A brikett páratartalma

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az állandó páratartalom százalékos aránya: a víz mennyisége és a fa száraz tömegének vagy anhidridjének viszonya, százalékban kifejezve. A faanyag nedvességtartalmától függően általában a következő neveket használják: ZÖLD WOOD: 30% -os a nedvességtartalom (a sejtfal telítettségi pontja), míg az élő fa nedvességtartalma 70-150% között van (fajtafüggően); HUMID WOOD: 20 és 30% közötti páratartalom esetén. A fa nedvességtartalmának a környezet levegőjének páratartalmával egyensúlyban kell lennie, hogy ne következzen be a faanyagban dagadás vagy zsugorodás. A szárított fázis: a 12% alatti nedvességtartalom esete, amely csak kamrában, mesterséges szárítással érhető el.

Megkülönböztetünk nettó és bruttó nedvességtartalmat. Míg a nettó nedvességtartalom a faanyagban lévő összes víz tömege és a faanyag abszolút szárazon mért tömegének arányát jelenti százalékos formában, addig a bruttó nedvességtartalom a fában lévő összes víz súlya a nedves faanyag súlyához viszonyítva, százalékos értékben. A gyakorlatban, amikor a faanyag nedvességtartalmáról beszélünk, általában a nettó nedvességtartalmat értjük alatta, ha nem, akkor ezt külön kiemeljük.

A fatüzelésű rendszereknél központi szerepet tölt be a fa minősége, fajtája, tömörsége és a nedvességtartalma. Hiszen minél nedvesebb egy fa, annál több energia irányul a víz párologtatására – inkább erre, semmint a szoba melegítésére. A fabrikett egyik legfontosabb előnye, hogy mindig ugyanolyan százalékos páratartalommal rendelkezik. Ily módon biztosított, hogy a minősége mindig ugyanolyan lesz, ellentétben a tűzifával, amelynél soha nem lehet tudni pontosan, hogy a páratartalom milyen arányban található meg.

A fabrikettek nedvességtartalma mindig alacsonyabb, mint 10%. Ez a százalékos arány mindig stabil, a fa kiválasztásának, szárításának és az ezt követő gyártás aprólékos folyamatának eredményeként. Semmilyen esetben sem dolgozunk ki briketteket akkor, ha a fa állapota nem optimális.

A brikettek ezen előnyét bármely felhasználó könnyen ellenőrizheti. Miért? Mert nem tartalmaznak a brikettek olyan kötőanyagokat vagy vegyi anyagokat, amelyek tömörítik őket, ami azt jelenti, hogy túlnedvesség esetén a brikettek lassan deformálódnak vagy szétesnek.

Hogyan lehet tudni, hogy a fabrikett optimális nedvességtartalma?

A legegyszerűbb módja annak, hogy megtudjuk, egy brikett alacsony páratartalommal rendelkezik-e, megnéznünk az alakját. Amennyiben teljesen téglalap alakú, és a fűrészpor jól tömörül, a brikettnek optimális nedvességtartalma van. Viszont, ha e helyett azt tapasztaljuk, hogy a blokk nem nagyon tömörített és könnyen törik, ez azt jelenti, hogy a brikettnek túl nagy a nedvességtartalma.

Amennyiben fatüzelésű rendszert használ, próbálja ki a fabrikettet. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. mobil fabrikettáló géppel rendelkezik, így nem a fahulladék, hanem a gép kerül szállításra. Ennek köszönhetően nagy volumenű és hulladéknak tekintett anyagot tud hasznosítani. Mindazonáltal a felhasználó dönthet az elkészült brikettek felhasználásáról, avagy értékesítéséről. Összességében a Sajó Brikett Nonprofit Kft. remek szolgáltatást nyújt mezőgazdasági és ipari hulladékok feldolgozására. Továbbá oktatási intézmények, illetve magánszemélyek számára kedvezményesen kínálja szolgáltatását.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A faanyagú brikett előnyei más fűtőanyagokkal szemben

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Amikor az ember a télre gondol, akkor mi is jut eszébe? A karácsony, a hó és a hideg.

Az emberek többsége nem rajong a hidegért, de mégis tudják, hogy van benne valami varázslatos. A szakadó hó látványa, ahogy a fákat, a házak tetejét és az utcákat beborítja, a csodaszép hótakaró egy időre mesebeli tájjá változtatja mindennapi környezetünket. Olykor szélsőségesen zord hidegek párosulnak e különleges évszakhoz. Ilyenkor az emberek gondoskodnak az otthonuk melegen tartásáról. Manapság igen sokféle lehetőség közül tudnak választani, ezeket mutatjuk be ebben a cikkben. A fabrikett, mint megújuló energiaforrás lesz az origó, amellyel szembeállítjuk a különböző fűtési alternatívákat.

A brikettfélék gyúlékony anyagok, amelyek tüzelőanyagként használatosak, extrudált vagy préselt-aprított formában. Nem szükséges kötőanyag hozzáadása, hiszen nagy nyomáson kerülnek préselésre. A brikettként felhasznált közönséges anyagok közül, íme néhány: a faszén finom őrleménye, ásványi anyag, fűrészpor, rizsbogyó, földimogyoró és egyéb növények, tőzeg és bármilyen biomassza. Tömörsége mellett a brikett magas fűtőértékkel rendelkezik: a brikettek erősebb hőt termelhetnek, mint más tüzelőanyagok.

A gázzal összevetve: olcsóbb, mégpedig ugyanazt a hőmérsékletet feleakkora áron állítja elő. Mindazonáltal környezetbarát, mert az előállításához egyetlen fát sem szükséges kivágni. Megújuló energiaforrás, mert a brikett alapanyaga, a fa- és fűrésziparban folyamatosan termelődik.

Fűtőértéke magasabb, mint a barnaszéné, kevesebb égési salakot és egyéb felhasználásra alkalmatlan anyagot hagy maga után. A brikett begyújtása gyorsabb és egyszerűbb, szállítása, tárolása könnyebb és tisztább.

Előnye a tűzifával szemben, hogy csaknem feleannyi mennyiség szükséges hasonló teljesítéshez, továbbá a fabrikett nedvességtartalma ellenőrizhető, szemben a tűzifáéval. Fűtőértéke nagyságrendileg 40%-kal nagyobb, sűrűsége kiterjedtebb, illetve brikett vásárlásakor nem vásároljuk meg a vizet is, mint a tűzifánál, amely csak a súlyt és az árat növeli, a fűtőértéket viszont csökkenti.  Nedves tűzifa égetésekor az energia java része a víz párologtatására irányul, nem pedig a szoba melegítésére. A brikettet ráadásul nem kell hasogatni, szállítása és tárolása is egyszerűbb.

A szalmabrikett, a fabrikettel szemben gyorsabban ég, kisebb a hőleadása és több hamu képződik az égés után.

A faanyagú brikettek a fűtés modern és intelligens formáját biztosítják: velük fűteni gazdaságos, ökológiailag kiváló és kényelmes.

A fabrikett alkalmas kerámiakályhákhoz, kéménykályhákhoz, folyamatos szervizkályhákhoz, konyhai sütőkhöz, valamint központi fűtéshez.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. mobil fabrikettáló géppel rendelkezik. Amennyiben Ön rendelkezik fahulladékkal, faipari maradvánnyal, esetleg tűzifáját szeretné brikettálni, úgy keressen minket bizalommal. Cégünkhöz nem kell elfuvaroznia a maradékokat, hiszen a fabrikettáló gép kerül kiszállításra. Így rengeteg időt és anyagszállítási költséget takaríthat meg. Az elkészült fűtőtermék sorsáról Ön határoz, eldöntheti, hogy saját felhasználás a célja a brikettel, vagy értékesíteni kívánja.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A brikettgyártás előnyei

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Amikor új terméket állítunk elő, fel kell sorakoztatni a döntést illető pro és kontra érveket. Napjainkban prioritást élveznek azok a produktumok, amelyek a környezettudatosság jegyében készülnek. Fontos szempont, hogy milyen alapanyagok kerülnek feldolgozásra, milyen folyamaton keresztül, és melyek az így elkészült végtermék felhasználhatóságának aspektusai. Az újrahasznosítás a maradvány-anyagok és tárgyak átalakításának folyamata. Ez alternatívája a „hagyományos” hulladék-ártalmatlanításnak, amely anyagokat takaríthat meg. Az újrafeldolgozás megakadályozhatja a potenciálisan hasznos anyagok pazarlását és csökkentheti a friss nyersanyagok fogyasztását, ezáltal mérsékelve az energiafelhasználást, az égetésből származó levegőszennyezést és a hulladéklerakat okozta vízszennyezést.

Az újrafeldolgozás a modern hulladékcsökkentés kulcsfontosságú eleme, és összetevője a „hulladék-csökkentés, újrafelhasználás és újrahasznosítás” hármas törekvésének. Az így illeszkedő újrafeldolgozás a környezet fenntarthatóságára irányul, azáltal, hogy a gazdasági rendszer nyersanyag-inputjait helyettesíti, és a hulladéktermékeket átirányítja. A termék ártalmatlanítási folyamata két újrahasznosítási hurkot igényel; ezek: a termék újrahasznosítása és az anyag újrahasznosítása. A termék újrahasznosítási fázisában újra felhasználják a terméket. Ez kétféleképpen történik: vagy a terméket használják fel, a termék funkcióját meghagyva („újrafelhasználás”) vagy a termék továbbra is használható, de megváltozott funkcióval („további használat”).  Mindkét forgatókönyv esetében a termék tervezése nem módosított, vagy csak kissé módosított.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. az ipari, mezőgazdasági maradványokat brikettálja, újrahasznosítja, mégpedig azon a helyen ahol a hulladék képződött.

A brikettgyártás számos fűrészüzlet, asztalos- és más iparági műhely számára nyújt megoldást, ahol járulékosan halmozódik fel a brikett gyártásához szükséges többféle anyagmaradék, és nem tudják, hogyan kell őket kezelni, felhasználni, újrahasznosítani. Az előállításhoz nem szükséges kötőanyag hozzáadása, ugyanis a brikettek aprított és tömörített fatömbjei nagyon nagy nyomáson kerülnek préselésre (1800 kg / cm2). Az olyan nyerstermék, amelyet ilyen mértékben tömörítenek, nagyon sűrű összetételűvé válik, így fűtőértéke is magas (kb. 5000 kcal / kg), a tűzifának a négyszerese. A brikettek összetétele 100% – ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalékanyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. További előnyük, hogy égésük nem okoz füstöt, és nagyon kevés hamu keletkezik. Bármilyen biomassza-kazánban, tűzhelyben vagy sütőben használhatók.

A brikett egyfajta biomassza, ezért elégetése semlegesnek tekinthető. Nagy sűrűségű, ami azt jelenti, hogy tárolása nem igényel nagy helyet, amellett tiszta és könnyen kezelhető.

Gyártási költségei alacsonyabbak, mint más üzemanyagokéi.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft-nek a jelenlegi piacon nincs versenytársa. Ugyanis létrehozott egy olyan innovációt, melyben nem a faipari, mezőgazdasági, asztalos- vagy egyéb maradványok kerülnek szállításra, hanem a feldolgozó-eszköz, a mobil brikettálógép, és a hulladék feldolgozása helyben történik, ott, ahol keletkezett. A BrikettMobil projekt így segíti a gyorsabb, tisztább, hatékonyabb újrahasznosítást.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Melegre hidegben szükség van, avagy a fűtés története

E tartalmunkban ismertetett BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az első tűzgyújtástól a mai fejlett fűtőrendszerekig az emberiség hosszú utat járt be. A különféle fűtési módok fejlesztése, a hiányosságaik pótlása, a hibák javítása minden korban nagy kihívással nézett szembe. Mindazonáltal szoros kapcsolatban állt a fejlődés a népek életkörülményeinek és kultúrájának fejlődésével.

Az ősember legelső fűtési módja a nyílt lángú tüzelés volt, főként gallyakból, fadarabokból. Kezdetben lakóhelyén, barlangban gyújtott tüzet, így védve testét a kihűléstől, továbbá a láng szolgáltatta a fényt és a főzési lehetőséget. A füst elvezetése kétféle módon történt, a nyitva hagyott bejáraton keresztül vagy a helyiség tetején lévő nyíláson át. Később már a szabad ég alatt raktak tüzet, mivel a korom és füst ellepte a helyiséget. Majd izzó, parázsló állapotban vitték be a lakhelyükre, hogy ne füstöljön annyira. Így jöttek rá lassan a faszéntüzelés módjára.

Később, mikor az ember már többet tartózkodott lakóhelyén szükségessé vált a tűz állandó fenntartása, kordában tartása. Ezen feltételeket úgy oldották meg, hogy kövekkel kerítették el a tüzet, illetve megalkották az első tűzhelyet, amely agyagból és kövekből készítet lapos, kerek tál volt, majd később lábakon álló edény.

