Gazdaság

2020-07-17

Üvegházhatás

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az üvegházhatás olyan folyamat, amely akkor fordul elő, amikor a Föld légkörében lévő gázok megragadják a Nap hőjét. Ez a folyamat sokkal melegebbé teszi a Földet, mint ami légkör nélkül lenne. Az üvegházhatás egyike azoknak a dolgoknak, amelyek miatt a Föld egy kényelmes hely az élethez.

Megfelelő arányban ezek a gázok teljesítik a feladatukat, de amikor az ember koncentrációja megnöveli a légkört, a légkör több hőt tart fenn, mint amennyi szükséges, ami a hőmérséklet emelkedését, a jégsapkák megolvadását, az elsivatagosodást, a tüzet, a viharokat és az árvizeket okozza. Az üvegházhatású gázok növekedésének három fő oka van: a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a szén és a földgáz égetése, az erdőirtás és a szén-dioxidot elnyelő tengeri ökoszisztémák megsemmisítése, valamint a természeti erőforrásokat egyre inkább fogyasztó népesség növekedése.

Ahogy a neve is mutatja, az üvegházhatás úgy működik… mint egy üvegház! Az üvegház egy üvegfalakkal és üvegtetővel ellátott épület. Az üvegházakat növények, például paradicsom és trópusi virágok termesztésére használják.

Az üvegház melegben marad még télen is. Napközben a napfény az üvegházba ragyog és melegíti a növényeket és a levegőt. Éjszaka hidegebb van, de az üvegház nagyon meleg marad. Ez azért van, mert az üvegház üvegfalai a Nap hőjét csapják be.

Az üvegházhatás ugyanúgy működik a Földön. A légkörben lévő gázok, mint például a szén-dioxid, megakadályozzák a hő kiszivárgását. Ezeket a hőkezelő gázokat üvegházhatású gázoknak nevezik.

A nap folyamán a Nap süt a légkörön és a Föld felszíne felmelegszik a napfényben. Éjszaka a Föld felszíne lehűl, és visszajuttatja a hőt a levegőbe. De a hő egy része a légkörben lévő üvegházhatású gázok csapdájába kerül. Ez tartja a Földünket meleg és hangulatos 58 fokos Fahrenheit (14 Celsius fok) átlagban.

Az emberi tevékenységek megváltoztatják a Föld természetes üvegházhatását. A fosszilis tüzelőanyagok, mint a szén és az olaj égése több szén-dioxidot bocsájt a légkörbe. A NASA a szén-dioxid és néhány más üvegházhatású gáz mennyiségének növekedését észlelte légkörünkben. Ezeknek az üvegházhatású gázoknak túl sok a Föld légköre, ami egyre több hőt csaphat ki, amely a Földet felmelegíti.

Az üvegházhatás csökkentése úgy működik, mint egy üvegházhatást okozó üvegház, a Föld üvegháza is tele van növényekkel! A növények segíthetnek egyensúlyba hozni az üvegházhatást a Földön. Minden növény – óriás fáktól az óceánban lévő kis fitoplanktonig – szén-dioxidot vesz fel és oxigént ad ki.

Az óceán a levegőben túl sok szén-dioxidot is felszív. Sajnos az óceánban a megnövekedett szén-dioxid megváltoztatja a vizet, ami ezáltal savasabbá válik, amelyet óceáni savasodásnak neveznek.

A savasabb víz, káros lehet számos óceáni lényre, például bizonyos kagylóra és a korallra. A túl sok üvegházhatást okozó gázból a légkörben felmelegedő óceánok károsak lehetnek ezekre a szervezetekre.

Az üvegházhatás csökkentése érdekében, mérsékelnünk kell a szén-dioxid kibocsátást. A gyáraknak és a lakosságnak egyaránt mérlegelnie kell a saját szükségleteit és lehetőségeit. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiával állt elő, miképpen hátrányos helyzetű településeken élőknek önköltségi áron kínálja mobil brikettáló gépét. A lenyűgöző technológia része, hogy az újrahasznosítás a hulladék keletkezési helyén történik, így megtakarítva felesleges szállítási és tárolási díjakat. Mezőgazdasági, ipari-, fa-, zöld hulladékokat képes a gép brikettálni. Az elkészült brikett 100%-ban természetes, kötőanyag hozzáadása nélkül készül. Ebből következik, hogy elégetése során minimális a szén-dioxid kibocsátása, ugyanakkor kiváló fűtőértékkel rendelkezik.

…..

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

2020-07-172020-10-15

A könnyűszerkezetes házak alapanyagai és jellemzőik

Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Az építőanyagok felosztása

Építési termék, azaz építőanyag tulajdonképpen minden, amit egy épület teljes élettartamára (tehát állandó használatra) építünk be egy épületbe. Ezek tulajdonképpen az építkezés „alapkövei”.

Természetes és mesterséges

Az építőanyagokat sokféleképpen lehet csoportosítani: a leggyakrabban származtatási és felhasználási alapon tesszük ezt. Előbbi esetben természetes és mesterséges kategóriákra bontjuk az anyagokat: ha az anyag abban a formában kerül be egy épületbe, ahogyan az a természetben is megtalálható, akkor természetes, ha feldolgozott, vagy teljesen mesterségesen előállított formában építik be, akkor mesterséges anyagoknak nevezzük. A természetes anyagok zöme egyébként jellemzően az építkezéshez közel fellelhető anyagok – például nád, kő, vagy fa –, ezek általában a helyi népi építészet alapelemei is.

A mesterséges építőanyagok általában szintén természetes anyagok származékai, ugyanakkor végleges formájukat emberi beavatkozással érik el: ilyenek az égetett kerámia, a beton, vagy az acél. Ezeket az anyagokat jellemzően a természetes anyagok egyes tulajdonságainak feljavítása érdekében hozták létre, gyakran évezredek tapasztalatai alapján – az égetett kerámiát már az őskor óta ismerjük, ahogy a rómaiak óta használt betont is, s bár a technológia sokat finomodott az évezredek alatt, az előállítás logikája azóta sem változott. Az újabb, természetes alapanyagok felhasználásával létrehozott anyagokra jó példa a fabeton, amely a cement kötőanyag mellett faforgács adalékot is tartalmaz: lényegében gyenge minőségű hulladékfából állítanak elő remek formatartó, terhelhetőségű és időjárásálló anyagot.

Ezektől némileg külön csoportot alkotnak (bár szintén a mesterséges építőanyagok kategóriájába tartoznak) a laboratóriumi körülmények között, különböző vegyületekből előállított szerves műanyagok, amelyek egyre nagyobb szerephez jutnak az építkezések során kiváló formálhatóságuknak, víztaszításuknak és remek hőszigetelő képességüknek köszönhetően.

	példa	előnyök	hátrányok	értéktartás
természetes	fa, nád, kő	helyben megtalálható, esztétikus, természetes	kötött formák, korlátozott felhasználhatóság, állandó karbantartási igény pl. fánál	kiemelkedő
mesterséges (természetes alapanyagú)	kerámia, beton, fabeton, vasbeton…	jól alakítható formák és tulajdonságok, széles választék	lassú lebomlási folyamat, előállításuk magas környezeti terhelést jelent	jó
mesterséges (laboratóriumi úton előállított)	szerves műanyagok	jól alakítható formák és tulajdonságok, jó szigetelő tulajdonságok	lassú lebomlási folyamat, előállításuk magas környezeti terhelést jelent	közepes

Amikor házat szeretnénk építeni, igényeinkhez és anyagi lehetőségeinkhez mérten több építési mód közül dönthetünk, amelyekhez eltérő építőanyagokat kell választani annak érdekében, hogy az építéstechnikához leginkább illeszkedő, a lehető legjobb hatásfokú anyagok kerülhessenek épületünkbe.

Könnyűszerkezetes megoldások

Számos dolog sarkallhat minket arra, hogy a könnyűszerkezetes, vagy előre gyártott „készházak” mellett döntsünk. Az ilyen épületek a manapság egyre nagyobb hangsúlyt kapó környezettudatos szemléletmód gyakorlati megvalósítása mellett a kivitelezés rövid határidejével és a relatíve alacsony áraikkal is kecsegtetnek. Mára számos megoldás közül választhatunk, az ilyen épületek építéstechnikája, ezáltal tartóssága és komfortja pedig rohamosan fejlődik, nem érdemes tehát eleve elvetnünk ezeket a megoldásokat.

Könnyűszerkezetesnek akkor nevezünk egy technológiát, ha a szerkezet 300kg/m²-nél kisebb tömegű. A cégünk által felhasznált szerkezeti alapanyag az előkezelt (gomba- és kártevő mentesített) fa. A fának más könnyűszerkezetes és hagyományos építési anyagokkal szemben nincs elektrosztatikus töltése. Jó hőszigetelő tulajdonsága miatt a fa igen energiatakarékos építőanyag.

A könnyűszerkezetes technológia egyik fő jellemzője az úgynevezett száraz technológia – az építés ezáltal gyorsabb ütemben haladhat, mint a hagyományos (pl. tégla) építési technikával.

A szerkezet készétesekor nincs ugyanis szükség a száradási idő ráhagyására, az egyes funkciók folyamatosan követhetik egymást (természetesen az időjárás függvényében). Ezzel a száraz technológiával később is további előnyökkel számolhatunk: mivel nincs nedves technológia, nem fordulhat elő, hogy a szerkezet lezárása (szigetelő és vakoló rétegek felvitele) után víz rekedjen meg az alapanyagokban (téglaépületek túl gyors kivitelezése esetén ilyen problémák előfordulhatnak), amely később penészesedéshez vezethet. A könnyűszerkezetes technológiával épült házaknál az elkészülés napján történő azonnali használatba vétel is lehetséges. Ez a technológia lehetővé teszi a téli, hideg időben történő építkezést is.

A könnyűszerkezetes házak másik fontos előnye, hogy a teherhordás főként házak külső falaira helyezhető, így a belső terek átalakítására nagyobb mozgástér van. A technológiából adódóan a falakban húzódó vezetékek (fűtés, elektromosság, víz) is könnyedén áthelyezhetők.

Környezetvédelmi szempontból is előnyös a könnyűszerkezetes házak választása, hiszen a szerkezet jórészt környezetbarát alapanyagokból készül, valamint az építés során illetve az alapanyagok elkészítése során sokkal kevesebb hulladék keletkezik, így csökkenthető a folyamat környezetterhelése.

A könnyűszerkezetes házak kevésbé merevek, mint a téglaépületek, így egy esetleges földrengés kisebb kárt okoz az ilyen technológiával épült házakban.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-07-162020-10-07

Faipari iparművészeti stílusok

A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

____________________

A Bauhaus-stílusirányzattal folytatjuk iparművészeti blokkunkat.

Ez a stílus egy XIX. században kezdődött eszmerendszer kicsúcsosodása, összegezése. William Morrisonhoz kapcsolódik a kezdet, ő egy XIX. század második felében élő festőművész, iparművész, a preraffaelita irányzathoz és Arts and Crafts mozgalomhoz tartozott. Követőivel a művészeti ipar gondolatkörét kifejlesztve az emberi környezet jobbításán munkálkodott. Vallotta, hogy áthidalható a képzőművészet és az alkalmazott művészet közötti szakadék. A középkori szakemberek munkavégzéséhez kívánt visszatérni, akik szerinte még a beleplántálták lelküket az alkotott tárgyba. Az ipari forradalom elvette ezt a boldogság- és elégedettségérzést az alkotótól. Előszeretettel elevenített fel régi kézművestechnikákat (növényi festés). Berendezésben inkább a minimalista bútorozottságot kedvelte a megmaradó bútorok szerkezeti, strukturális szépségének kiemelése. Vallotta: „Nincs értelme bármi olyan dologgal foglalkozni, ami nem feltűnően szép.”

A Bauhaus irányzat a rendeltetésből kiindulva határozza meg a forma és anyagkövetelményt.

Az iskolát Weimarban Walter Gropius, német építész alapította 1919-ben újszerű anyagok bútorok és épületek tekintetében történő felhasználása oktatásának terepeként. A modern társadalom építészeti és tárgyi igényeire helyezte a hangsúlyt. Szerteágazó törekvéseket a magyar származású Moholy-Nagy László szervezte egységgé.

A bútorok terén is a rendeltetés és az alapstruktúra volt a domináns. A díszítés elhanyagolhatóvá vált, fontos szempont lett a tömeggyártásra való alkalmasság.

Az 1925-ös első csőszék ötletét pl. a kerékpár csőváza adta Marcel Breuer és a megajándékozott után kapta a Vaszilij nevet. Egyetlen meghajlított acélcsőből készült a szék a terhelést egyenletesen elosztva. Majd épület esetén is alkalmazta ezt a statikai technikát.

Le Corbusier az 1928-as hullámkialakítású acélcső és feketebőr felhasználásával kialakított LC4 kanapéja/fekvőfotelja igen futurisztikusnak tűnt. Még ma is bútoráruházak kedvelt darabjai közé tartozik. Hiába az acélváz, mégsem tűnik hideg-rideg darabnak. Kényelmet és eleganciát sugároz, nem véletlen tehát, hogy az 1960-as években a gyártását újrakezdték. Nem annyira a Bauhaus munkásbútor vonalát követte, hanem visszatért a polgári úri érzés felkeltéséhez. A „Basculant” szék alapötlete XVIII. századi összehajtható piknikszékre vezethető vissza.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)

2020-07-102020-10-19

Online menedzserek – generalista és specialista

A StartMa program marketinges témájú cikksorozatában az előző alkalommal csak jelzésszerűen írtunk az online menedzserség első válaszútjáról, ezt a válaszutat próbáljuk most kicsit közelebbről megvilágítani.

A generalista marketing-menedzser mindegyik online részterületen – másképpen mondva: a marketing-csatornák mindegyikében – járatosságot szerez az ott zajló marketing-aktivitásokat illetően. Nemcsak azok technikai hogyanjában ismeri ki magát, hanem az adott részterületen dolgozók aktuális felismeréseiről, szaktárgyú dilemmáiról is tud. Elsőrangú szakértőnek egyetlen marketing-csatorna dolgában sem mondható, ám ez a negatív körülmény két pozitívummal ellensúlyozódik. Az egyik: a generalista mégiscsak folyvást közelít az el nem ért kompetenciához, hiszen az idő teltével minden részterületen egyre komplexebbekké válnak az ismeretei. A másik: elsőrendű hozzáértésre tesz szert a marketing-csatornák viszonyának áttekintésében, és általában véve is „specialistájává” válik a szakterületek közti közvetítő-szerepnek, gondoljunk például fejlesztők és marketingesek vállalaton belüli együtt-dolgozására. Egy-egy nagyban összetett marketingfeladatnál a „nagy képet”, nézi, eszerint szól hozzá, illetve tesz lépéseket részfeladatok dolgában. Az ilyen képességet kifejlesztők természetesen nem mindig marketingesek. Ha azok, akkor leggyakrabban projektmenedzserek, de általában az ügyvezetői, felső vezetői állások többsége idetartozik. Hasonló képességre azonban a hivatali ügyintézőknek is szüksége van, az ügyfélszolgálatosoknak, de a háziorvosoknak is. A haladott, kibontakozott generalista-képességgel rendelkezők munkaerőpiaci, állásszerzési előnye az, hogy hordozói rugalmasan tudják vállalni, viselni a szakterület-váltásokat, átképzéseket (képesség-konvertálás). Viszont egyfajta hátrányuk is van az álláspiacon: könnyebben pótolhatók, mint az épp ezért átlagosan magasabban kereső specialisták. Utóbbiaknál viszont megvan a veszélye, hogy túl szűk területre zárják be magukat, amely kis részterületnek később csökkenhet a jelentősége.

A jó generalista jolly jokert érhet, a valódi specialista pedig ászt. A specialista marketinges egy bizonyos marketing-csatorna aktivitásainak nagy elmélyültje, up-to-date tájékozottsággal a világbeli kollégák tevékenységéről is. Ambícióival együtt jár a törekvés, hogy a nulla felé közelítsen az olyan kérdések száma, amelyeket nem tud hasznosan megválaszolni (természetesen az ügyfelek felől, illetve kollegiálisan érkező, és tematikailag őrá tartozó kérdésekről van szó). Menedzserré akkor válik, ha a maga szakágában egy egész team vezetését vállalja, esetleg alárendelten bevonva más marketing-csatornákat is. Tudása a többi marketing-csatornáról elvileg kisebb, mint a generalistának. Az viszont annál inkább lehetséges, hogy egy bizonyos másik – esetleg még csak keletkezőben lévő, trendszerűen kitapintható – marketing-területen ugyanarra a specialista fokra zárkóztassa fel ismereteit, mint amely fokot az eredetileg választott területen már képvisel.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

2020-07-102020-09-21

Levegőszennyezés

Mindenekelőtt meg kell ismernünk a levegőszennyezés okait és okozóit. A levegőszennyezést szilárd és folyékony részecskék, és bizonyos a levegőben felfüggesztett gázok okozzák. Ezek a részecskék és gázok autó- és teherautó-kipufogógázokból, gyárakból, porból, pollenből, penész spórákból és vulkánokból származhatnak. A levegőn szuszpendált szilárd és folyékony részecskéket aeroszoloknak nevezik.

A levegőszennyezés akkor következik be, amikor a szilárd és folyékony részecskék – aeroszolok – és bizonyos gázok kerülnek a levegőbe. Ezek a részecskék és gázok károsak lehetnek a bolygóra és az egészségünkre, ezért fontos a nyomon követésük.

Az aeroszolok a levegőbe felvett vagy a levegőben kémiai reakciókból kialakuló részecskék. Számos aeroszol belép a légkörbe, amikor fosszilis tüzelőanyagokat égetünk, úgy, mint a szén, a kőolaj és a fa. Ezek a részecskék különféle forrásból származnak, ideértve az autó kipufogógázát és a gyárakat is. A részecskék és a gázok egy része közvetlenül ezekből a forrásokból származik, míg mások a levegőben kémiai reakciók révén alakulnak ki. Az aeroszolok más helyeken is előfordulhatnak, mint például egy kitörő vulkánból származó hamuban. Az aeroszolok példái a por, a növények pollenje és a penész spórái is.

Továbbá bizonyos gázok a légkörben levegőszennyezést okozhatnak. Például a városokban az ózonnak nevezett gáz a légszennyezés egyik fő oka. Az ózon olyan üvegházhatású gáz is, amely jó és rossz a környezetünk számára. Minden attól függ, hogy hol van a Föld légkörében.

Az atmoszférában a magas ózon jó dolog. Segít blokkolni a Napból származó káros energiát, amit sugárzásnak hívnak. De ha az ózon közelebb van a földhöz, akkor nagyon rossz lehet az egészségünkre. A talajszintű ózon akkor keletkezik, amikor a napfény bizonyos vegyi anyagokkal reagál, amelyek fosszilis tüzelőanyagok, például gyárak vagy autó kipufogógázok égési forrásaiból származnak. Amikor a levegőben lévő részecskék ózonnal kombinálódnak, szmogot képeznek. A szmog olyan légszennyezés, amely füstös ködnek néz ki, és nehezen látható.

Hogyan érinti a légszennyezés a Föld éghajlatát?

Az aeroszolok hatással lehetnek a Nap fényére. Néhány aeroszol például a napfényt tükrözi, míg mások a napfényt elnyelik. Ez a részecske színétől függ. A sötét felületek – akár egy fekete póló, akár egy sötét részecske a légkörben – elnyelik a Nap hőjét. A világosabb felületek a Nap hőjét tükrözik. Egy fehér póló a forró napon tükrözi a Napot, így hűvösebbnek érzi magát. Hasonlóképpen, a fény színei és a Földtől távolabbi hőt tükröző világos színű részecskék a globális hőmérséklethűtővé válhatnak. A Sötét fényt elnyelő sötét színű részecskék megnövelhetik a globális hőmérsékletet.

A szennyezett levegő lélegzése nagyon káros lehet az egészségünkre. A légszennyezés hosszú távú expozíciója összefüggésben áll a szív- és tüdőbetegségekkel, a rákokkal és más egészségügyi problémákkal. Ezért fontos számunkra a levegőszennyezés ellenőrzése. Körültekintően kell megválasztanunk a közlekedési eszközeinket és a fűtőberendezéseinket, fűtőanyagainkat. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiával rendelkezik, ugyanis mobil brikettáló gépével a keletkezett mezőgazdasági, ipari-, fa és zöldhulladékok újrahasznosítását a keletkezésük helyén végzi. Az elkészült fabrikettek kiváló fűtőértékkel rendelkeznek. Ráadásul 100%-ban természetes fűtőanyag, minden fajta kötőanyag hozzáadása nélkül készül. Így elégetése minimális szén-dioxid kibocsátást eredményez.

További érdekesség, hogy a NASA a Földön keringő műholdakat használ a légszennyezés figyelemmel kísérésére. A NASA egy új eszközt is kifejleszt, melyet az Aeroszolok többszörös látószögű képalkotónak, vagy MAIA-nak neveznek, hogy repüljenek egy jövőbeli űrhajó küldetésére. A MAIA segít a tudósoknak megérteni a levegőben lévő aeroszolok méretét, összetételét és mennyiségét. Végül a tudósok képesek lesznek összehasonlítani ezeket az információkat egészségügyi nyilvántartásokkal. Ez segíthet jobban megérteni az aeroszol szennyezés és az emberi egészség közötti kapcsolatot.

—

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

2020-07-102020-10-15

A könnyűszerkezetes házak elemei

A könnyűszerkezetes falaink vázszerkezete beépített belső oszlopokból áll, amelyek kiosztása normál körülmények közt 62,5 cm. A vázszerkezet vastagsága külső falak esetében 14-16 cm. A fa teherviselése oszlopként való alkalmazásnál a többszörösét teljesíti annál, mint amire igénybe van véve a falpanelben. Egy átlagos családi háznál a teherviselés szempontjából megfelelő lenne akár 10 cm vastagságú vázszerkezet még a külső falak esetében is. A hőszigetelés kérdése, valamint a fa, mint élő anyag mozgása miatt ennél mindenképpen vastagabb vázszerkezet ajánlatos. Az ideális vázvastagság szerintünk 14-16 cm. Az ilyen vázvastagságú falnak /ha szárított KVH anyagból készül!/ minimális a mozgása. A bordák közét kitöltő ásványgyapot hőszigetelő pedig a külső hőszigeteléssel együtt kiváló hőszigetelést nyújt, és egy energiatakarékos modern könnyűszerkezetes házat eredményez.

Könnyűszerkezetes házaknál a vázszerkezet növelése egy bizonyos vastagságon túl már nem jár jelentős eredménnyel. A külső falakon a hőszigetelés vastagságának növelése is csak akkor hatásos, ha ez együtt jár a többi épületelem hőszigetelésének növelésével, az esztrik és födém, valamint a tetősík jobb szigetelésével a tetőtér beépítése esetén. Lényeges a jobb minőségű nyílászárók alkalmazása, valamint a ház tömítettsége, amely a részletekben rejlik.

A ház és panelgyártásunkban a legelső időktől kezdve az a törekvés érvényesül, hogy az elemek gyártása a lehető legteljesebb mértékben az üzemben történjen /az alapozási és szakipari munkáktól eltekintve/ , hogy ezáltal a helyszíni szerelési idő a lehető legrövidebbre korlátozódjon. A minél nagyobb fokú előregyártás feltétele a precíz előkészítés, ahol milliméter pontosságú minden és valamennyi kötőelemnek előre kijelölt helye van. A fal az épület egyik leglényegesebb eleme, nem mindegy miből és hogyan készül. A kezdetektől fogva nagypaneles technológiával építjük házainkat, ahol egy fal egy panelt jelent a megvalósításban. Amíg a gipszkarton egy száraz vakolat, szilárdsági tulajdonságait nem lehet figyelembe venni, addig a gipszrost lemez teherviselő, amely megfelelő merevséget és stabilitást ad az épületnek. A gipszrost lemez festhető és csempézhető, dűbelezhető, tehát egy normál tárgy a falfelület bármely részére felrakható. Egy favázas háznál nem csak a belső oszlopoknak van lényeges szerepe, hanem a váz borításának is, mivel nagyrészt ez ad megfelelő merevséget és szélállóságot a háznak. A borítás szerkezeti elem egy favázas háznál. Olyan esetben, ha a nagy nyílászárók miatt kritikusan lecsökken a falfelület, akkor belső acél szélmerevítőket alkalmazunk a stabilitás növelésére. Nagyobb súlyú tárgyakhoz /pl. bojler/ külön belső bordákat használunk valamennyi falszerkezethez.

Az OSB borítás masszív és teherviselő, a gipszkarton pedig a festhető és csempézhető burkolat. A kétféle variáció közt használati értékben nincs különbség. A fal teljes vastagsága egyik esetben 26,5 cm, a másik esetben 29 cm.

A födémek esetében szintén a két legmeghatározóbb szempont a teherviselés és a hőszigetelés, az egyáltalán nem mellékes egyéb épületfizikai tulajdonságok figyelembevétele mellett, például a kopogás teljes mértékű megszűntetése. A födém szerkezete nagyban hasonló a falakéhoz, de a rétegrendje a rendeltetés függvényében változik attól függően, hogy a ház földszintes vagy tetőteres. A födémek teherviselő elemei általában 8/20 cm méretű gerendák. A födém ugyanúgy paneles szerkezetű, mint a falak, a gerendák feletti teherviselő réteg deszka vagy OSB lemez. A födémpaneleket szerelésnél egymáshoz és az alatta levő falak felső keretéhez csavarozzuk.

Az 5,3 KN/ m²érték nagyobb annál, mint a szabvány előír, de hosszabb élettartamot biztosít az épületnek.

A födém általában 20 cm vastagságú gerendákból áll. Mivel ez a keresztmetszetű anyag gazdaságosan 5,5 m fesztávig alkalmazható, e fölött 22 cm vastagságú gerendákat használunk.

A födémgerendákat borító rétegnek szintén lényeges szerepe van a falakat és a tetőt érő szélnyomás és az egyre gyakoribb viharok elviselésében, stabilizálja a tetőt. Hiányában repedések, sőt nagyobb mozgások is előfordulhatnak. Nem ritkán látni egyes olcsónak hitt megoldások esetén könnyűszerkezetes házaknál, hogy a födém felső „burkolata” csupán csak fólia, és kizárólag a járásra kijelölt helyekre tesznek masszív borítást, sok esetben még oda sem.

A födémszigetelés teljes vastagsága ott ahol a tetőtér nincs beépítve 23 cm. Ahol a tetőtér beépített, ahol a szarufák között is hőszigetelés van, akkor a földszint feletti födém szigetelése 10 cm vastagságú ásványgyapot.

A tető nagyobb távolságú építkezés esetén paneles formában, egyébként előre leszabva és elkészítve kerül kiszállításra, de ahol a célszerűség úgy kívánja rácsostartókat építünk.

Ahol a tetőtér beépítésre kerül, ott a szarufák 20 cm vastagságúak, ami hosszú élettartamot biztosít. A szarufák közé 18 cm vastagságú ásványgyapot kerül, ami minden igényt kielégítő hőszigetelést biztosít. A további szigetelés a szarufák alatti síkban történik.

Ahol a tetőtér nem beépített, ott hagyományos dimenziójú és szerkezetű tetőt építünk ácsolt vagy paneles formában.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-07-092020-10-07

Faipari iparművészet

____________________

Iparművészeti tárgynak hívunk minden olyan használati tárgyat vagy dísztárgyat, amely művészi igényességgel és technikával kivitelezett. A XIX. századi ipari tömegtermelés visszavette a fejlődését, de az angol preraffealista időszak idejétől kezdve ismét virágzásnak indult általánosságban véve.

Az asztalosság az ipari formatervezési ágba tartozik. Van, akinek az asztalosművészete az építőművészetének részét képezi, mindkettő az ő tervei alapján valósul meg egy egységet képezve (pl. Kozma Lajos XX. század eleji iparművész).

