsó sorban a keleti szakasz a Bükk, avagy a Cserehát dombvidék, amely a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 300-400 méter. Az Eperjes–Tokaji-hegység az Északi-középhegység legkeletibb része. Néha nem az Északi-középhegységhez sorolják, hanem külön hegységcsoportnak tekintik. Fő tagjai a Zempléni-hegység és a Szalánci-hegység. A Zempléni-hegység Magyarország területére esik, a Szalánci-hegység zöme viszont Szlovákiában található.

Az észak-magyarországi régiót 610 település alkotja, melyből 40 város (6,5%). A népesség koncentrációt jelzi, hogy a városok közül öt a régióközpont Miskolc kistérségében található. A városi népesség az összes régiót tekintve ebben a régióban a legalacsonyabb, a lakosság mindössze fele él városokban. A régióra, ezen belül is elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet. Az aprófalvak a régió északi elzárt medencéiben, a határ mentén dominálnak, míg a Tisza mentén az Alföldre jellemző óriásfalvak is megtalálhatók. Az Edelényi és az Encsi a két leginkább aprófalvas kistérség, ahol a települések több mint felében 500 főnél kevesebb élnek. A régió fő tengelyét a hegyek déli lábainál húzódó egykori vásárvonal és az azon található városok jelentik (A lépcsők, folyóvölgyek és az Alföld metszéspontjában található vásárvárosok).

Szalonna település Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelény járásban, a Bódva-völgyben fekszik. Szalonna 20,08 km² területen fekszik, lakossága 1057 fő.

A régióban egyszerre vannak jelen az ipari leépüléstől sújtott, elszegényedő és egyre inkább marginalizálódó térségek és a gyorsan fejlődő, gazdagodó térségek. A növekedési zónáktól távolabb eső elmaradottabb kis- és középvárosok (Pl. Encs, Edelény, Pétervására, Heves, Mezőcsát, Ózd, Szécsény) fejlődését akadályozza a nehézkes elérhetőségük, képzetlen munkaerő kínálatuk, amihez alacsony vállalkozói kedv és vállalkozói aktivitás párosul. A legsúlyosabb foglalkoztatási problémák a régió belső és külső perifériáinak számító vidéki térségekben tapasztalhatóak, főleg az északi, a szlovák határhoz közeli részeken.

Az ország ezen régiójában van a legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi terület, a régió területét négy nemzeti park és öt tájvédelmi körzet érinti. Kulturális és természeti adottságokban gazdag terület, ami az idegenforgalom szempontjából lényeges potenciált jelent.

Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

Az EU Rom Jövőért Egyesület egy szociális átfogó segítséget nyújtó szervezet, melynek célja, hogy az Egyesülettől kapott segítség lehetőleg ne csak átmeneti hatást jelentsen, hanem tartós eredményt teremtsen az érintettek számára. Ennek szellemében nem csak az a cél, hogy az emberek segítséget kapjanak, hanem az is, hogy képzési, szociális és közösségi programokkal kiutat találjanak a munka világába.  A helyi emberek megsegítését, munkába történő integrálását a Széchényi  2020 – GINOP-5.1.7-17-2019- 00293 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:
More Pékség

(X)