A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.
A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.
Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.
A szélenergia a szélturbinákon keresztül történő levegőáramlás, amely biztosítja az elektromos generátorok mechanikus teljesítményét és hagyományosan más munkákat, például marást vagy szivattyúzást. A fosszilis tüzelőanyagok égetésének alternatívájaként a szélenergia bőséges, megújuló, széles körben elterjedt, tiszta, nem termel üvegházhatást okozó gázkibocsátást üzemelése közben, nem fogyaszt vizet, és kis földterületet használ. A környezetkárosító hatása sokkal kevésbé problematikus, mint a fosszilis tüzelőanyag-forrásoké.
A szélerőmű parkok számos egyedi szélturbinából állnak, amelyek az elektromos erőátviteli hálózathoz csatlakoznak. A szárazföldi szél egy olcsó villamos energiaforrás, amely versenyképes vagy sok helyen olcsóbb, mint a szén- vagy gázüzemek. A partoktól távoli szél viszont állandó és erősebb, mint a szárazföldön, ugyanakkor az építési és karbantartási költségei jelentősen magasabbak. A kis szárazföldi szélerőmű parkok energiát tudnak táplálni a hálózatba, vagy villamos energiát biztosítanak az elkülönített hálózatokon kívüli helyszínekhez.
A szélenergia változó energiát ad, ami évről évre nagyon következetes, de jelentős eltérést mutat a rövidebb időskálák között. Ezért más elektromos áramforrásokkal vagy akkumulátorokkal együtt használják, hogy megbízható ellátást biztosítsanak. Az olyan energiagazdálkodási technikák, mint a többletkapacitás, a földrajzilag elosztott turbinák, a megfelelő vízerőművek, a szomszédos területekre irányuló energia exportálása és importálása, az energiatárolás vagy a kereslet csökkentése, amikor a széltermelés alacsony, sok esetben megoldhatja ezeket a problémákat. Az időjárás-előrejelzés lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-hálózatot előállítsák a termelés várható kiszámíthatósága miatt.
A szélenergia korai felhasználása egysíkú volt, ugyanis az emberek vitorláshajózásra használták. A 9. században Iránban, Afganisztánban és Pakisztánban kifejlesztették a gabona és a szivattyú víz, a szélmalom és a szélszivattyú őrléséhez használt szélerőműveket. A szélenergia széles körben elérhető volt, és nem korlátozódott a gyorsan áramló patakok energiáira vagy későbbi üzemanyagforrásokra.
Az első villamosenergia-termelésre szánt szélmalom Skóciában 1887 júliusában épült James Blyth által. Blyth 10 méter magas, vitorlázott szélturbinája a Marykirk nyaralóházának kertjébe került, és a francia Camille Alphonse Faure által kifejlesztett akkumulátorok feltöltésére használták, hogy a villában világítást legyen. Így ez lett a világ első háza, ahol a villamos energiát szélenergia biztosította. Blyth felajánlotta a felesleges villamos energiát Marykirk népének, hogy megvilágítsák a főutcát, azonban nem fogadták el, mivel azt hitték, hogy az elektromosság „az ördög munkája”.
A villamos energia fejlesztésével a szélenergia új alkalmazásokat talált a központilag generált energiától távolabbi épületek világításában. A 20. század folyamán a párhuzamos utak olyan kis szélerőműveket fejlesztettek ki, amelyek alkalmasak gazdaságokhoz vagy rezidenciákhoz, valamint nagyobb méretű, szélessávú szélerőműveket, amelyek csatlakoztathatók az elektromos hálózathoz. Napjainkban a szélerőművek minden méretű tartományban működnek az apró állomások között az akkumulátorok töltésére az elszigetelt rezidenciákban, akár közel gigawatt méretű tengeri szélerőművekhez, amelyek villamos energiát biztosítanak a nemzeti elektromos hálózatokhoz.
2015-től több mint 200 000 szélturbinát üzemeltetnek, amelyek teljes névleges kapacitása 432 GW világszerte. Az Európai Unió 2012 szeptemberében 100 GW kapacitást ért el, míg az Egyesült Államok 2015-ben meghaladta a 75 GW-t, és Kína hálózati kapcsolt kapacitása 2015-ben 145 GW-t tett ki. 2015-ben az Európai Unióban a szélerőművek az összes beépített villamosenergia-termelési kapacitás 15,6% -át tették ki.
A világ szélenergia-termelési kapacitása 2000 és 2006 között több mint négyszeresére nőtt, mintegy 3 évente kétszeresére. Az Egyesült Államok úttörő szerepet játszott a szélerőmű parkokban, és az 1980-as és az 1990-es években vezette be a világot a beépített kapacitásban. 1997-ben a németországi telepített kapacitás meghaladta az Egyesült Államokét, majd 2008-ban ismét az Egyesült Államok vette át a vezető szerepet. Kína a 2000-es évek végén gyorsan bővítette szélerőműveit, és 2010-ben lehagyta az Egyesült Államokat, hogy a világ vezetővé váljon. 2011-től a világ 83 országa kereskedelmi alapon vásárol szélenergiát.
Az alternatív energia felhasználás egy másik módja a fabrikettálás, ami szintén környezettudatos, ámbár a szélenergiával szemben állandó mennyiség áll belőle rendelkezésre, ugyanis ipari, mezőgazdasági és zöld maradvány, hulladék folyamatosan termelődik. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát fejlesztett ki, mely a hulladéknak vélt fa- és zöld hulladékokat brikettálja, így hatékony, magas fűtőértékkel rendelkező tüzelőanyagot állít elő. A fabrikettáló további specialitása, hogy mobil, így a hulladék keletkezésének a helyén végzi az újrahasznosítást.
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.
A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.
Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.
További információ, kapcsolatfelvétel:
https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/
http://brikettmobil.hu/miert-mobil
(X)