Róla el is nevezték stílusirányzatát: Kozma-barokk. Sajátos elegyet alkotott az európai, magyar és a más népek művészete barokkjegyeinek ötvözésével. A magyar népi formakincsből születési helye okán (Kiskorpád) a somogyi volt az uralkodó.

Hol az a határ, ahol az asztalosság végződik és az iparművészet kezdődik?

Gyergyai Albert szerint a stílusteremtéshez jó mesterség, új formák, nemes anyag egysége szükségeltetik. Az iparművészet is megköveteli mindezek harmóniáját, első pillantásra el lehet dönteni egy alkotásról, hogy megüti–e a művészeti szintet.

Kozma szerint a következő tulajdonságok kellenek a kiemelkedő szakmamesterséghez: „önállóság, fantázia, lelkesedés, szeretet a munka iránt, egyéni koncepció, találékonyság, minden új helyzetben gyorsan kiigazodni tudás, felelősségérzet egyrészt, másrészt egy egészen speciális konstruktív-érzék, mely minden elgondolást rögtön anyagba, szerkezetbe tud önteni.”

Nem volt könnyű, de sikerült a megrendelői igényekre sikeresen rákapcsolta a Kozma-jegyeket, idővel aztán már kifejezetten kérték a vásárlók, hordozza a „kozmás” stílusjegyeket az alkotás. A részletek embere idővel egyre inkább elhagyta a díszítőelemek sokaságát és lassanként az anyag tiszta struktúrája és a felület megmunkálása vette át az ékesítő funkciót. De ekkorra már a tömegtermelés felé vette Kozma a stratégiai irányt.

Nos, nyilván a tömegtermelés csúcsán napjaikban újra a különleges daraboknak van létjogosultsága. Ezért érdemes Kozma munkássága korai szakaszát megismerni, hiszen ez volt a legtermékenyebb időszaka.

Kozma Lajos sokoldalúságát bizonyítja, hogy nem csak asztalosbútorokat tervezett, hanem pl. a New York kávéháznak evőeszközkészletet, szőnyeget, kandallórácsot, asztali lámpát, tükröt.

Merjünk tehát új megközelítések mentén új tárgyak alkotásába is belevágni. Győzzük meg a megrendelőket, mennyire újszerű és egyedi megoldásról van szó, mely még inkább díszíti az otthonuk belterét vagy külterét.

Következő írásunkban a még ma is népszerű Bauhaus-iskolával fogjuk iparművészeti blokkunkat folytatni.

Gyakorlóműhely

(X)

2020-07-032020-10-15

Könnyűszerkezetes házak technológiai engedélyezése

A könnyűszerkezetes épületek fal -és födémszerkezeteire nincs nemzeti, -vagy uniós szabvány, vagy attól azok jelentősen eltérnek. Ezért legyártásukhoz a gyártónak egyedi szabványt, specifikációt kell készíttetni a Rendeletben kijelölt akkreditált intézettel (ÉMI Nonprofit Kft.)
Az ÉME (Építőipari Műszaki Engedély) és az ETA (Európai Műszaki Engedély) tehát nem más, mint a nem szabványos termékek, szerkezetek és berendezések egyedi szabványa.
Az egyedi szabványok megléte önmagában azonban nem elegendő a jogszerű kivitelezéshez.
A 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet értelmében „építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet.”. Ezért ahhoz, hogy az ÉME alapján legyártott fal -és födémszerkezetek a kivitelezés során épületbe jogszerűen beépíthetőek legyenek, annak megfelelőségét le kell igazolni.

Ezt minden ÉME II. fejezet 3.1. pontja szabályozza is („Megfelelőség igazolás módozata”).

A nem szabványos termék, szerkezet vagy berendezés megfelelőségét kizárólag az ÉME jogosultja igazolhatja le Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat kiállításával, de csak abban az esetben, ha rendelkezik az akkreditált intézet által kiállított Megfelelőségi Tanúsítvánnyal is.
A Rendelet szerint a „szállítói megfelelőségi nyilatkozat: a szállító által kiadott megfelelőség igazolás”, s a „megfelelőségi tanúsítvány: kijelölt tanúsító szervezet által kiadott megfelelőség igazolás”.

Hazánkban jelenleg kizárólag kettő(!) olyan könnyűszerkezetes épületek építésével foglalkozó vállalkozás van, akinek a szerkezetei beépíthetőek épületbe! A többi ÉME -vel vagy ETA -val rendelkező vállalkozás szerkezetei legyárthatóak ugyan, de forgalomba azok nem hozhatóak s épületbe jogszerűen nem építhetők be! Ennek oka, hogy szerkezetei megfelelőségét a gyártó nem igazolhatja le azért, mert részére azt az akkreditált intézet sem tette meg!
Ellentmondásos a helyzet, hiszen betervezhetőek, csak beépítésük nem jogszerű a Megfelelőségi Tanúsítvány hiánya miatt:
Rendelet 3§ (2) „Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van.”

Kérdésként felmerül azonban, hogy az első fokú építésügyi Hatóságnak az engedélyezési eljárás lefolytatása során feladata -e a majdani kivitelezés jogszerűségét vizsgálni. Ha igen, nem adhat ki építési engedélyt könnyűszerkezetes épületre csak abban az esetben, ha igazoltnak látja a kivitelezés jogszerűségét is, azaz meggyőződik arról, hogy az ÉME -vel, vagy ETA -val rendelkező gyártó rendelkezik -e Megfelelőségi Tanúsítvánnyal is, ami a megfelelőség leigazolásának feltétele!
A másodfokú Hatóság építésfelügyelői viszont helyszíni ellenőrzéseik során nem az egyedi szabványt kell, hogy kérjék a kivitelezőtől, hanem a szerkezetre vonatkozó Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozatot. Az ÉME vagy ETA, mint egyedi szabvány a nem szabványos szerkezet legyártásának dokumentuma, a jogszerű forgalomba hozatal -és beépítés dokumentuma viszont a Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat, lásd alább.

Szállítói megfelelőségi nyilatkozat

A termék gyártója:

A termék forgalmazója:

Termék megnevezése:

A termék típusa:

Gyártási szám:

Gyártás dátuma:

A termék rendeltetési célja:

Különleges használati feltételek:

A termék első típusvizsgálata:

Kijelölt szervezet azonosítási száma:

A nyilatkozat érvényessége:

Szállítólevél száma:

Kiadás dátuma:

Kiegészítő információ:

a termékismertető, beépítési-, kezelési- és használati útmutató, továbbá a

biztonságtechnikai adatlap.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

2020-07-022020-10-19

Online menedzserek – a választáskényszer

A StartMa program marketinges tematikájú cikksorozatában általánosságban már írtunk arról, hogy mi fán terem, hogyan művelendő a marketing-vezetői tevékenység. Elmondtuk, hogy bár az elméleti képzettség megszerzése aránylagosan csekély részét teszi ki a piacképes marketing-menedzseri tudásnak, de ennek a résznek is megvan a maga nem csekély fontossága. Funkciói közt megemlítettük azt is, hogy az iskolai, tanfolyami képzés nyújtja az optimális keretet ahhoz, hogy eldőljön a leendő marketinges személyi igazodású irányvétele a marketing birodalmán belül. A festőiskola, az összhangzattannal kapcsolt hangszertanulás, az úszásoktatás gyakorlatibb a marketingtanfolyamnál, de magukban véve még ezek sem tesznek jelentős festővé, előadóvá, versenysportolóvá senkit. Ám tudjuk, hogy spontán vagy fél-spontán úszástanulással számos mozgási tökéletlenség tudatosulatlan marad, akár be is idegződhet, és magának a gyereknek is elkerüli a figyelmét, hogy alkatilag pillangózásban fejlődhetne jobban, semmint hátúszásban.

Ha kevésbé általánosan, most már taglaltabban szólunk a menedzseri feladatkörről és a marketingmunka ágairól, rögtön kitűnik, hogy az online menedzserek dolgát semmilyen részletező fokon nem fedik le, nem fejezik ki elég jól a szokásos idevágó megfogalmazások. Ha jelző nélkül, átaljában tekintjük a marketing-vezetői munkát, akkor először is a hosszú- és a rövidtávú marketing-stratégia kidolgozásának és permanens kezelésének-fejlesztésének feladatát kell említenünk, majd rátérnünk a márkaépítés, a piac- és versenytárs-feltárás (kimutatások), valamint a költségvetés feladatcsoportjaira. Olyan időráfordításokról sem feledkezhetünk meg, mint amilyen a rendezvényi képviselet és a szakadatlan önfejlesztés-továbbképzés (kommunikáció, vezetéstan). Ha azonban az online menedzser munkáját kell bemutatnunk, akkor máshogyan kell kezdenünk, és máshogyan folytatnunk. Ebben az esetben ugyanis az első megállapítás az, hogy annak a személynek, aki online marketingeléssel kezd foglalkozni, választania kell három lehetőség közül. Három különböző alap-irány kínálkozik, vagyis az online marketingfeladatok végzése három eltérő karakterizációval történhet, de a munkába belelendülni ezen a három úton egyszerre nem lehet.

Az egyik út a generalista típusú online-marketinges szakemberé, a másik a specialista típusúé, a harmadik az úgynevezett T-szintű szakértő útja. Ezekről a tevékenységi karakterekről legközelebbi írásunk ad képet. Itt csak annyit még, hogy a specialista is lehet menedzser, ha éppen egy nagyobb szabású, összetettebb, teammunkát igénylő feladat elsődlegesen kötődik az adott online specialitáshoz.

A választás egyik előfeltétele némi belekóstolás az online

marketingen belüli különböző szakterületek mindegyikébe: keresőoptimalizálás (SEO) – keresőmarketing (SEM) – konverzió-optimalizálás (CRO) – közösségimédia–marketing – tartalommarketing – keresztmarketing (partnerségi marketing) – kattintásonként fizetett hirdetések (pay per click) –

e-mail marketing – digitális analitika stb.

StartMa

(X)

2020-07-02

Éghajlati történelem

Erőteljes vita folyik az emelkedő felszíni hőmérsékletmértékéről és súlyosságáról, a múlt és a jövő felmelegedésének az emberi életre gyakorolt hatásáról, valamint a jövőbeni felmelegedés csökkentésére és annak következményeinek kezelésére irányuló intézkedések szükségességéről. Ez a cikk áttekintést ad a globális felmelegedés témájával kapcsolatos tudományos háttérről. A felszínen felmerülő felszíni levegőhőmérséklet, a befolyásoló tényezők, az éghajlati kutatási és előrejelzési folyamatok, az emelkedő hőmérsékletek lehetséges ökológiai és társadalmi hatásainak, valamint a 20. század közepe óta bekövetkezett közvélemény alakulásának okairól.

Klímaváltozás az utolsó gleciáció óta

A globális felmelegedés az éghajlatváltozás általánosabb jelenségéhez kapcsolódik, ami az éghajlatot meghatározó attribútumok egészében bekövetkező változásokra utal. A levegő hőmérsékletének változásán túl az éghajlatváltozás magában foglalja a csapadékminták, a szél, az óceáni áramlatok és a Föld éghajlatának egyéb fluktuációját is. Az emberi civilizáció megjelenése óta az éghajlatváltozás „antropogén”, vagy kizárólag emberi eredetű, és az antropogén elem az elmúlt két évszázad ipari időszakában egyre kiemelkedőbbé vált.

A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás fogalmának megfelelő meghatározásához először fel kell ismernünk, hogy a Föld éghajlata sokszor változott, az egyéni emberi élettartamtól kezdve milliárd évig terjedően. Ez a változó éghajlati történelem jellemzően korszakok szerint vannak besorolva. Például a pleisztocén glaciális korszakot (körülbelül 2 600 000–11 700 évvel ezelőtt) a gleccserek és a jéglemezek globális mértékének jelentős eltérése jellemezte. Ezek a változások évezredekig tartottak, amelyet a napsugárzás a Föld felszínén történő eloszlásának változásai vezérelték. A napsugárzás eloszlását úgy ismerik, mint a süllyedési mintázatot, és erősen befolyásolja a Föld körül a Nap körüli pálya geometriája, valamint a Föld tengelyének tájolása vagy dőlésszöge a Nap közvetlen sugaraihoz viszonyítva.

Világszerte a legutóbbi jégkorszak körülbelül 21 000 évvel ezelőtt csúcsosodott ki az úgynevezett utolsó glaciális maximumra. Ez alatt az idő alatt a kontinentális jégtakarók jól kiterjedtek Európa és Észak-Amerika középső szélességi régióira, elérve a mai Londont és New Yorkot. Úgy tűnik, a globális éves átlaghőmérséklet körülbelül 4–5 ° C (7–9 ° F) -nál hidegebb volt, mint a 20. század közepén. Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok globális átlagok. Valójában az utolsó jégkorszak magassága alatt a Föld éghajlatát a nagyobb szélességi fokokon (azaz a pólusok felé) nagyobb hűtés jellemezte, míg a trópusi óceánok nagy részén (az Egyenlítő közelében) viszonylag kevés hűtés. Ez a jégintervallum hirtelen 11 700 évvel ezelőtt megszűnt, és ezt követte a viszonylag jégmentes időszak, a Holocén korszak. A Föld történetének modern korszakát hagyományosan úgy definiáljuk, mintha a holocénben élnénk. Egyes tudósok azonban azzal érveltek, hogy a holocén korszak (jelenkor) a viszonylag újabb múltban megszűnt, és hogy a Föld jelenleg olyan éghajlati időintervallumban helyezkedik el, amelyet igazán Antropocén (új földtörténetikor) korszaknak lehetne nevezni – melyben az emberek erőteljes befolyást gyakorolnak az éghajlatra.

Noha kevésbé drámai, mint a Pleisztocén korszak (jégkorszak) során bekövetkezett éghajlatváltozás, a globális éghajlat jelentős változásai voltak a holocén folyamán. A korai holocén alatt körülbelül 9000 évvel ezelőtt úgy tűnik, hogy a légköri keringés és a csapadékminták lényegesen eltérnek a napjainkban lévőtől. Például bizonyíték van a viszonylag nedves körülményekre a mai Szahara sivatagban.

A középső holocén alatt, körülbelül 5000–7000 évvel ezelőtt, a körülmények viszonylag melegnek látszottak, sőt, talán melegebbek, mint a világ néhány részén, bizonyos évszakokban. Emiatt ezt az intervallumot néha közép-holocén klimatikus optimumnak is nevezik. A közepes felszíni levegőhőmérsékletek relatív melegsége azonban ebben az időben némileg változóak. A változás a süllyedés mintázatában az északi féltekén magasabb szélességi fokú melegebb nyarakat részesítette előnyben, de ezek a változások az északi féltekén hűvösebb teleket és viszonylag hűvös körülményeket produkáltak a trópusokon egész évben. Az összes félhomályos vagy globális átlaghőmérséklet-változás tehát a szezonális és regionális változások közötti egyensúlyt tükrözi. Tény, hogy a közelmúltbeli elméleti klímamodell-tanulmányok arra utalnak, hogy a középső holocén átlaghőmérsékletei valószínűleg 0,2–0,3 ° C (0,4–0,5 ° F) hidegebbek, mint a 20. század végi átlagos körülmények.

Az ezt követő évezredek során a körülmények a középső holocén szinthez képest hűlnek. Ezt a periódust néha „neoglacial” -nak nevezték. A középső szélességi fokokban ez a hűtési tendencia a hegyi gleccserek előrehaladásának és visszahúzódásának periodikus időszakaihoz kapcsolódott, amelyek (bár sokkal szerényebbek) emlékeztetnek a nagyobb kontinentális kontinens jelentősebb előre és visszavonására.

Mindannyiunk érdeke a környezetünk védelme. Tisztán látszik, hogy egy eldobott hulladék, az energiaforrások pazarlása, avagy a túlzott szén-dioxid kibocsátás hova vezet. Sokan úgy vélekednek, attól hogy egy ember változtat, nem történik semmi, pedig azaz egy lehet a felelőse vagy a megmentője a Földnek. Mindezek tudatában körül tekintően kell megválasztanunk az életvitelünkhöz szükséges szolgáltatásokat. A környezetszennyezés egyik legnagyobb okozója a magas szén-dioxid kibocsátás. Az ipari létesítményektől, gyáraktól kezdve a közlekedési eszközökön át, a fűtésig mind kimagasló károkat okoznak. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát fejlesztett ki, mely az ipari, mezőgazdasági, fa és egyéb zöldhulladékokat újrahasznosítva, kiváló fűtőértékkel rendelkező brikettet állít elő. Az innováció abban rejlik, hogy mobil brikettálló géppel rendelkezik, így a hulladék keletkezés helyén kerül feldolgozásra. Az elkészült fabriketteknek minimális a szén-dioxid kibocsátása, továbbá egyenletesebb és hosszabb a hőtartásuk, mint fűtőtársaiké.

…..

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)