A könnyűszerkezetes házak előnyei

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A számok tükrében – árak

A CSOK hatására az építőipar fellendült, egyre többen kívánják az állami milliókat igénybe véve megteremteni az otthonukat. A könnyűszerkezetes házak táján is megnövekedett az érdeklődés, a megrendelések száma igen magas. Az árak is egyértelműen lekövetik a megnövekedett keresletet, míg korábban 170 -200 ezer Ft/m2-es áron építtethettünk könnyűszerkezetes házat, addigra ma már a 250-300 ezer Ft/m2 ár a jellemző kulcsrakész kivitelezés esetén. Természetesen itt is sok függ attól, melyik könnyűszerkezetes típust választjuk, és melyik kivitelező mellett tesszük le a voksunkat. A helyszínen ácsolt házak még mindig a legolcsóbbak, 200-220 ezer Ft-os m2 ártól kezdődik a kulcsrakész kivitel alapozással együtt. A készházak között nagy a szórás, az olcsóbb- középkategóriás készházaknak 250.000 Ft környékén kezdődik négyzetmétere mindenestül, míg a felsőkategóriás házaknál nem ritka a 300-350 ezres ár m2-re vetítve.

ÁFA kérdés

Az árakat a legtöbb helyen nettó árként tüntetik fel, mert az új jogszabály lehetővé teszi, hogy válasszunk: 5%-os ÁFA kulccsal építtetjük-e a házunkat, vagy az 5 millió Ft ÁFA visszaigénylést vesszük igénybe, de ekkor 27%-os ÁFÁ-val számláznak. Mindenképpen figyelembe kell venni a döntés meghozatalakor, hogy bizonyos értékhatár felett( 22 millió körül) egyértelműen az 5%-os ÁFA a kedvezőbb, és ha az ÁFA visszaigénylés mellett döntünk, jó ha tudjuk, azt a következő adóévben igényelhetjük csak vissza, tehát addig nekünk kell megfinanszírozni a 27%-os ÁFÁt! Nem csak generálkivitelezővel dolgozhatunk, ha az 5%-os ÁFA kulcsot szeretnénk igénybe venni. Emeltszintű szerkezetkész állapotú lakóház építése esetén is lehet ezt a számítást kérni. A külön végzett munkálatok számlái azonban 27%-os ÁFA tartalmúnak kell legyenek, tehát itt is érdemes előzetes számításokat végezni, hogy meglássuk, mivel járunk jól!

Ha CSOK-kal építkezünk

A könnyűszerkezetes házak egyre pozitívabb megítélését jól jelzi, hogy a legtöbb bank minden további nélkül hitelezi a megépítésüket, ugyanolyan kondíciókkal, mint hagyományos társaikét.

A fizetési ütemezés eltérő, többnyire 4-5 ütemben kérik a kifizetést a kivitelező cégek.

A CSOK keretén belül azok a családok, akik 3 gyerekkel rendelkeznek- vagy bevállalnak 3 gyermeket, -és újépítésben gondolkodnak, 10 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, valamint további 10 millió államilag támogatott hitelt is igénybe vehetnek az építkezéshez. Aki CSOK-kal szeretne építkezni, fontos, hogy tudatában legyen, hogy utófinanszírozást tesz lehetővé ez, tehát a kivitelezővel való szerződésnél mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a bank utólag, a munkák számlával igazolt elvégzése után folyósít. Minden kivitelező cég a munkálatok árának egy részét előlegként kéri, tehát az önerő kalkulálásánál ezt mindenképpen vegyük figyelembe! Vannak olyan kivitelezők, akik viszonylag kis összegű előleget kérnek, de jellemzően 20-50%-ot előre nekünk kell megfinanszírozni.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A könnyűszerkezetes ház előnyei

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Amikor könnyűszerkezetes házakról beszélünk, akkor ebbe a fogalomkörbe sokminden beletartozik. Hiszen annak számítanak a hagyományos faházak éppúgy, mint a korszerű, előre gyártott szerkezetű fa- vagy acélvázas könnyűszerkezetes épületek, készházak is. A cikkben a könnyűszerkezetes házak előnyei vesszük végig.

Nincs miért ódzkodnunk a könnyűszerkezetes házaktól!