A rómaiak a padlófűtés kialakításával kísérleteztek. Először magas oszlopokra helyezték a fűteni kívánt helyiséget, amelynél az égéstermék az oszlopok között haladt. Ezt továbbfejlesztve a padló alatt egy csatornában vezették el a füstöt, majd a padlóban alakítottak ki füstjáratokat.

Az 1500-as években jelent meg a takaréktűzhely (sparherd) amelyen lehetett főzni is. A cserépkályhák megjelenésével a tűz zárt térbe került és a füst elvezetés egy csövön keresztül történt.

Az 1750-es években debütáltak az öntöttvas gőzkazánok, ennek hatására az 1800-as években megjelent a melegvíz-fűtés.

A XIX. századtól rohamos fejlődés következett be. A gázkazántól a távfűtésig rengeteg lehetőség közül választhatunk. Egy fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mégpedig, hogy a fával, fa termékkel való fűtés napjainkban is kiemelkedő szerepet tölt be. Akár nagy városokra akár kisebb településekre gondolunk rengeteg családi ház és gazdasági, ipari egység fűtési rendszere fatüzelésű.

Rengeteg féle fával lehet tüzelni, de XXI. században kiemelt hangsúlyt kell fektetni a környezettudatos életmódra. Így a legjobb választás a fa brikett.  A fabrikettek környezetbarát, természetes anyagból, ipari- és egyéb fa hulladékból, maradványokból készülnek. Fontos kiválasztási folyamat után a fa maradékok, amelyeket nem lehet más célra felhasználni, szárításra majd magas nyomáson préselésre kerülnek. A brikettek összetétele 100% – ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalék anyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. Ráadásul kiemelkedő a fűtőértéke, gyorsan melegíti a fűteni kívánt helyiséget és azt egyenletes hőmérsékleten tartja.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. kiemelkedő előnye versenytársaival szemben, hogy mobil brikettáló géppel rendelkezik, így nem kell a fahulladék, majd az elkészült fabrikettet ide-oda szállítani. A gép kerül kiszállításra és helyben történik a fa átalakítása.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Melegre hidegben szükség van, avagy a fűtés története

E tartalmunkban ismertetett BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az első tűzgyújtástól a mai fejlett fűtőrendszerekig az emberiség hosszú utat járt be. A különféle fűtési módok fejlesztése, a hiányosságaik pótlása, a hibák javítása minden korban nagy kihívással nézett szembe. Mindazonáltal szoros kapcsolatban állt a fejlődés a népek életkörülményeinek és kultúrájának fejlődésével.

Az ősember legelső fűtési módja a nyílt lángú tüzelés volt, főként gallyakból, fadarabokból. Kezdetben lakóhelyén, barlangban gyújtott tüzet, így védve testét a kihűléstől, továbbá a láng szolgáltatta a fényt és a főzési lehetőséget. A füst elvezetése kétféle módon történt, a nyitva hagyott bejáraton keresztül vagy a helyiség tetején lévő nyíláson át. Később már a szabad ég alatt raktak tüzet, mivel a korom és füst ellepte a helyiséget. Majd izzó, parázsló állapotban vitték be a lakhelyükre, hogy ne füstöljön annyira. Így jöttek rá lassan a faszéntüzelés módjára.

Később, mikor az ember már többet tartózkodott lakóhelyén szükségessé vált a tűz állandó fenntartása, kordában tartása. Ezen feltételeket úgy oldották meg, hogy kövekkel kerítették el a tüzet, illetve megalkották az első tűzhelyet, amely agyagból és kövekből készítet lapos, kerek tál volt, majd később lábakon álló edény.

A rómaiak a padlófűtés kialakításával kísérleteztek. Először magas oszlopokra helyezték a fűteni kívánt helyiséget, amelynél az égéstermék az oszlopok között haladt. Ezt továbbfejlesztve a padló alatt egy csatornában vezették el a füstöt, majd a padlóban alakítottak ki füstjáratokat.

Az 1500-as években jelent meg a takaréktűzhely (sparherd) amelyen lehetett főzni is. A cserépkályhák megjelenésével a tűz zárt térbe került és a füst elvezetés egy csövön keresztül történt.

Az 1750-es években debütáltak az öntöttvas gőzkazánok, ennek hatására az 1800-as években megjelent a melegvíz-fűtés.

A XIX. századtól rohamos fejlődés következett be. A gázkazántól a távfűtésig rengeteg lehetőség közül választhatunk. Egy fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mégpedig, hogy a fával, fa termékkel való fűtés napjainkban is kiemelkedő szerepet tölt be. Akár nagy városokra akár kisebb településekre gondolunk rengeteg családi ház és gazdasági, ipari egység fűtési rendszere fatüzelésű.

Rengeteg féle fával lehet tüzelni, de XXI. században kiemelt hangsúlyt kell fektetni a környezettudatos életmódra. Így a legjobb választás a fa brikett.  A fabrikettek környezetbarát, természetes anyagból, ipari- és egyéb fa hulladékból, maradványokból készülnek. Fontos kiválasztási folyamat után a fa maradékok, amelyeket nem lehet más célra felhasználni, szárításra majd magas nyomáson préselésre kerülnek. A brikettek összetétele 100% – ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalék anyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. Ráadásul kiemelkedő a fűtőértéke, gyorsan melegíti a fűteni kívánt helyiséget és azt egyenletes hőmérsékleten tartja.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. kiemelkedő előnye versenytársaival szemben, hogy mobil brikettáló géppel rendelkezik, így nem kell a fahulladék, majd az elkészült fabrikettet ide-oda szállítani. A gép kerül kiszállításra és helyben történik a fa átalakítása.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Melegre hidegben szükség van, avagy a fűtés története

E tartalmunkban ismertetett BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az első tűzgyújtástól a mai fejlett fűtőrendszerekig az emberiség hosszú utat járt be. A különféle fűtési módok fejlesztése, a hiányosságaik pótlása, a hibák javítása minden korban nagy kihívással nézett szembe. Mindazonáltal szoros kapcsolatban állt a fejlődés a népek életkörülményeinek és kultúrájának fejlődésével.

Az ősember legelső fűtési módja a nyílt lángú tüzelés volt, főként gallyakból, fadarabokból. Kezdetben lakóhelyén, barlangban gyújtott tüzet, így védve testét a kihűléstől, továbbá a láng szolgáltatta a fényt és a főzési lehetőséget. A füst elvezetése kétféle módon történt, a nyitva hagyott bejáraton keresztül vagy a helyiség tetején lévő nyíláson át. Később már a szabad ég alatt raktak tüzet, mivel a korom és füst ellepte a helyiséget. Majd izzó, parázsló állapotban vitték be a lakhelyükre, hogy ne füstöljön annyira. Így jöttek rá lassan a faszéntüzelés módjára.

Később, mikor az ember már többet tartózkodott lakóhelyén szükségessé vált a tűz állandó fenntartása, kordában tartása. Ezen feltételeket úgy oldották meg, hogy kövekkel kerítették el a tüzet, illetve megalkották az első tűzhelyet, amely agyagból és kövekből készítet lapos, kerek tál volt, majd később lábakon álló edény.

A rómaiak a padlófűtés kialakításával kísérleteztek. Először magas oszlopokra helyezték a fűteni kívánt helyiséget, amelynél az égéstermék az oszlopok között haladt. Ezt továbbfejlesztve a padló alatt egy csatornában vezették el a füstöt, majd a padlóban alakítottak ki füstjáratokat.

Az 1500-as években jelent meg a takaréktűzhely (sparherd) amelyen lehetett főzni is. A cserépkályhák megjelenésével a tűz zárt térbe került és a füst elvezetés egy csövön keresztül történt.

Az 1750-es években debütáltak az öntöttvas gőzkazánok, ennek hatására az 1800-as években megjelent a melegvíz-fűtés.

A XIX. századtól rohamos fejlődés következett be. A gázkazántól a távfűtésig rengeteg lehetőség közül választhatunk. Egy fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mégpedig, hogy a fával, fa termékkel való fűtés napjainkban is kiemelkedő szerepet tölt be. Akár nagy városokra akár kisebb településekre gondolunk rengeteg családi ház és gazdasági, ipari egység fűtési rendszere fatüzelésű.

Rengeteg féle fával lehet tüzelni, de XXI. században kiemelt hangsúlyt kell fektetni a környezettudatos életmódra. Így a legjobb választás a fa brikett.  A fabrikettek környezetbarát, természetes anyagból, ipari- és egyéb fa hulladékból, maradványokból készülnek. Fontos kiválasztási folyamat után a fa maradékok, amelyeket nem lehet más célra felhasználni, szárításra majd magas nyomáson préselésre kerülnek. A brikettek összetétele 100% – ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalék anyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. Ráadásul kiemelkedő a fűtőértéke, gyorsan melegíti a fűteni kívánt helyiséget és azt egyenletes hőmérsékleten tartja.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. kiemelkedő előnye versenytársaival szemben, hogy mobil brikettáló géppel rendelkezik, így nem kell a fahulladék, majd az elkészült fabrikettet ide-oda szállítani. A gép kerül kiszállításra és helyben történik a fa átalakítása.

Mobil brikettálásA tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Melegre hidegben szükség van, avagy a fűtés története

E tartalmunkban ismertetett BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az első tűzgyújtástól a mai fejlett fűtőrendszerekig az emberiség hosszú utat járt be. A különféle fűtési módok fejlesztése, a hiányosságaik pótlása, a hibák javítása minden korban nagy kihívással nézett szembe. Mindazonáltal szoros kapcsolatban állt a fejlődés a népek életkörülményeinek és kultúrájának fejlődésével.

Az ősember legelső fűtési módja a nyílt lángú tüzelés volt, főként gallyakból, fadarabokból. Kezdetben lakóhelyén, barlangban gyújtott tüzet, így védve testét a kihűléstől, továbbá a láng szolgáltatta a fényt és a főzési lehetőséget. A füst elvezetése kétféle módon történt, a nyitva hagyott bejáraton keresztül vagy a helyiség tetején lévő nyíláson át. Később már a szabad ég alatt raktak tüzet, mivel a korom és füst ellepte a helyiséget. Majd izzó, parázsló állapotban vitték be a lakhelyükre, hogy ne füstöljön annyira. Így jöttek rá lassan a faszéntüzelés módjára.

Később, mikor az ember már többet tartózkodott lakóhelyén szükségessé vált a tűz állandó fenntartása, kordában tartása. Ezen feltételeket úgy oldották meg, hogy kövekkel kerítették el a tüzet, illetve megalkották az első tűzhelyet, amely agyagból és kövekből készítet lapos, kerek tál volt, majd később lábakon álló edény.

A rómaiak a padlófűtés kialakításával kísérleteztek. Először magas oszlopokra helyezték a fűteni kívánt helyiséget, amelynél az égéstermék az oszlopok között haladt. Ezt továbbfejlesztve a padló alatt egy csatornában vezették el a füstöt, majd a padlóban alakítottak ki füstjáratokat.

Az 1500-as években jelent meg a takaréktűzhely (sparherd) amelyen lehetett főzni is. A cserépkályhák megjelenésével a tűz zárt térbe került és a füst elvezetés egy csövön keresztül történt.

Az 1750-es években debütáltak az öntöttvas gőzkazánok, ennek hatására az 1800-as években megjelent a melegvíz-fűtés.

A XIX. századtól rohamos fejlődés következett be. A gázkazántól a távfűtésig rengeteg lehetőség közül választhatunk. Egy fontos tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mégpedig, hogy a fával, fa termékkel való fűtés napjainkban is kiemelkedő szerepet tölt be. Akár nagy városokra akár kisebb településekre gondolunk rengeteg családi ház és gazdasági, ipari egység fűtési rendszere fatüzelésű.

Rengeteg féle fával lehet tüzelni, de XXI. században kiemelt hangsúlyt kell fektetni a környezettudatos életmódra. Így a legjobb választás a fa brikett.  A fabrikettek környezetbarát, természetes anyagból, ipari- és egyéb fa hulladékból, maradványokból készülnek. Fontos kiválasztási folyamat után a fa maradékok, amelyeket nem lehet más célra felhasználni, szárításra majd magas nyomáson préselésre kerülnek. A brikettek összetétele 100% – ban természetes, mivel nem tartalmaznak kötőanyagokat vagy egyéb adalék anyagokat, amelyek károsíthatnák a kazánokat és az egyéb fűtőberendezéseket. Ráadásul kiemelkedő a fűtőértéke, gyorsan melegíti a fűteni kívánt helyiséget és azt egyenletes hőmérsékleten tartja.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. kiemelkedő előnye versenytársaival szemben, hogy mobil brikettáló géppel rendelkezik, így nem kell a fahulladék, majd az elkészült fabrikettet ide-oda szállítani. A gép kerül kiszállításra és helyben történik a fa átalakítása.

Mobil brikettálásA tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

Már csak ebben a hónapban fizethetünk a régi 500 forintos bankjegyekkel

Régi 500 forintos bankjegy
Már csak ebben a hónapban, azaz 2019. október 31-ig fizethetünk a készpénzes vásárlásaink során a régi – 2018 előtt kibocsátott – 500 forintos bankjegyekkel, mert október végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat.

Mindez azt jelenti, hogy 2019. november 1-től már csak az idén februárban megjelent, megújított 500 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, ugyanis ezt követően a kereskedők már nem kötelesek elfogadni a régi, bevont címleteket.

Fontos tudni, hogy a bevonási határnapig, azaz 2019. október 31-ig be nem cserélt régi bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert ezt követően a “régi 500 forintos” minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók – azonos címletű ­– törvényes fizetőeszközre.

A megújított 500 forintos bankjegyek a kibocsátásuk óta megfelelő ütemben terjedtek el a készpénzforgalomban. Ennek köszönhetően 2019. szeptember végéig az 500 forintos bankjegyeknek már több mint 60 százaléka újakra cserélődött.

A forint bankjegyekkel kapcsolatos változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán további naprakész, részletes információk érhetők el.

Forrás: MNB

Változás figyelhető meg a hazai új vállalkozások tulajdonosi összetételében

Csak minden negyedik új vállalkozás indul tiszta lappal, a friss vállalkozások 75 százaléka továbbra is korábbi cégekhez köthető, ugyanakkor változás körvonalazódik a magyar cégalapítási gyakorlatban – közölte az Opten céginformációs szolgáltató hétfőn az MTI-vel.

Opten Céginformáció

Közleményük szerint 2017-ben az új vállalkozásoknak csupán 22 százaléka volt olyan, hogy sem tulajdonosi, sem cégjegyzésre jogosulti, sem címkapcsolattal nem volt köthető másik vállalkozáshoz, ez az arány idén már megközelíti a 25 százalékot. Három év alatt 35 százalékról 39 százalékra növekedett azon új cégek aránya, ahol minden tulajdonos és ügyvezető új szereplő – tették hozzá. Közölték, hogy a frissen alapított cégeknél az alapítók, az aláíró magánszemélyek átlag életkora több mint 41 év, amely alapján nem a friss pályakezdők alapítanak általában céget. Ez az arány az elmúlt években lényegesen nem változott, a teljesen új szereplők sem a fiatal korosztályból vannak.

Jelenleg 788 olyan magánszemély van Magyarországon, aki több mint 10 vállalkozáshoz köthető, valamint 5500 magánszemély köthető legalább 5 céghez. A tendencia azt jelzi, hogy a számuk még növekedőben is van – fűzte hozzá az Opten. (MTI)

A GazdaságInfó.hu Változás figyelhető meg a hazai új vállalkozások tulajdonosi összetételében című hír átvétele.

Hazai tej fogyasztásával a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséért

Televíziós kampányt indít a Tej Terméktanács abból a célból, hogy a környezetterhelés csökkentése érdekében a vásárlók a belföldön előállított tejet és tejtermékeket válasszák az importáruval szemben – közölték hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint az import a szén-dioxid kibocsátással jelentősen terheli a környezetet, mindezt úgy, hogy olyan termékeket szállítanak az országba, amelyeket magyar tejfeldolgozóktól is meg lehet vásárolni.

Magyar Tej
Tejszív – magyar tej jelölés

 

A terméktanács számításai alapján, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi adatain alapulnak, évente több mint 12 ezer kamionnyi tej- és tejtermék érkezik Magyarországra.  2018-ban Németországból több mint 30 ezer tonna, míg Lengyelországból több mint 11 ezer tonna sajtot szállítottak. Vajból tavaly közel 6 ezer tonna, míg joghurtból több mint 55 ezer tonna külföldről érkezett áru terhelte az utakat. Kitértek arra is, hogy a tudatos vásárlói döntéssel nemcsak a felesleges károsanyag-kibocsátás előzhető meg, hanem a fogyasztók abban is biztosak lehetnek, hogy kiváló magyar terméket visznek haza.

Tejszív logó garantálja azt, hogy a termék belföldön készült, ezen emblémával ellátott áruk minden esetben teljesítik a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt szigorú kritériumokat is. (MTI)