A szegénység, mint társadalmi állapot

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A szegénység olyan társadalmi állapot, amelyet az alapvető túléléshez szükséges erőforrások hiánya, továbbá a lakóhely minimális életszínvonalának nélkülözése jellemez. A szegénységet meghatározó jövedelmi szint helyenként eltérő, így a társadalomtudósok úgy vélik, hogy a legjobban a létfeltételek határozzák meg, mint például az élelmiszerhez, ruházathoz és menedékhez való hozzáférés hiánya. A szegénységben szenvedők általában tartós éhezést, nem megfelelő vagy hiányzó oktatást és egészségügyi ellátást tapasztalnak, és többségében elidegenülnek a társadalomtól.

A szegénység az anyagi erőforrások és a vagyon világméretű és nemzeten belüli egyenetlen eloszlásának következménye. A szociológusok az emberiség társadalmi helyzetének tekintik a jövedelem és a vagyon egyenlőtlen elosztását.

A szegénység magában foglalja a nem egyenlő esélyű társadalmi állapotot. A világ körül a nők, a gyermekek és a színes emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalják a szegénységet, mint a fehér férfiak. Bár ez a cikk a szegénység általános megértését kínálja, a szociológusok néhány különböző típust differenciálnak.

A szegénység típusai

Az abszolút szegénység az, amit a legtöbb ember vizualizál, amikor a szegénységre gondol, különösen akkor, ha globális szinten gondolkodnak. Úgy definiálják, hogy nincs szükség erőforrásokra és eszközökre a legalapvetőbb életszínvonal eléréséhez. Jellemzője az élelmiszer, ruházat és menedékhez való hozzáférés hiánya. Az ilyen típusú szegénység a hátrányos helyzetű települések jellemzői.

A relatív szegénységet a térségtől függetlenül határozzák meg, mert attól függ, hogy milyen társadalmi és gazdasági környezetben él az egyén. A viszonylagos szegénység akkor áll fenn, ha nincs olyan eszköz és erőforrás, amely ahhoz szükséges, hogy a társadalomban vagy a közösségben normálisnak tartott életszínvonal minimális szintjét kielégítse. A világ számos részén például a beltéri vízvezeték a jólét jele, de az ipari társadalmakban magától értetődőnek tekintik, és a háztartásban való hiánya a szegénység jele.

A jövedelemszegénység akkor áll fenn, ha egy háztartás nem felel meg az adott háztartás tagjai számára szükséges alapvető minimális jövedelemnek az alapvető életszínvonal eléréséhez. A szegénység globális szinten történő meghatározására használt szám naponta kevesebb, mint 3000 forint. A jövedelemszegénységet a háztartás nagysága és a háztartásban élő gyermekek száma határozza meg, így nincs rögzített jövedelmi szint, amely meghatározza a szegénységet mindenki számára.

A ciklikus szegénység olyan állapot, amelyben a szegénység elterjedt, de annak időtartama korlátozott. Ez a fajta szegénység jellemzően olyan konkrét eseményekhez kapcsolódik, amelyek megzavarják a társadalmat, mint például a háború, a gazdasági összeomlás vagy a recesszió, a természeti jelenségek vagy katasztrófák, amelyek megzavarják az élelmiszer- és egyéb erőforrások elosztását.

A kollektív szegénység olyan alapvető erőforrások hiánya, amely annyira elterjedt, hogy az egész társadalmat vagy a társadalom alcsoportját érinti. Ez a szegénység a nemzedékeken át tartó időszakok alatt is fennmarad. A koncentrált kollektív szegénység akkor következik be, amikor a fent leírt kollektív szegénység bizonyos társadalmi csoportokban szenved, vagy bizonyos közösségekben vagy régiókban, ahol nincsenek iparágak, jó fizető munkahelyek, és amelyek nem férnek hozzá friss és egészséges élelmiszerekhez. Például a nagyvárosi régiókban és gyakran a városokon belüli egyes területeken belül is koncentrálódik.

Az esetszegénység akkor következik be, amikor egy személy vagy család nem tudja biztosítani az alapvető szükségleteik kielégítéséhez szükséges erőforrásokat, annak ellenére, hogy az erőforrások nem szűkösek, és a körülöttük lévő emberek általában jól élnek. Az esetszegénységet a hirtelen foglalkoztatási veszteség, a munkaképtelenség vagy a sérülés vagy betegség okozhatja. Bár első pillantásra egyéni állapotnak tűnhet, valójában egy társadalmi jellegű, mert valószínűtlen, hogy olyan társadalmakban fordul elő, amelyek gazdasági biztonsági hálókat biztosítanak a népességüknek.

A szegénység gyakoribb és szélesebb körben elterjedt, mint a jövedelemszegénység és más formák. Jövedelemszegénység akkor áll fenn, ha egy személynek vagy háztartásnak nincs elegendő vagyonállománya (vagyon, befektetés vagy megtakarított pénz formájában), hogy szükség esetén három hónapig fennmaradjon. Valójában sok ember él szegénységben. Előfordulhat, hogy nem lesznek elszegényedve mindaddig, amíg alkalmazzák őket, de amint elveszítik a munkahelyüket és nem érkezik több jövedelmük szegénységbe süllyednek.

Így nagyon fontos, hogy segítsünk egymáson és mindenki megtegye a tőle telhetőt. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. olyan szolgáltatást nyújt a hátrányos helyzetű településeknek mellyel a fűtés és főzési költségeket szinte nullára redukálja. Magyarországon egyedüli fabrikettáló technológiával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a fa-, zöld-, mezőgazdasági és ipari hulladékokat brikettál, akár a maradványok keletkezési helyén.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Hulladékkezelés az iskolákban

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az előző cikkben megismerkedtünk az oktatási intézmények szerepével a hulladékgazdálkodásban. Most pedig útmutatást nyújtunk ahhoz, hogy az oktatási intézmények idővel fenntartható szilárd hulladékgazdálkodási programot alakítsanak ki, különös tekintettel az újrahasznosításra.

Először is fel kell állítanunk a diagnózist. A diagnózis olyan vizsgálat, amely a probléma előtt álló helyzetet írja le, hogy a tervezett megoldások egyrészt a társadalmi, kulturális, földrajzi és gazdasági valósághoz kapcsolódjanak, amelyben az oktatási intézmény elmerül, és másrészt a lehetséges, gyakorlatba való átültetése. A közösség a valóság megismerésével és értékelésével, tudatában lesznek annak lehetőségeivel és korlátaival. A program arra törekszik, hogy a meglévő gazdálkodási rendszer elemzésén túl, a keletkező hulladék mennyiségével, típusával és hasznosságával kapcsolatos kérdésekre válaszoljon.

Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a különböző szempontokat, amelyeket a szilárdhulladék-kezelésnél figyelembe kell vennie az oktatási intézményeknek.

  1. A lakossági szilárdhulladékok jellemzése, lehetővé teszi a létesítményben keletkező szilárd hulladék mennyiségének és típusának megismerését. Javasoljuk, hogy ezt a tevékenységet az osztálytermi tervek keretein belül fejlesszük, a különböző tantárgyakhoz társítva, hogy megkönnyítsük a különböző oktatási szintek tanulását. Az oktatási intézményeken belül különböző típusú hulladék keletkezik, például szerves, a gyümölcs, a zöldség és az élelmiszer maradványai, továbbá a zöld területekből, például metszésből és fűből származó hulladék. A másik keletkezési típusba tartoznak a szervetlen anyagok, amelyek a papírok és kartonok, műanyag palackok (PET, például: üdítőitalok, olajok), egyéb műanyagok, karton konténerek, üvegedények, alumínium dobozok.
  2. A hulladék jellemzésének előnye a keletkezett hulladék teljes mennyiségének ismerete. A statisztikai ellenőrzés segít abban, hogy az előállított hulladék mennyiségének ismeretében időben vagy szezonálisan lehet összehasonlításokat végezni, vagy célokat lehet meghatározni a hulladék csökkentésére vagy az újrahasznosítható anyagok növelésére. A szétválasztás az eredet szerint lehetővé teszi, a létesítmény különböző fizikai terében keletkezett típusok és mennyiségek megismerését, amely egy másik alapvető szempont a gazdálkodási terv későbbi kialakításához.
  3. A hulladékok visszanyerése és az újrahasznosítás megvalósíthatósága szakaszában határozzuk meg, hogy mennyi hulladék újrafeldolgozható és mennyi újrahasznosítható. A meglévő lehetőségektől és a hulladék típusától függően, a legismertebb lehetőségek a következők, hulladék értékesítése, adományozása (jótékonysági kampányok), komposztálása és újrahasznosítása. Az újra feldolgozhatóság a zöld területekről származó növényi maradványok felhasználása komposztálás vagy brikettálás folyamataira, komposzt vagy tüzelőanyag megszerzésére szolgálhatnak. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. oktatási intézményeknek nyújt lehetőséget a zöld- papír- és fahulladékok feldolgozására. A cég innovatív technológiát fejlesztett ki, amely lehetőséget biztosít a maradványok helyben történő feldolgozására. Az oktatási intézmények a feldolgozás után szabadon dönthetnek a tüzelőanyag további sorsáról. Saját felhasználás a cél vagy a tovább értékesítés. Az újrahasznosítás megvalósíthatóságához meg kell vizsgálni az újrahasznosítás alternatíváit, amelyek a következők:
  4. a) Hulladékértékesítés: Az oktatási intézményben keletkező újrahasznosítható hulladékok rendeltetési helyének meghatározásához a meglévő piacot meg kell vizsgálni és ki kell értékelni. Amennyiben a gyártott mennyiség vonzóvá teszi az értékesítést, abban az esetben figyelembe kell venni azok eltávolítására és szállítására vonatkozó költségeket. További lehetőség a Sajó Brikett Nonprofit Kft. által feldolgozott hulladékok brikettálása mely nem igényel szállítás, hiszen a feldolgozás helyben történik.
  5. b) Hulladék-adományozás: A létesítményeknek meg kell határoznia, hogy előnyösebb-e bizonyos típusú hulladékok adományozása egy olyan kampányhoz, amely előnyös vagy újrahasznosító. Tekintettel arra, hogy ha a hulladék mennyisége kicsi, nem célszerű eladni őket.

Ha az Ön telephelye egy elszigetelt helyen található, valószínűleg nincs lehetőség az eladásra vagy a hulladék ártalmatlanítására. Ebben az esetben még fontosabb az oktatási közösség fogyasztási kultúrájának előmozdítása, valamint a komposztálással és /vagy brikettálással való feldolgozás lehetőségeinek alkalmazása.
…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Az iskolák zöldhulladék gazdálkodása

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az egyik olyan környezeti probléma, amely a természeti erőforrásokra negatív hatást fejt ki, a szilárd hulladék nem megfelelő kezelése. Ennek következtében fontos a szilárd városi hulladék kezelésének előmozdítása, mely lehetővé teszi a lakosság környezeti állapotának és életminőségének javítását.

A környezetvédelmi törvények célja, hogy szabályozzák az integrált menedzsmentet olyan kritériumok meghatározásával, mint például a kultúra, az oktatás és a környezetvédelem, valamint a társadalmi, magán és munkaerő-piaci részvétel elősegítése, a városi hulladék integrált kezeléséhez. Hasonlóképpen, az intézmények által kidolgozott oktatási programok mechanizmusokat hoznak létre, a differenciált elkülönítés, az értékbecslés és az újrahasznosítás céljára.

Az oktatási intézményeknek jelentős szerepe van a hulladékgazdálkodásban. Ugyanis ahhoz, hogy a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás a kultúra alapvető részévé váljon, már a gyermekeket is be kell vonni a hulladékkezelésbe. Az a gyerek, aki megtanulja a hulladék megfelelő kezelését és megérti annak fontosságát, biztosan figyelmet fordít majd rá élete folyamán. Egyes országokban például a szemét okozta problémát oktatási témaként tartják számon, ezért elismerik az oktatási intézmények vezető szerepét a hulladékkezelés kialakításában.

A hulladék keletkezésével és kezelésével kapcsolatos szokások megváltoztatása olyan folyamat, amelyhez olyan módszertant kell kialakítani, amely lehetővé teszi az eredmények megszerzésére irányuló erőfeszítéseket. Csak így lehet olyan fenntartható programokat megvalósítani, amelyek az oktatási közösség tagjainak jelképévé válhatnak.

E változás elérése érdekében minden oktatási intézménynél szükséges, hogy megtegyék az első lépést, és elkezdjék vállalni a létrehozásuk során keletkező hulladékgazdálkodást. Ez tágabb, mint az újrahasznosítás. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az újrafeldolgozás nem az első és egyetlen megoldás. Lehetőség van a Csökkentésre, Újrafelhasználásra és Újrahasznosításra, és fontos, hogy az oktatási közösség tisztában legyen azzal, hogy ezeket a sorrendben kell alkalmazni.

Ebben az értelemben annak érdekében, hogy egy szilárd hulladékkezelési program integrált legyen, meg kell fontolnia a vezetésével kapcsolatos hierarchikus stratégiát, amely első alternatívaként tekint a megelőzésre a termelésében, majd a hulladék újrafelhasználásának lehetőségét, ezt követően pedig a hulladékot vagy annak egy vagy több összetevőjének az újrahasznosítása.

Ahhoz, hogy megfelelő változtatások mehessenek végbe, nélkülözhetetlen, hogy minél több ember érezze fontosságát a hulladékgazdálkodásnak, és súlyosságát a környezetszennyezésnek. Amennyiben továbbra is ilyen mértékben zsigereljük ki az erőforrásokat, nem sok jóra számíthatunk a jövőben, jóllehet egy kis odafigyeléssel lelassíthatjuk a káros hatásokat. Ennek következtében nagyon fontos, hogy minden ember a tőle telhetőt megtegye a környezet védelmében. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiával rendelkezik, mellyel az iskolákat, főként a hátrányos helyzetű oktatási intézményeket segíti. Mobil fabrikettáló géppel rendelkezik, így a hulladék keletkezés helyén hasznosítja azokat, így csökkentve a szállítás ökológiai lábnyomát és költségét. A gép brikketálni tudja a zöld hulladékokat, fa-, ipari, mezőgazdasági és papír maradványokat. A fabrikett kiváló fűtőanyag, 100%-ban természetes, továbbá a magas nyomású préselésnek köszönhetően tömör anyag, amely égetése során hosszú és stabil hőmérsékletet tud nyújtani.
…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Hátrányos helyzetű csoportok fűtési lehetősége

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az Európai Unió lakosságának negyedét a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye fenyeget, és ez az arány az elmúlt évtizedben nem változott jelentősen. A leginkább érintettek a fiatalok, a gyermekek, az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek és a bevándorlók. Az Unió lakosságának egytizede hátrányos helyzetű, ami azt jelenti, hogy a három tényező közül kettő (alacsony jövedelem vagy jövedelemhiány, alacsony iskolai végzettség, 3 vagy több gyermekes család) megtalálható ezeknél a csoportoknál. A szegénység mindegyik dimenziójában Magyarország az európai uniós tagok alsó szintjében helyezkedik el. A legfrissebb KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatok szerint, a munkaintenzitás gyors javulást mutat. 2014-ben a magyar háztartások 30% -a szegénység vagy társadalmi kirekesztés szélén állt, azonban 2018-ra ez az arány 20%-ra csökkent.

A társadalmi és gazdasági marginalizáció okai az alacsony iskolai végzettség, a jellemzően alacsony fizetésű foglalkoztatás, a rossz lakáskörülmények és a rossz egészségi állapot, amelyek összetett problémát jelentenek. A nemzeti fejlesztési beavatkozások időnként meglehetősen hektikusan változnak, és olykor nem egységes intézkedéssekkel lépnek fel a szélsőséges szegénységgel kapcsolatban. Vannak fejlesztésprogramozási tervezetek és uniós támogatási programciklusok, de azok keretei és megközelítései a főbb területekre koncentrálódnak.

Ahhoz, hogy egységes képet kaphassunk, tisztázni kell a fogalmak pontos jelentését. A szegénység az egyének és csoportok relatív helyzetének leírására használt kifejezés. A kutatók hagyományosan a szegénységet az ország közép jövedelméhez képest definiálják, míg az Európai Unió, beleértve Magyarországot, a medián jövedelem 60% -át használja a szegénységi küszöb meghatározására. A civil szervezetek szerint a medián jövedelem 40% -át teszi ki. A szélsőséges szegénységnek nincs pontosabb meghatározása, minthogy az indexet egy bizonyos, relatív vagy objektív értékhez kötjük, tehát a szélsőséges szegénység definíciója relatív. A szociológusok például, a minimális öregségi nyugdíj összegét a szélsőséges szegénység határának tekintik.

A jövedelemszegénység mellett az Európai Unió (beleértve Magyarországot is) más elemeket, mint például az anyagi nélkülözés és az alacsony munkaintenzitás, komplex mutatót alkalmazza arra, hogy hogyan mérjük meg a „szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatát”. Az ilyen index a szegénység abszolúcióját mutatja, vagyis, hogy ez az élethelyzet nem csak a szűkös jövedelmet vagy az anyagi javakhoz való hozzáférést jelenti, hanem a munkavállalók kompetenciáinak és társadalmi tőkéjének jelentős csökkentését is, ennek következtében a szegénység mérhető és összetettebb módon mutatható be. Ezen túlmenően, a szegénység – összetettségének köszönhetően – pszichológiai hátrányokhoz vezethet, mint például a folyamatos szégyenérzés, továbbá a kognitív kompetenciák csökkenéséhez is vezethet.

A helyi fejlesztési programokkal összefüggésben a szegénység 6 különböző definíciója jelenik meg. Például a társadalmi integráció programjaiban minden esetben részletes mutatókat mutatnak be a célcsoport meghatározásakor, a szegények szegmenseinek meghatározása, mint a program tervezett kedvezményezettjei. A következő mutatók jellemzően szűrőként szerepelnek: a) az egyén (vagy a háztartás) jövedelmi állapota, b) oktatási szint, c) munkaerő-piaci állapot, d) egyes projektek esetében a lakhatási körülmények. Ezek az indikátorok tipikusan egymáshoz viszonyítva szerepelnek, így elég, hogy megfeleljenek a szükséges kritériumoknak ahhoz, hogy valaki egy adott projekt kedvezményezettjévé válhasson. A célcsoport másik meghatározási módja, ha a társadalmi célzás helyett, a határvonal meghatározása földrajzi jellegű, így a legkevésbé fejlett kistérségek és települések teljes népessége részt tud venni a javasolt fejlesztésben.

A hátrányos helyzetű települések önkormányzatai nehéz helyzetben vannak. A fejlesztési irányelvek mellet a fő hangsúlyt a felzárkóztatásra kell helyezniük. A különböző területek egyaránt igénylik a fejlesztést, támogatást. Az oktatás, az anyagi hozzájárulás, a munkamorál kialakítása illetve fejlesztése a különböző támogatások alkalmazásával érhetőek el. Ezen önkormányzatok segítésére a Sajó Brikett Nonprofit Kft. felajánlja, a mobil brikketáló gépét, amivel a keletkezett mezőgazdasági, fa- illetve zöld hulladékot helyben brikketálni tudják. Ezzel segítve a fűtési költségek csökkentését, hiszen a zöld hulladékok elszállítása vagy egyéb famaradványok fel nem használása egyéb költségeket jelentenének.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)