Összefoglaló:
Az emberi jogok tiszteletben tartásának, a társadalmi kohéziónak irányítania kell a béke kultúrájának megteremtésére irányuló globális erőfeszítéseket. És még mi mindent tehetünk? Cikkünkben összegyűjtöttük az alapvető fontosságú értékeket, melyek a pandémia alatt még több figyelmet érdemelnek.
Az emberi jogok tiszteletben tartásának, a társadalmi kohéziónak irányítania kell a béke kultúrájának megteremtésére irányuló globális erőfeszítéseket.
A COVID-19 járvány, mindannyian tudjuk, olyan kihívás, amilyennel még nem találkoztunk. Ez mindenekelőtt emberi válság, amely életünk minden területét érinti, megsemmisíti a megélhetést és gyengíti a békés társadalmak alapjait.
A világjárvány gazdasági bukása súlyosan terheli a legkiszolgáltatottabb államokat, különösen azokat, amelyek konfliktusokat vagy humanitárius válságokat szenvednek. Amint a pusztítás növekszik és terjed, azzal fenyeget, hogy még a legfejlettebb országokban is megsemmisíti az állami intézmények iránti bizalmat és a demokratikus folyamatokat.
A COVID-19 nemcsak egészségünket, hanem gazdaságainkat és társadalmainkat, valamint jövőnket érintő kockázatokkal szolgál és ígér. A csatában sújtott városoktól kezdve a nemzetközi intézményekig aláássa a béke kultúrájának kiépítésére irányuló erőfeszítéseket helyi, nemzeti és globális szinten. Az Egyesült Nemzetek megalakulása óta nem találkoztunk ilyen összetett és többdimenziós fenyegetéssel a globális béke és biztonság szempontjából. E súlyos veszély ellenére minden eddiginél fontosabb a béke kultúrájáért tevékenykedni, amely a globális együttműködés és cselekvés alapja. Ez messze túlmutat a konfliktus megelőzésen, a közvetítésen és a rendezésen, melyek ugyanolyan létfontosságúak, mint az erőfeszítések. A béke kultúrájának az emberi jogokra kell összpontosítania, és fel kell függesztenie a nemen, etnikai származáson, valláson, fogyatékosságon vagy szexuális irányultságon alapuló igazságtalanságot és megkülönböztetést. Meg kell küzdenünk a mélyen gyökerező egyenlőtlenségeket, amelyek a mindenki méltósága és lehetőségei ellen hatnak.
A világjárvány során és azon túl is be kell ruháznunk a társadalmi kohézióba, felismerve, hogy a sokféleség gazdagság, nem pedig fenyegetés. Minden közösségnek éreznie kell identitásának tiszteletben tartását, miközben teljes szerepet játszik a társadalom egészében.
Szükségünk van a szociális védelem új generációjára, beleértve a legkiszolgáltatottabbakat is, az általános egészségügyi ellátás és az egyetemes alapjövedelem lehetősége alapján, a szegénység felszámolásának központi célkitűzésünknek megfelelően.
El kell érni a minőségi oktatáshoz való egyetemes hozzáférést, amely az előrelépés egyik legnagyobb elősegítője, és döntő fontosságú az új generációk számára a közös történelem megértésében. És együtt kell működnünk bolygónkkal, nem pedig azzal szemben, felismerve annak határait és saját felelősségünket egymás és a jövő generációk iránt.
A békére való törekvés állandó folyamat, amely a mindennapi döntéseinken alapszanak. A béke kultúrájának megteremtése életmód, egyének, közösségek és országok számára. Elősegítjük a béke kultúráját azáltal, hogy megértjük a különböző kultúrákat és megvédjük értékes örökségünket. A művészet és a kultúra lehetővé teszi számunkra, hogy alapvető igazságokat fejtsünk ki és osszunk meg közös emberségünkről.
A béke egészséges kultúrája teret teremt a civil társadalom és a média számára, hogy teljes mértékben el tudják játszani. Alapvető fontosságúak az emberek és kormányaik közötti párbeszéd és elszámoltathatóság szempontjából. Gondoskodnunk kell arról, hogy a digitális kommunikáció hozzájáruljon a békéhez, és ne használjanak vissza a gyűlölet és a szélsőségesség terjesztésére. A béke kultúrájának megteremtése pedig a párbeszéd támogatását jelenti a másokkal. A tiszteletnek, az empátiának, az emberi jogok és a méltóság védelmének kell lennie a vezetőnknek, még a legnehezebb körülmények között is.
Amint reagálunk a világjárványra és erőteljes gazdasági fellendülésért dolgozunk, arra kérem mindenkit, hogy kétszerezze meg elkötelezettségét a béke kultúrájának mindennapos valósággá tételében.
Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.
A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.
A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!
Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
—
Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom