A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.
A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.
Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.
Erőteljes vita folyik az emelkedő felszíni hőmérsékletmértékéről és súlyosságáról, a múlt és a jövő felmelegedésének az emberi életre gyakorolt hatásáról, valamint a jövőbeni felmelegedés csökkentésére és annak következményeinek kezelésére irányuló intézkedések szükségességéről. Ez a cikk áttekintést ad a globális felmelegedés témájával kapcsolatos tudományos háttérről. A felszínen felmerülő felszíni levegőhőmérséklet, a befolyásoló tényezők, az éghajlati kutatási és előrejelzési folyamatok, az emelkedő hőmérsékletek lehetséges ökológiai és társadalmi hatásainak, valamint a 20. század közepe óta bekövetkezett közvélemény alakulásának okairól.
Klímaváltozás az utolsó gleciáció óta
A globális felmelegedés az éghajlatváltozás általánosabb jelenségéhez kapcsolódik, ami az éghajlatot meghatározó attribútumok egészében bekövetkező változásokra utal. A levegő hőmérsékletének változásán túl az éghajlatváltozás magában foglalja a csapadékminták, a szél, az óceáni áramlatok és a Föld éghajlatának egyéb fluktuációját is. Az emberi civilizáció megjelenése óta az éghajlatváltozás „antropogén”, vagy kizárólag emberi eredetű, és az antropogén elem az elmúlt két évszázad ipari időszakában egyre kiemelkedőbbé vált.
A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás fogalmának megfelelő meghatározásához először fel kell ismernünk, hogy a Föld éghajlata sokszor változott, az egyéni emberi élettartamtól kezdve milliárd évig terjedően. Ez a változó éghajlati történelem jellemzően korszakok szerint vannak besorolva. Például a pleisztocén glaciális korszakot (körülbelül 2 600 000–11 700 évvel ezelőtt) a gleccserek és a jéglemezek globális mértékének jelentős eltérése jellemezte. Ezek a változások évezredekig tartottak, amelyet a napsugárzás a Föld felszínén történő eloszlásának változásai vezérelték. A napsugárzás eloszlását úgy ismerik, mint a süllyedési mintázatot, és erősen befolyásolja a Föld körül a Nap körüli pálya geometriája, valamint a Föld tengelyének tájolása vagy dőlésszöge a Nap közvetlen sugaraihoz viszonyítva.
Világszerte a legutóbbi jégkorszak körülbelül 21 000 évvel ezelőtt csúcsosodott ki az úgynevezett utolsó glaciális maximumra. Ez alatt az idő alatt a kontinentális jégtakarók jól kiterjedtek Európa és Észak-Amerika középső szélességi régióira, elérve a mai Londont és New Yorkot. Úgy tűnik, a globális éves átlaghőmérséklet körülbelül 4–5 ° C (7–9 ° F) -nál hidegebb volt, mint a 20. század közepén. Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok globális átlagok. Valójában az utolsó jégkorszak magassága alatt a Föld éghajlatát a nagyobb szélességi fokokon (azaz a pólusok felé) nagyobb hűtés jellemezte, míg a trópusi óceánok nagy részén (az Egyenlítő közelében) viszonylag kevés hűtés. Ez a jégintervallum hirtelen 11 700 évvel ezelőtt megszűnt, és ezt követte a viszonylag jégmentes időszak, a Holocén korszak. A Föld történetének modern korszakát hagyományosan úgy definiáljuk, mintha a holocénben élnénk. Egyes tudósok azonban azzal érveltek, hogy a holocén korszak (jelenkor) a viszonylag újabb múltban megszűnt, és hogy a Föld jelenleg olyan éghajlati időintervallumban helyezkedik el, amelyet igazán Antropocén (új földtörténetikor) korszaknak lehetne nevezni – melyben az emberek erőteljes befolyást gyakorolnak az éghajlatra.
Noha kevésbé drámai, mint a Pleisztocén korszak (jégkorszak) során bekövetkezett éghajlatváltozás, a globális éghajlat jelentős változásai voltak a holocén folyamán. A korai holocén alatt körülbelül 9000 évvel ezelőtt úgy tűnik, hogy a légköri keringés és a csapadékminták lényegesen eltérnek a napjainkban lévőtől. Például bizonyíték van a viszonylag nedves körülményekre a mai Szahara sivatagban.
A középső holocén alatt, körülbelül 5000–7000 évvel ezelőtt, a körülmények viszonylag melegnek látszottak, sőt, talán melegebbek, mint a világ néhány részén, bizonyos évszakokban. Emiatt ezt az intervallumot néha közép-holocén klimatikus optimumnak is nevezik. A közepes felszíni levegőhőmérsékletek relatív melegsége azonban ebben az időben némileg változóak. A változás a süllyedés mintázatában az északi féltekén magasabb szélességi fokú melegebb nyarakat részesítette előnyben, de ezek a változások az északi féltekén hűvösebb teleket és viszonylag hűvös körülményeket produkáltak a trópusokon egész évben. Az összes félhomályos vagy globális átlaghőmérséklet-változás tehát a szezonális és regionális változások közötti egyensúlyt tükrözi. Tény, hogy a közelmúltbeli elméleti klímamodell-tanulmányok arra utalnak, hogy a középső holocén átlaghőmérsékletei valószínűleg 0,2–0,3 ° C (0,4–0,5 ° F) hidegebbek, mint a 20. század végi átlagos körülmények.
Az ezt követő évezredek során a körülmények a középső holocén szinthez képest hűlnek. Ezt a periódust néha „neoglacial” -nak nevezték. A középső szélességi fokokban ez a hűtési tendencia a hegyi gleccserek előrehaladásának és visszahúzódásának periodikus időszakaihoz kapcsolódott, amelyek (bár sokkal szerényebbek) emlékeztetnek a nagyobb kontinentális kontinens jelentősebb előre és visszavonására.
Mindannyiunk érdeke a környezetünk védelme. Tisztán látszik, hogy egy eldobott hulladék, az energiaforrások pazarlása, avagy a túlzott szén-dioxid kibocsátás hova vezet. Sokan úgy vélekednek, attól hogy egy ember változtat, nem történik semmi, pedig azaz egy lehet a felelőse vagy a megmentője a Földnek. Mindezek tudatában körül tekintően kell megválasztanunk az életvitelünkhöz szükséges szolgáltatásokat. A környezetszennyezés egyik legnagyobb okozója a magas szén-dioxid kibocsátás. Az ipari létesítményektől, gyáraktól kezdve a közlekedési eszközökön át, a fűtésig mind kimagasló károkat okoznak. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát fejlesztett ki, mely az ipari, mezőgazdasági, fa és egyéb zöldhulladékokat újrahasznosítva, kiváló fűtőértékkel rendelkező brikettet állít elő. Az innováció abban rejlik, hogy mobil brikettálló géppel rendelkezik, így a hulladék keletkezés helyén kerül feldolgozásra. Az elkészült fabriketteknek minimális a szén-dioxid kibocsátása, továbbá egyenletesebb és hosszabb a hőtartásuk, mint fűtőtársaiké.
…..
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.
A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.
Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.
További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?
—
Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom