Fatüzelés a tisztább levegőért

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Meglepőnek tűnhet, amikor azt állítjuk, hogy a fűtés csökkenti a légszennyezést. Pedig az állítás helyén való. Először vizsgáljuk meg, hogy mit is jelent pontosan a légszennyezés.

A tiszta levegő 77,9% nitrogént, 21,1% oxigént és 1% egyéb gázt és vegyületet tartalmaz.

 A levegőszennyezés olyan részecskék és gázok keveréke, amelyek mind a külső, mind a belső káros koncentrációkat elérhetik. Hatásai a magasabb betegségveszélyektől, az emelkedő hőmérsékletig terjedhetnek. A füst, a penész, a pollen, a metán és a szén-dioxid csak néhány példa a szennyezőanyagokra. A légszennyezés helyben kezdődő folyamat, azonban egész Európát és ezt a féltekét érintő probléma. A valamely országban kibocsátott légszennyező anyagok a légkörbe kerülve máshova is eljuthatnak, ahol okozói lehetnek a rossz levegőminőségnek, vagy tovább ronthatják azt.

Miután megismertük a légszennyezés fogalmát, vizsgáljuk meg, hogy a fával való tüzelés, hogyan csökkentheti a légszennyezést. A fás növényi szervezetek életük során a légkörből szén-dioxidot kötnek meg, melyet fotokémiai úton (fotoszintézis) hasznosítanak saját energiatermelésükhöz és ennek végeredményeként oxigént bocsátanak ki. A folyamat során megkötött szenet a növény tárolja magában, hosszú szénláncú vegyületek formájában (pl.: cellulóz, lignin).

A fa elégetése során, a fotokémiai úton megkötött és elraktározott szénvegyületek felszabadulnak és széndioxid formájában újra a légkörbe kerülnek. Jelen esetben a széndioxid útja egy körforgásos rendszerbe kerül, mert az égetéssel keletkezett szén-dioxidot a fák újra képesek megkötni. Az égés során pontosan annyi szén-dioxid kerül a légkörbe, amennyit a fa élete során abból felvett. Abban az esetben, ha évente nem tüzelünk el több fát, mint amennyi fa abban az évben képződik, akkor többlet szén-dioxidterhelés sem terheli a légkört.

Ugyanakkor, ha nem tüzeljük el a fát, a korhadás során (amely tulajdonképpen lassú égés) ugyanannyi szén-dioxid kerül a légkörbe, mint tudatos tüzeléskor, tehát a szén-dioxid körforgás így, vagy úgy de bezárul.

A fatüzelések közül a legkörnyezetkímélőbb a fabrikett. A brikett egyfajta biomassza, ezért elégetése semlegesnek tekinthető. Magas nyomáson kerül préselésre, mindenfajta kötőanyag hozzáadása nélkül. A brikettet természetes kötőanyag a lignin tartja egyben. Sűrűsége miatt fűtőértéke magas, lassan és egyenletesen ég, így biztosítva az állandó hőmérsékletet. A fabrikett mivel kötőanyag mentes, minimális füstöt bocsát ki és csekély maradványt, hamut hagy maga után. Azonfelül gyártási költségei alacsonyabbak, mint más üzemanyagoké.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft-nek a jelenlegi piacon nincs versenytársa. Ugyanis létrehozott egy olyan innovációt, melyben nem a faipari, mezőgazdasági, asztalos- vagy egyéb maradványok kerülnek szállításra, hanem a feldolgozó-eszköz, a mobil brikettálógép. Tehát a hulladék feldolgozása helyben történik, ott, ahol keletkezett. A BrikettMobil projekt így segíti a gyorsabb, tisztább, hatékonyabb újrahasznosítást.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A fűtés és a tiszta levegő EU szabályai

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A tiszta levegő elengedhetetlen az egészségünk és a környezet számára. Az ipari forradalom óta azonban a belélegzett levegő minősége jelentősen romlott, főként az emberi tevékenységeknek köszönhetően. A növekvő ipari és energiatermelés, a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza égetés, valamint az utakon bekövetkező forgalom drámai növekedése légszennyezéshez vezet, ami komoly problémákat okozhat mind a környezet, mind az egészségügy terén.

A rossz levegőminőség miatt nagyobb a halálozási arány, mint a közúti közlekedési baleseteknél, továbbá Európában a korai halál első számú környezeti oka, évente több mint 390 000 korai halálesetet tartanak nyilván. A levegőszennyezés az életminőség romlásával, az asztma és a légzési problémák okozásával vagy súlyosbításával jár. A levegőszennyezés elveszett munkanapokat és magas egészségügyi költségeket okoz a sebezhető csoportok számára. A leginkább érintettek a gyermekek, az asztmás betegek és az idősek. Mindazonáltal károsítja az ökoszisztémát a túlzott nitrogénszennyezés (eutrofizáció), a savas eső révén.

Ennek hatására az Európai Unió célul tűzte ki a levegőminőség megfelelő szintjének elérését, amely nem okoz jelentős negatív kockázatot az emberi egészségre és a környezetre nézve. Az 1970-es évek eleje óta az EU arra törekszik, hogy javítsa a levegő minőségét, a légkörbe történő káros anyagok kibocsátásának ellenőrzésével, az üzemanyag minőségének javításával, valamint a környezetvédelmi követelményeknek a közlekedési és energiaágazatba történő integrálásával.

Ennek eredményeképpen jelentős előrelépés történt a légszennyező anyagok, például a kén-dioxid, az ólom, a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a benzol kezelésében. Az eddigi előrehaladás ellenére a rossz levegőminőség továbbra is komoly és elkerülhető problémákat okoz. A levegő minőségének javítása érdekében következő lépésként az Európai Bizottság 2013-ban elfogadta a Tiszta levegő politikájának csomagját, amely magában foglalja az Európa tiszta levegő programját, amely 2020-ra és 2030-ra kitűzött célkitűzéseket, valamint a kapcsolódó jogszabályi intézkedéseket tartalmazza. Ezen előírások a légszennyezés környezeti és egészségkárosító értékek alá szorításáról rendelkeznek.

2018-ban a Bizottság közleményt fogadott el „Európa, amely védi: a tiszta levegőt mindenkinek” című közleményt, amely gyakorlati segítséget nyújt a nemzeti, regionális és helyi szereplők számára a levegő minőségének javításához Európában.

A közlekedésen túl, a levegőszennyezés fő oka a nem megfelelő tüzelés. Többféle lehetőség közül választhatunk, de környezettudatosság szempontjából az egyik legmegfelelőbb választás a fa, azon belül is a hulladék, maradvány fa. A fa, mint tüzelőanyag hagyományokkal rendelkező, az emberiség történetében legrégebben használt energiahordozó egyike. Elengedhetetlen róla beszélni, mert a megfelelő tüzelőanyag kiválasztása az első és legfontosabb lépése a „tiszta” és hatékony tüzelésnek.

A tüzelőanyagok közül, a fabrikett optimális választás, ugyanis szén-dioxid kibocsátása minimális fűtőtársaiéhoz képest. Ráadásul olyan termék, amely nagyon kevés hulladékot, hamut termel. Magas tömörségű produktum, amely lassan és erősen fogyaszt, és gyakorlatilag az egész termék elég. Mindössze körülbelül 0,5% -i hamu képződik. Megújuló energiaforrásról van szó, mert a brikett alapanyaga, a fa- és fűrésziparban folyamatosan termelődik.

A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiája lehetővé teszi, hogy a famaradványok helyben kerüljenek feldolgozásra. Ugyanis mobil brikettáló géppel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a gép kerül kiszállításra, így a fa- mezőgazdasági és ipari hulladékok szállítása nélkül kerülhet sor a brikettálásra.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A megújuló energiaforrások

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.

A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsátása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az emissziómentes, környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé. A megújuló energia előnye, hogy nem fenyeget a készletek kimerülésének veszélye, többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki, azonban felhasználásukat a helyi adottságok meghatározzák, nem használhatóak fel bárhol, és nem akármekkora mennyiségben. A felhasználás mértéke nem haladja meg a megújulásét→csak a keletkezés ütemében aknázhatók ki. Jellemzőjük, hogy nem, vagy csak részben tárolódnak.

A megújuló energiaforrások fajtái

  • Víz
  • Biomassza
  • Szél
  • Nap
  • Geotermikus
  • Árapály, tengeri hullámzás

Az EU 2007. március 9-én elhatározta, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a kibocsátását 2020-ig egyötöddel (az 1990-es állapothoz képest) csökkenteni kell, és ehhez kapcsolódóan a megújuló energiafelhasználásnak az arányát 20%-ra növelni kell. Az EU 2009/28-as irányvonala kötelezte a tagállamokat, hogy saját maguknak jelöljenek ki egy célt, hogy minimum mekkora arányban állítsanak elő áramot megújuló energiaforrásokból.

A megújuló energiaforrások felhasználása érdekében az EU létrehozta az EEG nevű törvényt (Erneuerbare-Energien-Gesetz), amely garantálja, hogy a megújuló energiát felhasználó erőművek előnyben legyenek részesítve, és ne ezeknek, hanem a fosszilis égetésű erőműveknek kelljen csökkenteni a teljesítményüket túltermelés esetén.

A megújuló energiaforrások kiépítését sokszor az energiafüggetlenséggel is indokolják, amivel egyúttal a nagyobb mértékű országon belüli értékkihasználás érhető el. Ezen kívül elérhető a többi országtól való nagyobb függetlenség (Pl: Oroszországtól), valamint hogy egyes háborús övezetek vagy nagy cégek politikai döntései kisebb nyomást gyakorolhassanak más területekre az energia révén.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A marketing fogalmi kiterjesztése

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program üzleti tárgyú cikksorozata az eddigiekben a marketing lényegét kísérelte meg érzékeltetni, egyelőre úgy, hogy általánosságban igyekezett a marketing mibenlétét körvonalazni. Hogy ez az átfogó kép minél kevésbé legyen csalóka, az eddig elmondottakhoz több rövid kiegészítés kívánkozik még. Az egyik hozzátoldás az áttételes szójelentés ismertetése kell legyen: hiba lenne elmulasztanunk észrevételezni a nem gazdasági „marketing” jelenségeit, hiszen ezek tanulságos külön megvilágítást adnak a klasszikus marketing-tevékenység manipulációs oldalának.

               A nonprofit szféra megannyi tényezője – magatartások, szokások, elképzelések, személyek, kulturális, vallási és politikai irányok – éppannyira „marketingelhetők”, mint a forprofit szféra produktumai. Popzenészek, filmszínészek esetében az úgynevezett sztárcsinálás természetesen már nemcsak idézőjeles értelemben tekinthető marketingelésnek, hanem csakugyan forprofit tevékenységi jelleget ölt.

               A normális oktatásban-nevelésben a manipuláció, vagyis a valamelyest tervezett, jó pszichológiai érzéket hasznosító célzatos befolyásolás a valódi értékekre történő rávezetést jelenti – amint még az átlátszó, erőltetett propaganda is lehet jószándékú, csak így könnyen kontraproduktívvá válik. A   kívánatos nevelő hatáshoz ugyan nem ajánlatos az állandó manipulatív viselkedés: nem foszthatjuk meg a másik felet a magunk részéről a természetes viselkedés tapasztalatától. Mondani sem kell, a szakosodott politikai manipuláció értékelméletileg már sokkal problematikusabb – az első modern értelemben professzionális manipulátor Napóleon volt. Ő alkalmazta először teljes tudatossággal az ikonografikus propagandát (a nagy fejlesztési pénzekkel ellátott, ugyanakkor általa uralt sajtóban is), kiválasztott képi jelek ismétlési rendjének működtetését, a képi jelek átgondoltan megtervezett egybejátszatásait.  Évtizedekkel a napóleoni kor lezárulása után, 1843-ban publikálta a dán Sören Kierkegaard a Vagy-vagy című filozófiai művét, amelynek betétregény-szerű középponti része A csábító naplója címet viseli. Ez a rész egy   udvarlás pszichoerotikai elemzését nyújtja: miként éri el egy manipulatív személy, egyelőre testi együttlétek nélkül, hogy megszállja egy másik személy legbenső érdeklődési körét, betelepüljön a meghódítandó illető lelkébe-idegzetébe. Célja nem a szerelmi vagy érdekházasság, de nem is a házasságon kívüli szexuális kapcsolat. A hódítás által már könnyen elérhető dolgok nem érdeklik, csakis a másik lelki kötődésének létrehozása. Szerelmessé tenni a másikat, hatalmat szerezni fölötte: ez „vágyainak fejedelme”. A 20. században ezt a szöveget a filozófusok már más szemmel olvasták, és nem ugyanúgy beszéltek róla, mint Kierkegaard kortársai. A csábító naplójában foglalt elemzést szokásba jött az állam, a kormányhatalom (illetve más nagyrendszerek) és a társadalom közti „erotikára” vonatkoztatni.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

Az igazi Mikulás 1750 éves

1750 éve született Szent Miklós

Nem szokványos, hogy tavaszelőn Szent Miklós személyéről emlékezünk meg. Az évfordulóra a Pécsi Mikulás hívta fel a figyelmet, aki nem mindennapi módon tisztelgett a „hagyományteremtő” előtt, – egy nem mindennapi időpontban.

1750 éve született Szent Miklós 2020.03.13. postai alkalmi bélyegző

A márciusi megemlékezésre az okot az adta, hogy Szent Miklós születését isz. 270. március 15-ére jegyzi több hivatkozás, ezért éppen most 1750 éve született a számos legendát jegyző Szent Miklós.

A Pécsi Mikulás a megemlékezésre sem mindennapi megoldást választott. A Magyar Posta segítségével alkalmi postai bélyegzéssel tiszteleg a Mikulások Mikulása előtt. A magyar bélyegkibocsátásban Szent Miklós, Mikulás, vagy a Télapó ritkán előforduló motívum, de a külföldi viszonylatban is különleges és ritka a hasonló megemlékezés bélyegzés.

Mint megtudtuk, – a Magyarországon december 6.-án ünnepelt Mikulás nap Szent Miklós emléknapja is, mely ma már főleg a gyermekek körében az ajándékozástól népszerű.

Postai karácsonyi levél Szent Miklós bélyegzővel
1750 éve született Szent Miklós bélegzővel feladott postai küldemény

 

 „Mürai Szent Miklós

(Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.)

Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élő védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, – Magyarországon Kecskemét város védőszentje. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is.” Forrás: hu.wikipedia.org

Kapcsolódó oldalak:
Pécsi Mikulás
Mikulásblog

 

A nem megújuló energiaforrások

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Energiahordozó gyakorlatilag minden olyan anyag vagy rendszer lehet, melynek átalakításával később kinyerhető energiához jutunk és ezt például egy készülék vagy a jármű segítségével saját, vagy a környezetünk hasznára fordíthatjuk.

A meg nem újuló energiaforrás olyan természeti erőforrás, aminek nincs újraképződési mechanizmusa, vagy ha van, az emberi léptékkel túlságosan hosszú időbe telik. A meg nem újuló energiaforrás nem gyártható, termeszthető, illetve nem újrafelhasználható a fogyasztással megközelítő mértékben.

Tipikusan meg nem újuló energiaforrások a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz, propán-bután gáz), illetve az urán, mint az atomenergia energiahordozó anyaga.