A könnyűszerkezetes ház voltaképpen nagy kultúrára tekint vissza, nem csak a tengerentúlon, hanem Európában is, hiszen pl. Norvégiában is több száz éves, mai megnevezéssel élve könnyűszerkezetes házak. Tehát az a félelem, hogy csupán „rövidtávú” befektetés, alaptalan. A könnyűszerkezetes házak a világon a legelterjedtebb házak. A világ legnagyobb luxus toronyházai is mind könnyű acélszerkezetes technológiát használnak. Családi ház szinten is több könnyűszerkezetes ház épül a világon, mint amennyi téglaház.  Olaszországban, Svájcban, Kanadában, USA-ban, Skandináv országokban, Németországban, Ausztriában évtizedek óta több könnyűszerkezetes ház épül fel, mint amit más technológiával kiviteleznek.

Az építési technológia kiváló hőszigetelést biztosít, amely nemcsak a fűtési költségeket, hanem a környezeti terhelést is csökkenti. A korszerű környezetbarát technológiákat, mint pl. a napenergia hasznosítást, elektromos fűtést könnyű beépíteni, hiszen a könnyűszerkezetes építési rendszer rendkívül jól alakítható. Mindezek mellett a falak keskenyek maradnak, azonos alapterületen 10%-kal nagyobb lakóterület alakítható ki, mint a hagyományos építési eljárással készült épületeknél. További pluszt jelent a rövid, akár 18-20 hetes építési időtartam és a környezetbarát építőanyagok felhasználása.

A könnyűszerkezetes házak rendkívül jó hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkeznek, így a téglaházakhoz képest jóval alacsonyabb fűtési költséget eredményeznek. Emellett egy téglából felépített családi ház bruttó területével megegyező készház hasznos lakótere is nagyobb – tehát egy minősített, jó minőségű könnyűszerkezetes ház mindenképp jó választás! Jó tulajdonságaik és kedvező árfekvésük miatt hazánkban is egyre elterjedtebbek.

Az előnyök összefoglalva:

  • Rendkívül gyors munkavégzés, akár 2 hónap alatt kulcsrakész épület.
  • A hagyományos szerkezeteknél akár 4 x nagyobb hőszigetelési érték.  A+ energia osztály.
  • Sokkal kisebb falvastagság, így nagyobb belső hasznos alapterület. (100nm-es háznál plusz egy szoba keletkezik a helyiség-megtakarításból a falvastagság miatt)
  • Méretpontosság.
  • Építészeti szabadság.
  • Árgarancia a kivitelezés teljes időtartamára.
  • Egyetlen vállalkozó kezében összpontosul minden.
  • A könnyűszerkezetes épületben csökkenek az allergiás panaszok a szárazvakolatnak köszönhetően.
  • Ha egyszer át kell alakítani, sokkal gyorsabban és könnyebben el lehet készíteni, sőt bizonyos részei még újra is hasznosíthatóak.
  • Az időjárás nem befolyásoló tényező, ezért egész évben kivitelezhető. Szárazépítészeti rendszer.
  • Földrengés esetén stabil szerkezet.
  • A világ legtöbb részén a legelterjedtebb épületszerkezet. Főként ott, ahol még viszontagságosabb az időjárás, mint nálunk
  • Az épület szerkezete természetes anyagokból készül.
  • Igen gyors felfűtési ideje van a falaknak.
  • A derékszög, az derékszög: a szerelt technológiának köszönhetően nagyobb méretpontosság érhető el, mint a rakott falak esetén. Ez persze emberi hibára és nem a technológiára vezethető vissza.
  • Nem jobban tűzveszélyes, mint a hagyományos téglaházak. Több tudományos kísérlet alátámasztja, hogy a könnyűszerkezetes házak nincsenek nagyobb tűzveszélynek kitéve, mint hagyományos társaik, a házak várható élettartama sem áll meg 20-30 évnél.
  • Nincsenek allergén anyagok: A könnyűszerkezetes házakban nincsenek allergén anyagok: a gipsz, melyet falburkolásra használnak természetes anyag. A falakban lévő kőzetgyapot és üveggyapot pedig nem juthat be a lakótérbe.
  • Nincs penész: A könnyűszerkezetes családi házak száraz technológiával épülnek, ezért nem maradhat víz a falakban, mely a későbbiekben penészesedést okozhatna, de hőhidak sincsenek a homogén anyagfelhasználásnak köszönhetően.
  • Környezetkímélő: a hagyományos építkezés során rengeteg sitt és egyéb hulladék keletkezik, nem beszélve a fel nem használt anyagmennyiségekről. A könnyűszerkezetes megoldásnál jóval kevesebb a hulladék és a kárba veszett anyag, építési törmelék pedig egyáltalán nincs is.
  • Rágcsálók? A könnyűszerkezetes házak falpaneljei szárított, hossztoldott, felületkezelt faanyagból készülnek. A speciális gomba- és rovar elleni anyagokkal, állagerősítő anyagokkal kezelt fa a rágcsálók számára taszító.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A könnyűszerkezetes házak alapanyagai és jellemzőik

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Az építőanyagok felosztása

Építési termék, azaz építőanyag tulajdonképpen minden, amit egy épület teljes élettartamára (tehát állandó használatra) építünk be egy épületbe. Ezek tulajdonképpen az építkezés „alapkövei”.

Természetes és mesterséges

Az építőanyagokat sokféleképpen lehet csoportosítani: a leggyakrabban származtatási és felhasználási alapon tesszük ezt. Előbbi esetben természetes és mesterséges kategóriákra bontjuk az anyagokat: ha az anyag abban a formában kerül be egy épületbe, ahogyan az a természetben is megtalálható, akkor természetes, ha feldolgozott, vagy teljesen mesterségesen előállított formában építik be, akkor mesterséges anyagoknak nevezzük. A természetes anyagok zöme egyébként jellemzően az építkezéshez közel fellelhető anyagok – például nád, kő, vagy fa –, ezek általában a helyi népi építészet alapelemei is.

A mesterséges építőanyagok általában szintén természetes anyagok származékai, ugyanakkor végleges formájukat emberi beavatkozással érik el: ilyenek az égetett kerámia, a beton, vagy az acél. Ezeket az anyagokat jellemzően a természetes anyagok egyes tulajdonságainak feljavítása érdekében hozták létre, gyakran évezredek tapasztalatai alapján – az égetett kerámiát már az őskor óta ismerjük, ahogy a rómaiak óta használt betont is, s bár a technológia sokat finomodott az évezredek alatt, az előállítás logikája azóta sem változott. Az újabb, természetes alapanyagok felhasználásával létrehozott anyagokra jó példa a fabeton, amely a cement kötőanyag mellett faforgács adalékot is tartalmaz: lényegében gyenge minőségű hulladékfából állítanak elő remek formatartó, terhelhetőségű és időjárásálló anyagot.

Ezektől némileg külön csoportot alkotnak (bár szintén a mesterséges építőanyagok kategóriájába tartoznak) a laboratóriumi körülmények között, különböző vegyületekből előállított szerves műanyagok, amelyek egyre nagyobb szerephez jutnak az építkezések során kiváló formálhatóságuknak, víztaszításuknak és remek hőszigetelő képességüknek köszönhetően.

példa előnyök  hátrányok értéktartás
természetes fa, nád, kő helyben megtalálható, esztétikus, természetes kötött formák, korlátozott felhasználhatóság, állandó karbantartási igény pl. fánál kiemelkedő
mesterséges (természetes alapanyagú) kerámia, beton, fabeton, vasbeton… jól alakítható formák és tulajdonságok, széles választék lassú lebomlási folyamat, előállításuk magas környezeti terhelést jelent
mesterséges (laboratóriumi úton előállított) szerves műanyagok jól alakítható formák és tulajdonságok, jó szigetelő tulajdonságok lassú lebomlási folyamat, előállításuk magas környezeti terhelést jelent közepes

Amikor házat szeretnénk építeni, igényeinkhez és anyagi lehetőségeinkhez mérten több építési mód közül dönthetünk, amelyekhez eltérő építőanyagokat kell választani annak érdekében, hogy az építéstechnikához leginkább illeszkedő, a lehető legjobb hatásfokú anyagok kerülhessenek épületünkbe.

Könnyűszerkezetes megoldások

Számos dolog sarkallhat minket arra, hogy a könnyűszerkezetes, vagy előre gyártott „készházak” mellett döntsünk. Az ilyen épületek a manapság egyre nagyobb hangsúlyt kapó környezettudatos szemléletmód gyakorlati megvalósítása mellett a kivitelezés rövid határidejével és a relatíve alacsony áraikkal is kecsegtetnek. Mára számos megoldás közül választhatunk, az ilyen épületek építéstechnikája, ezáltal tartóssága és komfortja pedig rohamosan fejlődik, nem érdemes tehát eleve elvetnünk ezeket a megoldásokat.

Könnyűszerkezetesnek akkor nevezünk egy technológiát, ha a szerkezet 300kg/m2-nél kisebb tömegű. A cégünk által felhasznált szerkezeti alapanyag az előkezelt (gomba- és kártevő mentesített) fa. A fának más könnyűszerkezetes és hagyományos építési anyagokkal szemben nincs elektrosztatikus töltése. Jó hőszigetelő tulajdonsága miatt a fa igen energiatakarékos építőanyag.

 A könnyűszerkezetes technológia egyik fő jellemzője az úgynevezett száraz technológia – az építés ezáltal gyorsabb ütemben haladhat, mint a hagyományos (pl. tégla) építési technikával.

A szerkezet készétesekor nincs ugyanis szükség a száradási idő ráhagyására, az egyes funkciók folyamatosan követhetik egymást (természetesen az időjárás függvényében). Ezzel a száraz technológiával később is további előnyökkel számolhatunk: mivel nincs nedves technológia, nem fordulhat elő, hogy a szerkezet lezárása (szigetelő és vakoló rétegek felvitele) után víz rekedjen meg az alapanyagokban (téglaépületek túl gyors kivitelezése esetén ilyen problémák előfordulhatnak), amely később penészesedéshez vezethet. A könnyűszerkezetes technológiával épült házaknál az elkészülés napján történő azonnali használatba vétel is lehetséges. Ez a technológia lehetővé teszi a téli, hideg időben történő építkezést is.

A könnyűszerkezetes házak másik fontos előnye, hogy a teherhordás főként házak külső falaira helyezhető, így a belső terek átalakítására nagyobb mozgástér van. A technológiából adódóan a falakban húzódó vezetékek (fűtés, elektromosság, víz) is könnyedén áthelyezhetők.

Környezetvédelmi szempontból is előnyös a könnyűszerkezetes házak választása, hiszen a szerkezet jórészt környezetbarát alapanyagokból készül, valamint az építés során illetve az alapanyagok elkészítése során sokkal kevesebb hulladék keletkezik, így csökkenthető a folyamat környezetterhelése.

A könnyűszerkezetes házak kevésbé merevek, mint a téglaépületek, így egy esetleges földrengés kisebb kárt okoz az ilyen technológiával épült házakban.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A könnyűszerkezetes házak elemei

könnyűszerkezetes ház - természetesenAz ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A könnyűszerkezetes falaink vázszerkezete beépített belső oszlopokból áll, amelyek kiosztása normál körülmények közt 62,5 cm. A vázszerkezet vastagsága külső falak esetében 14-16 cm. A fa teherviselése oszlopként való alkalmazásnál a többszörösét teljesíti annál, mint amire igénybe van véve a falpanelben. Egy átlagos családi háznál a teherviselés szempontjából megfelelő lenne akár 10 cm vastagságú vázszerkezet még a külső falak esetében is.  A hőszigetelés kérdése, valamint a fa, mint élő anyag mozgása miatt ennél mindenképpen vastagabb vázszerkezet ajánlatos. Az ideális vázvastagság szerintünk 14-16 cm. Az ilyen vázvastagságú falnak /ha szárított KVH anyagból készül!/  minimális a mozgása. A bordák közét kitöltő ásványgyapot hőszigetelő pedig a külső hőszigeteléssel együtt kiváló hőszigetelést nyújt, és egy energiatakarékos modern könnyűszerkezetes házat eredményez.

Könnyűszerkezetes házaknál a vázszerkezet növelése egy bizonyos vastagságon túl már nem jár jelentős eredménnyel. A külső falakon a hőszigetelés vastagságának növelése is csak akkor hatásos, ha ez együtt jár a többi épületelem hőszigetelésének növelésével, az esztrik és födém, valamint a tetősík jobb szigetelésével a tetőtér beépítése esetén. Lényeges a jobb minőségű nyílászárók alkalmazása, valamint a ház tömítettsége, amely a részletekben rejlik.

A ház és panelgyártásunkban a legelső időktől kezdve az a törekvés érvényesül, hogy az elemek gyártása a lehető legteljesebb mértékben az üzemben történjen  /az alapozási és szakipari munkáktól eltekintve/ , hogy ezáltal a helyszíni szerelési idő a lehető legrövidebbre korlátozódjon.  A minél nagyobb fokú előregyártás feltétele a precíz előkészítés, ahol milliméter pontosságú minden és valamennyi  kötőelemnek előre kijelölt helye van. A fal az épület egyik leglényegesebb eleme, nem mindegy miből és hogyan készül. A kezdetektől fogva  nagypaneles technológiával építjük házainkat, ahol egy fal egy panelt jelent a megvalósításban. Amíg a gipszkarton egy száraz vakolat, szilárdsági tulajdonságait nem lehet figyelembe venni, addig a gipszrost lemez teherviselő, amely megfelelő merevséget és stabilitást ad az épületnek. A gipszrost lemez festhető és csempézhető, dűbelezhető, tehát egy normál tárgy a falfelület bármely részére felrakható. Egy favázas háznál nem csak a belső oszlopoknak van lényeges szerepe, hanem a váz borításának is, mivel nagyrészt ez ad megfelelő merevséget és szélállóságot a háznak. A borítás szerkezeti elem egy favázas háznál. Olyan esetben, ha a nagy  nyílászárók miatt kritikusan lecsökken a falfelület, akkor belső acél szélmerevítőket alkalmazunk a stabilitás növelésére. Nagyobb súlyú tárgyakhoz /pl. bojler/ külön belső bordákat használunk valamennyi falszerkezethez.

Az OSB borítás masszív és teherviselő, a gipszkarton pedig a festhető és csempézhető burkolat. A kétféle variáció közt használati értékben nincs különbség. A fal teljes vastagsága egyik esetben 26,5 cm, a másik esetben 29 cm.

A födémek esetében szintén a két legmeghatározóbb szempont a teherviselés és a hőszigetelés, az egyáltalán nem mellékes egyéb épületfizikai tulajdonságok figyelembevétele mellett, például a kopogás teljes mértékű megszűntetése. A födém szerkezete nagyban hasonló a falakéhoz, de a rétegrendje a rendeltetés függvényében változik attól függően, hogy a ház földszintes vagy tetőteres. A födémek  teherviselő elemei  általában 8/20 cm méretű gerendák. A födém ugyanúgy paneles szerkezetű, mint a falak, a gerendák feletti teherviselő réteg  deszka vagy OSB lemez. A födémpaneleket szerelésnél egymáshoz és az alatta levő falak felső keretéhez csavarozzuk.

Az  5,3 KN/ m2 érték nagyobb annál, mint a szabvány előír, de hosszabb élettartamot biztosít az épületnek.

A födém általában 20 cm vastagságú gerendákból áll. Mivel ez a keresztmetszetű anyag gazdaságosan 5,5 m fesztávig alkalmazható, e fölött 22 cm vastagságú gerendákat használunk.

A födémgerendákat borító rétegnek szintén lényeges szerepe van a falakat és a tetőt érő szélnyomás és az egyre gyakoribb viharok elviselésében, stabilizálja a tetőt. Hiányában repedések, sőt nagyobb mozgások is előfordulhatnak. Nem ritkán látni egyes olcsónak hitt megoldások esetén könnyűszerkezetes házaknál, hogy a födém felső „burkolata”  csupán csak fólia, és kizárólag a járásra kijelölt helyekre tesznek masszív borítást, sok esetben még oda sem.

A födémszigetelés teljes vastagsága ott ahol a tetőtér nincs beépítve 23 cm. Ahol a tetőtér beépített, ahol a szarufák között is hőszigetelés van, akkor a földszint feletti födém szigetelése 10 cm vastagságú ásványgyapot.

A tető nagyobb távolságú építkezés esetén paneles formában, egyébként előre leszabva és elkészítve kerül kiszállításra, de ahol a célszerűség úgy kívánja rácsostartókat építünk.

Ahol a tetőtér beépítésre kerül, ott a szarufák 20 cm vastagságúak, ami hosszú élettartamot biztosít. A szarufák közé 18 cm vastagságú ásványgyapot kerül, ami minden igényt kielégítő hőszigetelést biztosít. A további szigetelés a szarufák alatti síkban történik.

Ahol a tetőtér nem beépített, ott hagyományos dimenziójú és szerkezetű tetőt építünk ácsolt vagy paneles formában.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo