Összefoglaló:
Mi a helyes? Mi a szegénység? Ki hogyan sodródhat oda és erről mi a társadalom álláspontja? Cikkünkben a fenti kérdésekre választ kap.
A szociológusok gyakran megkérdezik, hogy az emberek bizonyos csoportjainak miért vannak erkölcsi nézeteik. Véleményem szerint a szociológia empirikus kutatása az erkölcsről hallgatólagosan vagy kifejezetten kifinomult, sőt elavult etikai elméletekre támaszkodik, és ezért az ismeretelmélet és az erkölcs szemantikájának nem megfelelő felfogásain alapszik. Az erkölcsfilozófusok megkülönböztetnek normatív etikát, alkalmazott vagy gyakorlati etikát. A normatív etikusok érdemi elméleteket dolgoznak ki arról, hogyan lehet különbséget tenni a rosszban, mi az igazságosság, milyen erkölcsi elveknek kell vezérelniük magatartásunkat és hasonlókat. Az alkalmazott etikusok olyan gyakorlati problémákat vizsgálnak, mint az abortusz, a vállalati felelősség, a generációk közötti igazságosság, a nem emberi állatok jogai vagy az eutanázia.
A társadalmi konstrukcióval kapcsolatos aggodalom aggasztónak tűnhet, vagy akár elterelheti a figyelmet a társadalmi problémák tanulmányozásának valódi vállalkozásáról. Ugyanakkor a társadalomtudományi megközelítés egyik kiindulópontjára épül, nevezetesen arra, hogy a társadalom tanulmányozásához el kell határolódnunk attól, amit már tudunk róla. „Ismeretlenekké kell válnunk egy ismerős világban. Az „idegen” meghatározó jellemzője, hogy nem ismeri azokat a dolgokat, amelyeket természetesnek tartunk. Az idegenek megkövetelik, hogy a „nyilvánvaló” dolgokat elmagyarázzák nekik. A társadalomtudomány elvégzése során tehát vissza kell lépni attól, amit már ismerünk vagy hiszünk, és el kell határolódnunk attól, vagy szkeptikusan tekintünk azokra a dolgokra, amelyeket „mindenki ismer”. Mi az, amit „mindenki tud” társadalmunk szegénységéről?
A szegény emberekről és a szegénység okairól nagyon eltérő véleményeket léteznek. Vannak, akik a szegénység „külső” okait vizsgálják – azokat a társadalmi, gazdasági és politikai körülményeket, amelyek egyes embereket szegénnyé tesznek. Mások a szegénység „belső” okait vizsgálják – azok az attitűdök, viselkedésmódok vagy erkölcsök, amelyek miatt egyesek elszegényednek. Figyelemre méltó, hogy még az olyan rövid kijelentések is, mint a „senkinek sem kell szegénynek lennie”, kimondatlan feltételezéseket tartalmaznak a társadalom és a szegénység természetéről. „Senkinek sem kell szegénynek lenni” azt mondja nekünk, hogy a mindenki számára elérhető lehetőségek társadalmában élünk. Továbbá, hogy nincsenek olyan külső körülmények, amelyek szegénységre kényszerítenék az embereket. Végül, hogy ha az emberek szegények, akkor annak köze van a választásaikhoz. Ezért a szegénység annak a következménye, hogy a szegény emberek rosszul döntenek (hogyan élnek, dolgoznak, pénzt költenek stb.).
Pedig ezek csak felszínes, szőnyeg alá söprő kijelentések. Ugyanakkor, tartalmaznak igazság részleteket, senkinek nem szabadna nélkülözésben élnie.
Cikksorozatunkban Magyarország Északkeleti tájegységének bemutatásától kezdve, a hátrányos helyzetűek esélyein és a népkonyhán át szeretnénk megismertetni az olvasót egy szegregált közösség összetartásával és lehetőségeivel.
A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az EU ROM Jövőért Egyesület GINOP-5.1.7-17-2019-00293 projektje keretében jött létre.
A projekt keretében első lépésként egy pékség kialakítása történik meg az ingatlan átalakításával és technológiai berendezések beszerzésével. A fejlesztés hosszabb távú célja, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztésével egy olyan helyi termelési és értékesítési rendszer kialakítása, mely a szociális szempontok mellett üzleti vállalkozás is. Az egyesület által megtermelt javak értékesítésével, a gazdaprogramban részt vevő helyi emberek termelővé válásának szakmai és természetbeni támogatásával, illetve a faluban és azon kívüli forgalmazás rendszerének kialakításával az érintettek rendszeres jövedelemhez jutnak, növekszik helyi vásárlóerő, a helyi igényeknek jobban megfelelő kínálat alakítható ki, illetve üzleti szempontból lényeges, hogy a bolt a rövid beszerzési lánc miatt eredményesebben működhet, illetve több embernek mutathat példát és adhat munkát. A projekt mottója: Több, mint pékség!
Kapcsolódó weboldal:
More Pékség
—
Ezt a tartalmat támogatott formában helyeztük el. A Szerkesztőség.hu tartalom kihelyezéséről és a tartalomszolgáltatásról bővebben itt:
Támogatott tartalom