A romák helyzete a 21. században

More Pékség
Összefoglaló:
Kevés a szakképzett munkaerő, mely nagy hatást gyakorol a romák társadalmi és gazdasági helyzetére. Ennek okait és hosszú távú következményit vizsgáljuk.

 

A kialakult tendenciák továbbra is meghatározzák a romák helyzetét Magyarországon. Kevés a foglalkoztatott, és azok közül (férfiak 38% -a és a nők 20% -a) túlnyomórészt szakképzetlen fizikai munkát végeznek, csupán 7% fehérgalléros foglalkoztatottságú, és csak 24% dolgozik szakképzett munkaerőt igénylő munkahelyen. Ennek az a hatása, hogy még az a néhány roma is, aki foglalkoztatott, nagyon ingatag munkakörben dolgozik, megbízhatatlan jövedelemmel. Sőt, még az alacsony foglalkoztatási ráta is, magas forgalmi rátát takar, körübelül a foglalkoztatottak 43% -át öleli fel. A romák évente elhagyják a munkaerőpiacot, ennek eredményeként annak ellenére, hogy sok a roma, időnként csak kevesen vannak stabil, hosszú távú pozíciókban. A munkaerő-piaci aktivitás alacsony szintjét nem magyarázzák teljes mértékben az oktatás hiányával. A romák összehasonlítása a teljes népesség azon szegmenseivel, amely 8 évig vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik, azt mutatja, hogy ez utóbbi csoport kétszerese a romáknak, míg a foglalkoztatási stabilitás jelentősen nagyobb. Ezeket a különbségeket leginkább a diszkrimináció magyarázza. A romák alacsony iskolai végzettségét és iskolai szegregációját súlyosbítja a magyar oktatási rendszer hajlandósága a problémás gyermekek külön oktatására, általában rosszabb körülmények között. Ez cementálja a különbségeket és a lehetőségek hiányát. 85% -a a speciális iskolákban tanuló diákoknak roma. Bár egyes országokban sikeres volt, Magyarországon ez a megközelítés teljes kudarcot vallott, így ugyanis nincs alternatívája az integrációnak. Mivel ezeket az információkat nem etnikai alapon gyűjtik, a jövedelemről keveset lehet tudni a roma családok tekintetében. Becslések szerint a legalacsonyabb jövedelmű családok mintegy 50% -a roma. Ugyanakkor a legfrissebb országos felmérés arról szól, hogy mennyit keresnek a romák 2003-tól azt mutatta, hogy a roma családok 56% -ának volt jövedelme az ENSZ meghatározása szerint napi két dolláros (kb. 600 forint) szegénységi küszöb, amely általában a fejlődő országokban általános. 

Mindazonáltal megfigyelhető, hogy a romák keveset vesznek részt a politikában. Habár jogilag be vannak építve roma tanácsok sok településen kevés befolyással bírnak. A roma intézményektől eltekintve nagyon kevés roma politikus van a helyi tanácsokban vagy a magyar parlamentben. Egészségügyi és demográfiai mutatók azt mutatják, hogy a romák aránya szintén leginkább a fejlődő világ mutatóihoz hasonlít, vagyis alacsony a várható élettartamuk (az általános népesség 20,2% -a 60 év feletti, de a romák csak 3,9% -a éli túl ezt az életkort), a magas csecsemőhalandóság és az általános népességnél jóval magasabb születési arány. A dohányzás komoly probléma, ugyanis a roma férfiak 70% -a, míg a nők 61% -a dohányzik.  

Számos olyan önkormányzat létezik, ahol nagy feszültségben élnek az különféle etnikai hovatartozású lakosok. Általában a szegény nem roma emberek, akik főleg az erőforrások hiánya miatt nem jutnak kellő segítséghez, támogatáshoz. Az ilyen közösségek elhagyása után, sokan úgy érzik, hogy roma társaik zavarják el őket, sőt fenyegetik őket. Bár tanulmányok nem mutatták ki, hogy a romák bűnözési aránya jelentősen magasabb lenne a lakosság körében, sok polgár meg van győződve arról, hogy ezt az érzést a szélsőjobboldal kihasználja.


Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.

A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!

Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
Romák Európában
Kelet-Európa legnagyobb etnikai kisebbsége


Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom
Szeéchenyi 2020 ESZA