Környezetvédelem a házépítések révén

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Környezetvédelem a házépítések révén

 

Minden esetben kezelt fenyőanyaggal dolgozunk, mely ellenáll a rovarok-, gombák megtelepedésének, szaporodásának.

A könnyűszerkezetes gyorsházak építése során a pontos tervezésnek-, és anyagmegmunkálásnak köszönhetően kevesebb a hulladék, így kevesebb a kidobott pénz is.

A könnyűszerkezetes ház rendkívül jó hőszigetelő képességgel rendelkezik, ezért a fűtési költsége is jóval alacsonyabb, mint egy hagyományos téglaházé. Ez többek között a fő-, és válaszfalakba beépített ásványgyapot szigetelő anyagnak és a külső expandált polisztirolhabnak (DRYVIT) köszönhető. Ezeknél a házaknál nem kell fűtenünk a falakat, csak a légteret kell felmelegítenünk, ami sokkal gyorsabb, és kevesebb energia felhasználással jár.

A főfalakban használt párazáró fólia használatával megakadályozzuk a párásodást, és a penészképződést is.

Az általunk épített könnyűszerkezetes házak nem csak rendkívül kedvező energiabeosztással rendelkeznek, de „kis” befektetéssel, még az áramszámlán is spórolhatunk. Napelemek felszerelésével egy átlag háztartás áramigényének igen magas százaléka ellátható megújuló energia felhasználásával. Manapság egyre nagyobb figyelem és érdeklődés övezi a passzívházakat. Akiknek nagyon fontos a természet óvása, a széndioxid kibocsátás csökkentése, azok jól gondolják, hogy egy passzívház jó választás lehet, a fűtési és a meleg víz előállítási költségen is rengeteget lehet spórolni egy átlagos szigetelésű épülettel szemben. A passzívház legfőbb ismérve, hogy nagyon alacsony (15 kWh/m2/év) az energiaigénye. Ez azt jelenti, hogy egy 100 m2-es ház éves fűtési költsége nem éri el a 20000 – 25000 Ft-ot megfelelő gépészeti megoldások mellett.
Viszont az igazi passzívház teljesen máshogy működik, mint egy jól szigetelt épület, egy ilyen ház már a tervezési szakaszban nagy odafigyelést igényel.

Házaink természetesen megfelelő tűzvédelemmel is rendelkezik, hiszen a felhasznált faanyag lángmentesített anyaggal is be van vonva. Továbbá a fa falakban lévő ásványgyapot szigetelő anyag, és a gipszkarton sem éghető anyag.

A falak OSB-vel és gipszkartonnal vannak fedve, tehát rendkívül stabil lesz az épület, ráadásul az építési technológiának köszönhetően a könnyűszerkezetes ház hasznos alapterülete akár 10%-al is nőhet a téglaházhoz képest.

A könnyűszerkezetes házak fedése természetesen a megrendelő elképzelése szerint megvalósítható minden olyan anyagból, mint a hasonló téglaházak, legyen szó cseréplemezről, cserépről, beton cserépről, stb…

Összegzésként elmondható, hogy a könnyűszerkezetes házak mind építési módjukban, mind a felhasznált anyagokat tekintve megfelelnek a fenntarthatóság elveknek, és kevesebb beavatkozást igényelnek a környezetbe, mint a hagyományos építésű téglaházak.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

A fabrikett készítés folyamata – összeáll a brikett

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Előző cikkünkben elkezdtünk megismerkedni a brikettgyártás folyamatával. Megismerkedtünk a különböző brikettfajtákkal és gyártásuk technológiáival. Az első két lépés a különböző hulladéktípusok kiválasztása, aprítása, majd ezek szárítása.

Harmadik szakasz: a különböző típusú hulladék- és kötőanyagokat összekeverjük, hogy optimális konzisztenciát és fűtőértéket kapjunk. Ha használt motorolaj kéznél van, akkor hozzáadható a hulladékhoz, de tudnunk kell, hogy bár megnöveli a brikettek fűtőértékét, morzsolódást is előidéz. Ezért nagyon óvatosan kell hozzáadni. Bizonyos esetekben, hogy az anyagnak plaszticitást biztosítsunk, nedves kötőanyagot kell hozzáadni, vagy papír esetén nedvesíteni kell, mielőtt nyomás alá helyeznénk a brikettet.

A negyedik művelet a brikett tömörítése, az ötödik pedig a szabadban való szárítás, amikor az anyag tetőfedés alatt áll. A kötőanyag és a száradás körülményeitől függően több hónapig is tarthat, amíg száraz briketthez jutunk. A szárítás jelentősen megnöveli a brikett fűtőértékét, és így megtakarítja az üzemanyagot. Ezért a briketteket jóval a felhasználásuk tervezett időpontja előtt kell előállítani. Ezzel szemben, a Sajó Brikett Nonprofit Kft. mobil fabrikettáló gépe olyan technológiát alkalmaz, mely az elkészült briketteket akár azonnali felhasználásra alkalmas állapotra gyártja.

Meg kell határozni az új tüzelőanyagok támogatásának célkitűzéseit. Hosszú és drága felmérések nem szükségesek. Figyelembe kell vennünk a környezetvédelmi szempontokat is, mivel a biomassza-hulladékok kályhákban történő elégetése kiküszöböli az ökológiai lánc egyik fontos elemét. Normál körülmények között a biomassza-hulladékot visszahelyezik a talajba. Ha ez a kényes egyensúly megszakad, annak következményei a talaj termékenységének csökkenésében és szélsőséges körülmények között az elsivatagosodásban ütköznek ki.

A biomassza brikett üzem teljes projektje a következőkben vázolható.

Szállítószalag – Zúzó ventilátor – Porelszívó – Nedves anyagtartály – Szárító szuszpenzió – Szigetelés – Prés a brikett készítéséhez – Hűtővezeték – Nedves zúzott anyag – Forró levegő.

A zúzást a gép végzi, amely megfelelő méretű nyersanyagot készít a biomassza- brikett gyártásához. A különböző nyersanyagok szerint kiválasztva a felhasználónak megfelelő aprítógépet kell használnia. A kalapácsmalom az 50 mm átmérőjű anyagot aprítja. Fadarabokat, faaprítékot, faanyagú vágódeszkát, pamutszárat, kukoricaszárat, búzát, szalmát stb., bármilyen hosszúságú maradványt hasogat.

A következő fontos állomás a szárítás, a megfelelő nedvességtartalmú alapanyag előállítása a biomassza-brikett préseléséhez. A műveletnek a nyersanyag nedvességtartalmát kellő mértékben kell szabályoznia, máskülönben a biomassza-brikett túlságosan laza vagy túl száraz lesz.

A nyersanyagok megfelelő előkészítése után a brikettkészítés egyszerű: a biomassza-brikett préselésre kerül. Amikor a brikettáló gép eléri a 300 Celsius fokot, az anyag folyamatosan nyomhatóvá válik. Először is, a brikett színe egy kicsit sötét lehet (fekete), de egy idő múlva a szín normál fényerejű lesz, mely módosulás a présgépből származik. Végül a csomagoláshoz érkezünk: a porciók különböző kiszerelésekben, fóliával ellátva kerülnek saját felhasználásra vagy kereskedelmi forgalomba.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A fenntartható fejlődés alapelvei (2)

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Fogyasztás, környezet és fenntarthatóság

A megújuló erőforrások fogyasztása A környezet helyzete Fenntarthatóság
több, mint amit a természet újratermelni képes a környezet pusztul nem fenntartható
a természet újratermelő kapacitásával azonos mértékű környezeti egyensúly fenntartható, nem változó állapot
kevesebb, mint amit a természet újratermelni képes a környezet megújul fenntartható fejlődés

Környezetbarát termékek

A növekvő népesség növekvő anyagi jóléte csak úgy képzelhető el, ha a környezeti erőforrások egyre kisebb igénybe vételével folyik a termékek előállítása. Illetve, ha reflektálunk arra, hogy a boldogságunk, jóllétünk milyen mértékben függ/független termékek beszerzésétől/fogyasztásától, ld. pl. happiness economics. Egyes cégek erőfeszítéseket tesznek arra, hogy termékeik előállítása során, a termék életideje során vagy az után minél kisebb környezeti terhelést okozzanak. Ezzel azonban óvatosan kell bánni, mert sokan visszaélnek vele. Ilyenkor beszélünk az ún. zöldrefestésről, amikor egy cég csak a szavak szintjén környezetbarát, s terméke mit sem változik, vagy pl. környezetbarát célokat támogató alapítványt hoz létre, miközben fő tevékenysége rengeteg természeti, társadalmi kárt okoz. Más cégek természetesen őszinték és hitelesek, érdemes tájékozódni.

Öko-címkék

Jelenleg az EU-ban a termékek hátoldalán, csomagolásán különböző „öko-címkével” találkozhatunk, jelentésük nagyon különböző. A leggyakoribbak: a Möbius hurok, a Zöld Pont (Der Grüne Punkt), a Ricoh Group újrahasznosítás címkéje, az Európai Unió „öko-címkéje”, a „Nordic Swan” (Északi Hattyú) és a magyarországi cédrus-fa védjegy.

Lehet-e fenntartható a fejlődés?

Számos környezetvédő bírálta a „fenntartható fejlődés” kifejezést, mondván, hogy oximoron, mert a gazdasági fejlődés és a hozzá rendelt elméletek és szabályozások az erőforrások állandó fogyasztásában gondolkodnak, mintha az erőforrások mindenkor hozzáférhetőek volnának. Sok erőforrást, mint például a kőolajat és a földgázt az emberiség sokkal nagyobb ütemben fogyasztja, mint ahogy természetes úton újratermelődik, így egyre fogyatkozik a készletük. A kifejezés ellen azzal érvelnek, hogy az üzleti életben a „fenntartható fejlődés” szókapcsolatot úgy használják, mintha a jelenlegi fajta gazdasági fejlődés is fenntartható volna, vagy mintha a kapitalizmus környezetbarát volna – félretolva útjukból olyan embereket, akik nem a gazdasági, hanem a környezeti értékeket hangsúlyozzák. Egy másik érv a kifejezés ellen az, hogy a közgazdászok rendszerint a fenntartható fejlődés alatt állandóan fenntartható gazdasági növekedést értenek, amely azonban (mivel a gazdaság a természeti erőforrások használatára alapul) elvileg sem lehetséges, hiszen a Föld véges méretű.

A megújuló energiaforrások, az újrafelhasználás, a szolgáltatások megfelelő megszervezése gazdasági értelemben is lehetővé tud tenni fejlődést – vagy a korlátozott erőforrások használata nélkül, vagy kismértékű, kis környezeti hatással járó használatukkal. Az utóbbi eset is lehet nem fenntartható, ha az erőforrások lassú fogyasztása meghatározatlanul hosszú ideig tart.

Ha pedig a fejlődés alatt nem feltétlenül értjük az anyagi növekedést és az emberiség számbeli növekedését, hanem inkább az emberiség szellemi fejlődésére gondolunk, akkor ez elvileg lehetséges a Föld élővilága állapotának megőrzése mellett is.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A fabrikett készítés folyamata – az éghető anyag

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Napjainkban a fűtési módszerek igen szerteágazóak, nagy választékból jelölhetjük ki, hogy melyik a legmegfelelőbb számunkra. Általános felmérés szerint az emberek főbb szempontjai a következők: kényelmes, az életvitelükkel kompatibilis, helytakarékos, egyszerű és környezetbarát legyen. Amennyiben valami újat próbálunk ki, szeretjük tudni, hogy a termék miből van, hogyan készül. Egyre elterjedtebbé válnak azok a fűtési rendszerek, alapanyagok, amelyek megújuló energiaforrások. A fa-brikett maximálisan újrahasznosítja a mezőgazdasági, ipari hulladékokat, magas fűtőértékkel rendelkezik, továbbá elenyésző mennyiségű égés utáni végterméket hagy maga után. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. továbbfejlesztette a brikettgyártás fogalmát, hiszen mobil brikettáló géppel rendelkezik, mely nem igényli a hulladékok szállítását, hanem helyben végzi az újrahasznosítást.  További előnye, hogy szárítás után, nagy nyomáson végzi a préselést, így nincs szükség kötőanyag hozzáadására, így hatványozottan környezetkímélőbb.

Most nézzük, hogy melyek a fabrikett gyártásának főbb állomásai. A mezőgazdasági hulladék, mint például a fűrészpor és a kávéhéj, nem éghető közvetlenül a háztartási kályhákban. Az ilyen nehezen égő anyagok sok füstöt termelnek, és nem alkalmasak a fűtésre. Ugyanez mondható el a szénporról is. Az egyik legjobb módszer e hulladék hasznosítására a kis részecskék brikettben való agglomerációja. A brikett készítésére két fő módszer létezik: kötőanyaggal dolgozunk, vagy anélkül. Kényelmesebb kötőanyag nélkül, de ez bonyolult és költséges préseket, szárítóberendezéseket és sok energiát igényel.

A vidéki lakosság számára legmegfelelőbb brikettgyártási módszerek a rendelkezésre álló hulladékokhoz és építőanyagokhoz kapcsolódnak. A gyártást a helyszínen készített kézi présekkel kell elvégezni. A kézzel készített brikett különösen a kötőanyagnak köszönhetően tart össze.

A helyi rendelkezésre állás szerint a kötőanyagként legmegfelelőbb szerves tüzelőanyagok: a gyanta, a kátrány, az állati trágya, a szennyvíziszap és a halhulladék.

Az otthon készített prések a legegyszerűbb szerkezetűek és a technológiailag primitívek, de a választék a legfejlettebb automata modellekig terjed. A fa- és a mezőgazdasági hulladékok modern ipari prései 1000 és 1200 kg / cm2 közötti nyomást gyakorolnak. Ezeknél a nyomásnál a hőmérséklet nagyon magas. A magas hőmérséklet és nyomás hatása elpusztítja a fa rugalmasságát, lehetővé téve a brikett kötőanyag nélküli előállítását.

Az első folyamat, amely minden folyamatban közös, az éghető hulladékok vágása és / vagy aprítása. Az egyszerű vidéki technológiában, ahol az előkészítendő anyagokat ágak és szalmacsomók jelentik, a legjobb anyagaprító eszköz a kézi fejsze vagy az asztalosfejsze. A nagyszabású termeléshez már jóval több különböző eszközre van szükség.

A második művelet a főbb éghető összetevők szárítását jelenti. Egyszerű technológia alkalmazása esetén a szárítást üzemanyag használata nélkül kell elvégezni. Ezért az egyetlen valódi lehetőség a természetes mód, jól szellőztetett, esőtől védett helyeken. Ez a fajta szárítás hosszú időt vesz igénybe, és ezért a brikett gyártásához szükséges alapanyagokat elő kell készíteni.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A fenntartható fejlődés alapelvei

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

“A növekedés határai” (The Limits to Growth) címmel az MIT (USA, Cambridge) munkacsoportja készítette el (ún. Meadows-jelentés, 1972). A jelentés korszakalkotó munka volt és később számos világmodell készült el. A legfontosabb kérdés: ”Alapozható-e a földi erőforrásokra és ökológiai rendszerekre a földi népesség és állótőke további exponenciális növekedése? Mi történhet, ha túlzottan megterheljük ezeket az erőforrásokat?” Az utóbbi két-három évtizedben határozottan kirajzolódott az a kép, hogy a technikai fejlődés diktálta erőforrás használat szerkezete és főleg mérete, volumene véges határokat feszeget. Tehát a növekedésnek vannak határai (D. Meadows-J. Randers-D. Meadows, 2005).

  • A holisztikus megközelítés elve: rendszerszemlélet, átfogó, átívelő, összekapcsoló gondolkodás ( Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!)
  • Az integrációs elv: Először a természetvédelem  (fajok és terület mentése), A környezetvédelem – Környezetgazdálkodás (hatékonyan bánni az erőforrásainkkal és az egész környezettel)
  • A tartamosság elve – az önszabályozás működési elvén alapuló, a környezet önfenntartóképességét figyelembe véve szemléli a megvalósítható eljárásokat.
  • A természeti erőforrás használatának és megőrzésének egyidejűségi elve
  • A megelőzés és az elővigyázatosság elve
  • Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve
  • A helyi erőforrások hasznosításának elve – lehetőleg a régióban megtalálható nyers- és alapanyagforrásokat használva fel, törekszik cégünk az épített környezet fenntartható módon történő modernizálására. Emellett a helyi igények kielégítése a cél.
  • A stabilitás és a sokféleség megőrzésének elve
  • A szennyező fizet elv
  • Társadalmi felelősségvállalás elve
  • A társadalmi részvétel elve – ebben az elvben fontos, hogy a polgárok megfelelő döntések meghozatalára képesnek érezzék magukat. Értendő ez alatt a tudással felvértezettséget, és annak belátását, hogy minden egyes egyedi döntés súllyal bír az ökológia rendszerében.

Lakásállomány és középületek jellemzői, állapota különös tekintettel az energiahatékonyságra, ami cégünk profiljába beleillik, ezért hatékonyan tudunk általa tenni a megfogalmazott cél elérése érdekében:

Az építőipari szektor több fajta nagy mennyiségű hulladékot termel. Az építési vagy bontási hulladékot jelentősen csökkenteni: újrahasznosítással, olyan termékek kifejlesztésével, melyek használatakor eleve kevesebb hulladék keletkezik, vagy az építkezéseken  bevezetett szelektív hulladék gyűjtésével visszafogható az újra hasznosíthatatlan hulladék mennyisége. A könnyűszerkezetes házaink tulajdonságai megfelelnek ennek az elvárásnak. Energiatakarékossága, energia-felhasználási hatékonysága kulcsszerepet játszik elterjedésének.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

A fabrikett készítés folyamata

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Amennyiben valami újat kívánunk előállítani, akkor összetett folyamattal nézünk szembe. Kezdve az alapanyagok és munkaeszközök kiválasztásán, a változást előidéző és végrehajtó történéseken át, egészen a késztermék előállításáig. Ez a fabrikettnél sincs másképp.

Napjainkban nagyon fontos, hogy környezetkímélő, naturális anyagokkal dolgozzunk, és hogy a gazdasági, ipari maradványokat minél inkább újrahasznosítsuk. Fontos cél, hogy az elkészült termék – felhasználása, szállítása közben és után – a lehető legkevésbé károsítsa a környezetet. A fabrikett megfelel minden szempontnak, mert környezetbarát, továbbá természetes anyagból készül.

Fontos kiválasztási folyamat után a faanyag-maradékok, amelyeket nem lehet más célra felhasználni, szárításra, majd magas nyomáson préselésre kerülnek. A brikettek összetétele 100% -ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalékanyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. A brikettek tartalma 100% fa. A komponens, amely lehetővé teszi, hogy kompakt maradjon, a lignin, amely egy természetes anyag a fában, és naturális kötőanyagként működik. Ilyen módon teljes mértékben újrahasznosított termék született, amely egy már nem alkalmazható nyersanyagból származik.

A fabrikett kimagasló fűtőértékkel rendelkezik. Nagyon magas nyomáson préselt termék, így nagy a sűrűsége és a tömörsége, a nedvességtartalma viszont alacsony, következésképpen lassan és folyamatosan ég. Minél nagyobb a brikett sűrűsége, annál kevesebb levegő van benne, és annál lassabban ég el. A brikettek még lassabban égnek, mint a pelletek. Így a lassú égés lehetővé teszi, hogy a fában lévő összes kalória felhasználásra kerüljön, mielőtt a kéményen keresztül távozna.

A fabrikett olyan termék, amely nagyon kevés hulladékot, hamut termel. Magas tömörségű produktum, amely lassan és erősen fogyaszt, és gyakorlatilag az egész termék elég. Mindössze körülbelül 0,5% -nyi hamu képződik.

Megújuló energiaforrásról van szó, mert a brikett alapanyaga, a fa- és fűrésziparban folyamatosan termelődik.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. mobil fabrikettáló géppel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy nem a fahulladékokat kell fuvarozni, hanem a gép kerül kiszállításra, így fuvarköltséget és rengeteg időt lehet megspórolni. Az elkészült fabrikett kompakt, öko, határozottan kisebb helyet igényel a tárolása, felhasználása pedig könnyebb és áttekinthetőbb, mint fahulladék tüzelés esetén. Cégünk továbbá oktatási intézmények számára lehetőséget biztosít a szárított zöldhulladékok feldolgozására. Ebben az esetben is a helyszínre kerül kiszállításra a fabrikettáló gép.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A környezetvédelem területei (2.)

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

  1. Zajvédelem, –rezgések elleni védelem: A környezeti zaj- és rezgésforrás létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos szabályokat a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet rögzíti. Bár a zaj nem köthető egyértelműen egyik környezeti elemhez sem, mégis a környezetvédelemhez tartozik, hiszen a kibocsátott zaj hatással van az abban élőkre. Leggyakrabban a levegőben terjedve fejti ki hatását, ami az egyszerű pszichikai hatástól (zavaró zaj) egészen a fizikai hatásig (fájdalom érzet) terjedhet. Ahhoz, hogy az ember által végzett tevékenységek zajkibocsátása ne érje el ezeket a határértékeket, vagyis a hangnyomás értéke a megadott határértéken belül maradjon szükséges műszeres méréssel meghatározni a kibocsátást, és szükség esetén az ellene irányuló, gyártófüggetlen, költséghatékony, energiatakarékos szigetelési megoldásokat meg kell keresni és valósítani.

  1. Hulladék-gazdálkodás során az az elsődleges szempont, hogy csak az a hulladék váljon szemétté, ami további hasznosításra már egyáltalán nem alkalmas. Amit az újrahasználat vagy újrahasznosítás már nem tud nyers- vagy alapanyagként felhasználni. A hulladékok kezelését irányelvek alapján végzik általában az állam intézményei. A megelőzés ezen belül az integrált szennyezés megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét (veszélyes hulladékok), a környezetterhelés csökkentése érdekében, ez azt is jelenti, hogy úgy kell megoldani ezen problémát, hogy ne okozzon további környezeti kárt. Az elővigyázatosság elve alapján a veszélyes, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehető legnagyobbak lennének, vagyis a lehető legkedvezőtlenebb esetet kell figyelembe venni. A gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásért, beleértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, a termék élettartamát és újrafelhasználhatóságát. A termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is. Erre vonatkozó szabványok is születtek: életciklusköltség-számítás (Life Cycle Cost, EN ISO 14040-14044) valamint életciklus elemzés (LCA). A megosztott felelősség elve, a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük. Az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra, azaz a lehető legkisebb környezet-igénybevételével járó anyag és energiatakarékos technológiák alkalmazására. A szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője birtokosa vagy hulladékká vált termék gyártója köteles, a tevékenysége során okozott károk, szennyezés elkerüléséért teendő intézkedések teljes költségét viselni.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A brikett páratartalma

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az állandó páratartalom százalékos aránya: a víz mennyisége és a fa száraz tömegének vagy anhidridjének viszonya, százalékban kifejezve. A faanyag nedvességtartalmától függően általában a következő neveket használják: ZÖLD WOOD: 30% -os a nedvességtartalom (a sejtfal telítettségi pontja), míg az élő fa nedvességtartalma 70-150% között van (fajtafüggően); HUMID WOOD: 20 és 30% közötti páratartalom esetén. A fa nedvességtartalmának a környezet levegőjének páratartalmával egyensúlyban kell lennie, hogy ne következzen be a faanyagban dagadás vagy zsugorodás. A szárított fázis: a 12% alatti nedvességtartalom esete, amely csak kamrában, mesterséges szárítással érhető el.

Megkülönböztetünk nettó és bruttó nedvességtartalmat. Míg a nettó nedvességtartalom a faanyagban lévő összes víz tömege és a faanyag abszolút szárazon mért tömegének arányát jelenti százalékos formában, addig a bruttó nedvességtartalom a fában lévő összes víz súlya a nedves faanyag súlyához viszonyítva, százalékos értékben. A gyakorlatban, amikor a faanyag nedvességtartalmáról beszélünk, általában a nettó nedvességtartalmat értjük alatta, ha nem, akkor ezt külön kiemeljük.

A fatüzelésű rendszereknél központi szerepet tölt be a fa minősége, fajtája, tömörsége és a nedvességtartalma. Hiszen minél nedvesebb egy fa, annál több energia irányul a víz párologtatására – inkább erre, semmint a szoba melegítésére. A fabrikett egyik legfontosabb előnye, hogy mindig ugyanolyan százalékos páratartalommal rendelkezik. Ily módon biztosított, hogy a minősége mindig ugyanolyan lesz, ellentétben a tűzifával, amelynél soha nem lehet tudni pontosan, hogy a páratartalom milyen arányban található meg.

A fabrikettek nedvességtartalma mindig alacsonyabb, mint 10%. Ez a százalékos arány mindig stabil, a fa kiválasztásának, szárításának és az ezt követő gyártás aprólékos folyamatának eredményeként. Semmilyen esetben sem dolgozunk ki briketteket akkor, ha a fa állapota nem optimális.

A brikettek ezen előnyét bármely felhasználó könnyen ellenőrizheti. Miért? Mert nem tartalmaznak a brikettek olyan kötőanyagokat vagy vegyi anyagokat, amelyek tömörítik őket, ami azt jelenti, hogy túlnedvesség esetén a brikettek lassan deformálódnak vagy szétesnek.

Hogyan lehet tudni, hogy a fabrikett optimális nedvességtartalma?

A legegyszerűbb módja annak, hogy megtudjuk, egy brikett alacsony páratartalommal rendelkezik-e, megnéznünk az alakját. Amennyiben teljesen téglalap alakú, és a fűrészpor jól tömörül, a brikettnek optimális nedvességtartalma van. Viszont, ha e helyett azt tapasztaljuk, hogy a blokk nem nagyon tömörített és könnyen törik, ez azt jelenti, hogy a brikettnek túl nagy a nedvességtartalma.

Amennyiben fatüzelésű rendszert használ, próbálja ki a fabrikettet. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. mobil fabrikettáló géppel rendelkezik, így nem a fahulladék, hanem a gép kerül szállításra. Ennek köszönhetően nagy volumenű és hulladéknak tekintett anyagot tud hasznosítani. Mindazonáltal a felhasználó dönthet az elkészült brikettek felhasználásáról, avagy értékesítéséről. Összességében a Sajó Brikett Nonprofit Kft. remek szolgáltatást nyújt mezőgazdasági és ipari hulladékok feldolgozására. Továbbá oktatási intézmények, illetve magánszemélyek számára kedvezményesen kínálja szolgáltatását.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A környezetvédelem területei

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

  1. Levegőtisztaság védelem
  2. Vízminőség-védelem, talajvédelem
  3. Zajvédelem, rezgések elleni védelem
  4. Hulladék-gazdálkodás

  1. Az levegőterheltségi szint (imisszió) a levegőben kialakult szennyezőanyag koncentrációját határozzák meg vele, mértékegysége: mg/Nm³. Ennek folyamatos ellenőrzése ma már létkérdés. Főként a nagyvárosokban, azok központjában állítanak fel érzékelőket, melyekkel a levegő részecskéivel együtt lebegő anyagok mennyiségét mérik tulajdonképpen. Ezek lehetnek gázmolekulák, melyeket alaphelyzetben az úgymond tiszta levegő nem tartalmaz, vagy nem tartalmazhat vagy aeroszol molekulát. Az aeroszol molekulák pedig a levegővel együtt lebegő folyadék-cseppek. Ezek mérésére léteznek automata és manuális mérőhálózatok.
  2. Mivel lassan megújuló erőforrásról (víz) lévén szó, a felszín alatti víztesteket mennyiségi szempontból is definiálni kell. Az eredeti vízminőséget jelentősen befolyásolják az áramlások ill. a víz felszín alatti tartózkodási ideje valamint a hőmérséklet is. Ezt a vízminőséget – különösen felszín közelben – az emberi tevékenységből származó szennyezések megváltoztatják. A felszín alatti vizek esetében a szennyezés tartós, időtartama akár évtizedekre vagy évszázadokra tehető. Amennyiben a szennyezőanyag nem bomlik le vagy immobilizálódik, akkor a szinte végtelenségig a felszín alatti vízben maradhat. A felszíni alatti víz lassan mozog a talaj felszíne alatt, az emberi tevékenységek hatása hosszú ideig érzékelhető. Az elmúlt 20 év során megbizonyosodott, hogy az összes szennyező anyag teljes eltávolítása a legtöbb esetben nem volt lehetséges. Emiatt elsősorban a megelőzésre kell összpontosítani. A felszínről érkező szennyezésekre elsősorban a karsztvidékek, a talajvíz, a parti szűrésű vizek és a sekély rétegvíz vízbázisai érzékenyek. Az egyik legnagyobb probléma a felszín alatti vizek nitrátszennyezése. A felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető nitrát elsődleges forrása a csatornázatlan településeken a szabálytalanul elszikkasztott szennyvíz. Minthogy a nitrát a talajvízben igen könnyen mozog (nem kötődik a talaj összetevőihez), az intenzív mezőgazdasági termelésben használt műtrágyák jelentős diffúz forrást jelentenek. A korábban elszennyezett területekről, például az ipari létesítményekből és a nem megfelelően szigetelt hulladéklerakóból származó veszélyes anyagok is problémát jelenthetnek a felszín alatti vizekre, amíg a terület rekultivációját vagy kármentesítését el nem végzik. A balesetszerű szennyezések (pl. kőolajvezetékek mentén) általában csak lokális problémákat okozhatnak. Emellett a mezőgazdaságban használt permetezőszerek is bejuthatnak a talajvízbe, és a településeken és utak mentén beszivárgó esővízzel is sok szennyezőanyag kerülhet a talajvízbe.

A 3. és 4. területtel cikksorozatunk következő részében foglalkozunk.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

A faanyagú brikett előnyei más fűtőanyagokkal szemben

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Amikor az ember a télre gondol, akkor mi is jut eszébe? A karácsony, a hó és a hideg.

Az emberek többsége nem rajong a hidegért, de mégis tudják, hogy van benne valami varázslatos. A szakadó hó látványa, ahogy a fákat, a házak tetejét és az utcákat beborítja, a csodaszép hótakaró egy időre mesebeli tájjá változtatja mindennapi környezetünket. Olykor szélsőségesen zord hidegek párosulnak e különleges évszakhoz. Ilyenkor az emberek gondoskodnak az otthonuk melegen tartásáról. Manapság igen sokféle lehetőség közül tudnak választani, ezeket mutatjuk be ebben a cikkben. A fabrikett, mint megújuló energiaforrás lesz az origó, amellyel szembeállítjuk a különböző fűtési alternatívákat.

A brikettfélék gyúlékony anyagok, amelyek tüzelőanyagként használatosak, extrudált vagy préselt-aprított formában. Nem szükséges kötőanyag hozzáadása, hiszen nagy nyomáson kerülnek préselésre. A brikettként felhasznált közönséges anyagok közül, íme néhány: a faszén finom őrleménye, ásványi anyag, fűrészpor, rizsbogyó, földimogyoró és egyéb növények, tőzeg és bármilyen biomassza. Tömörsége mellett a brikett magas fűtőértékkel rendelkezik: a brikettek erősebb hőt termelhetnek, mint más tüzelőanyagok.

A gázzal összevetve: olcsóbb, mégpedig ugyanazt a hőmérsékletet feleakkora áron állítja elő. Mindazonáltal környezetbarát, mert az előállításához egyetlen fát sem szükséges kivágni. Megújuló energiaforrás, mert a brikett alapanyaga, a fa- és fűrésziparban folyamatosan termelődik.

Fűtőértéke magasabb, mint a barnaszéné, kevesebb égési salakot és egyéb felhasználásra alkalmatlan anyagot hagy maga után. A brikett begyújtása gyorsabb és egyszerűbb, szállítása, tárolása könnyebb és tisztább.

Előnye a tűzifával szemben, hogy csaknem feleannyi mennyiség szükséges hasonló teljesítéshez, továbbá a fabrikett nedvességtartalma ellenőrizhető, szemben a tűzifáéval. Fűtőértéke nagyságrendileg 40%-kal nagyobb, sűrűsége kiterjedtebb, illetve brikett vásárlásakor nem vásároljuk meg a vizet is, mint a tűzifánál, amely csak a súlyt és az árat növeli, a fűtőértéket viszont csökkenti.  Nedves tűzifa égetésekor az energia java része a víz párologtatására irányul, nem pedig a szoba melegítésére. A brikettet ráadásul nem kell hasogatni, szállítása és tárolása is egyszerűbb.

A szalmabrikett, a fabrikettel szemben gyorsabban ég, kisebb a hőleadása és több hamu képződik az égés után.

A faanyagú brikettek a fűtés modern és intelligens formáját biztosítják: velük fűteni gazdaságos, ökológiailag kiváló és kényelmes.

A fabrikett alkalmas kerámiakályhákhoz, kéménykályhákhoz, folyamatos szervizkályhákhoz, konyhai sütőkhöz, valamint központi fűtéshez.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. mobil fabrikettáló géppel rendelkezik. Amennyiben Ön rendelkezik fahulladékkal, faipari maradvánnyal, esetleg tűzifáját szeretné brikettálni, úgy keressen minket bizalommal. Cégünkhöz nem kell elfuvaroznia a maradékokat, hiszen a fabrikettáló gép kerül kiszállításra. Így rengeteg időt és anyagszállítási költséget takaríthat meg. Az elkészült fűtőtermék sorsáról Ön határoz, eldöntheti, hogy saját felhasználás a célja a brikettel, vagy értékesíteni kívánja.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)