Az StartMa program cikksorozatának legutóbbi néhány írásában a geografikus, a lokális és a települési marketing kölcsönös érintkezéseivel, és egymástól való elkülönböződésével foglalkoztunk. Mivel a bemutatott különállásokra ezeknek a rokon szakágaknak a puszta elnevezése nem utal határozottan, így laikus összetévesztésük, vagy fogalmi összemosásuk is elő-előfordul. Hasonlóképpen a zöldmarketing kifejezés sem beszél önmagáért.
A „termékmarketing” esetében az hangsúlyozódik, hogy mit (produktumokat) marketingelnek. Más tevékenységi ágak nevében viszont nem ilyen a jelző és a jelzett szó logikai viszonya, hiszen például a „mobilmarketing” szó nem a jelzőbe foglalt eszköz értékesítéséhez kapcsolódó szorgalmazásokat jelenti, hanem a mobilhálózati úton, mobil-elektronikai, mobiltechnikai alapon történő marketingelést. A „zöldmarketing” esetében pedig akár az egyiket, akár a másikat tippeljük az imént exponált logikai viszonyok közül, az nem fog megértésre vezetni. Nem állítható ugyanis, hogy a zöldmarketing – avagy ökomarketing – középpontjában általában zöldprogramok forszírozása, útjuk egyengetése állna, vagy hogy az ökomarketingben zöldprogramok országos vagy nemzetközi kapcsolatain át intéződne a marketingtevékenység.
A zöldmarketing formái változatosak, de egyelőre a leggyakrabban olyan formában találkozunk vele, hogy a termékmarketing nem mulasztja el zöld kiegészítőelemek beépítését. Például nem lehetetlen, hogy egy gyártócég, amely nem helyez különösebb súlyt termékei természetbarát módosításaira, azok környezetkímélő csomagolására stb., főtevékenysége mellett feltűnő módon támogat valamely zöldmozgalmi ügyet, e szponzorációval többlet-szimpátiát kelt maga iránt, amely pedig némi piaci előnyhöz juttatja. Ez is zöldmarketing-eredmény. Ám ha a cég valóban sokat tesz – a gyártási folyamat tekintetében is – zöld szempontok érvényesítéséért, akkor ennek marketinges kiemelését megintcsak zöldmarketingnek mondjuk. Menjünk egy lépéssel tovább: kimondottan környezetvédő funkciójú termékek gyártásához (például: folyadékgyűjtő biztonsági kármentő tálca) nyilván eleve olyan marketing fog kapcsolódni, amely környezettudatossági elveket medializál. Mondhatnánk, ilyen a legigazibb ökomarketing, de azt nem mondhatjuk, hogy egyben a legjellemzőbb a kategóriában.
Napjainkra már itthon is úgy alakult a fogyasztói szemlélet, hogy tíz vásárlóból nyolc szívesen fogadja azt a termékverziót, amely pozitív ökologikus vonásokat hordoz, sőt, hajlandó valamivel többet fizetni a termékért, ha az környezetbarát összetevőkkel produkálódott. Ez a körülmény magukat a gyártókat is további döntéshozatali meggondolásokra készteti. Hiszen a „zöld vonások” lehetnek szinte csupán szimbolikusak, de lehetnek igen komolyan érdemiek is, utóbbi eset viszont plusz figyelmi és munkaerőráfordításokat, új beruházásokat igényel, legalábbis eleinte. Márpedig kérdéses, hogy mekkora azoknak a vásárlóknak az aránya, akik akár jóval többet is fizetnének, ha biztosak lehetnének a márka- és termékválasztás valós ökologikus (térség- illetve bolygókímélő) értékében, illetve akik választásaik dolgában hajlandóak a rendszeres-következetes ökologikus aktivitásra.
A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.
Kapcsolódó oldal:
StartMa
(X)