A nem megújuló energiaforrások használata többféle olyan problémát vet fel, amelyek nem állnak összhangban az emberiség fenntartható fejlődésével. Ezek az energiahordozók korlátozottan találhatók meg a Föld felszínén vagy az alatt, kitermelésük egyre költségesebbé, felhasználásuk egyre környezetszennyezőbbé válik. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, elsősorban az égés során felszabaduló szén-dioxid kibocsátása miatt jelentősen megváltoztatja a Föld légkörének az összetételét, ami nagy valószínűséggel hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az atomerőművek elhasznált fűtőelemei olyan radioaktív anyagok, amelyek az élőlények egészségére veszélyesek, és amelyek biztonságos tárolása költséges és sok emberöltőn át fennmaradó kockázatot okoz.

kőszén: évente több mint 7,5 milliárd tonnát bányásznak világszerte, a készleteket kb. 130 évre elegendőnek becsülik. A kibányászott kőszén évi mennyisége tavaly 6,6%-kal nőtt az előző évihez képest, az 1999-es állapothoz képest pedig átlagosan évi 4,4%-kal nőtt az évente kibányászott mennyiség.[1]

kőolaj: Naponta több mint 74 millió barrelnyi olajat hoznak jelenleg a felszínre,[2] és ez a jelenlegi 1,653 milliárd barrelnyi bizonyított készlettel számolva 54 évre elegendő, feltételezve, hogy a felhasználás nem növekszik.[3]

földgáz: Az Energy Information Agency jelentése szerint a világ földgázkészletei 60 évre elegendőek a jelenlegi fogyasztási trendek szerint, a valóságban azonban ez növekszik. További gondokat okozhat, hogy szemben a kőolajjal, a földgáz tengeri szállítása nem megoldott.

urán: az atomenergia energiahordozó anyaga. Számos számítás létezik a felhasználható urán mennyiségéről, az Európai Bizottság 2001-es jelentése szerint az elsődleges uránforrások mintegy 42 évre elegendőek, ha a másodlagos forrásokat (leszerelhető atomfegyverek, kiégett fűtőelemek visszadúsítása, állami tartalékok) is hozzávesszük, akkor pedig 72 évre, ám ezek a számok csak abban az esetben relevánsak, ha az atomenergia továbbra is csak kis részét fedezi az emberiség energiaszükségletének

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A hulladék felhasználásának alternativái

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A társadalmak mindig termeltek hulladékot és bár próbálták csökkenteni a mennyiséget, tényleg úgy gondoljuk, hogy lehetséges a „nulla hulladék”? Ha igen, akkor azt feltételezzük, hogy a sok fejlett gazdaság, jelentős mennyiségű pénzt pazarolt az új hulladékkezelő létesítmények és a hozzájuk kapcsolódó gyűjtési infrastruktúrák létrehozására, amelyeknek a közeljövőben semmit nem kell kezelniük.

Amennyiben viszont úgy véljük, hogy a társadalom mindig állít elő hulladék anyagot, akkor meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet hatékonyan felhasználni őket a társadalom és a környezet javára, és hogyan tudjuk a hulladékgazdálkodást erőforrás-gazdálkodássá modifikálni.

A hulladék egy erőforrás, talán rossz formában vagy helyszínen van, de erőforrás, és ezért nem szabad eldobni. Ez az oka annak, hogy olyan sok erőfeszítésre van szükség a feldolgozó technológiák fejlesztésében, amelyek lehetővé teszik az erőforrások és a maradékhulladékok gazdasági értékének felszabadítását. Újrahasznosítjuk az üveget, a műanyagot, a fémeket és a papírt. A kertből származó hulladékból komposztot készítünk. Továbbá az EU, és különösen az Egyesült Királyság kormánya ösztönzi az embereket, hogy energiát termeljenek az élelmiszer-hulladék anaerob emésztéséből. Mindezek ellenére jelentős mennyiségű maradványhulladék marad.

Mit csinálunk a maradékhulladékkal? Azt is égetjük, remélhetőleg a hulladék energiaégetésből (WTE) energiát nyerünk vissza, de ez nem egy népszerű megoldás az EU előírásait figyelembe véve. További lehetőség a mechanikai-biológiai hulladékkezelés (MBH) vagy mechanikus hőkezelés (MHT), aminél megfelelő anyagokat (újrahasznosítandó anyagokat) lehet létrehozni a későbbi feldolgozáshoz, miközben a szerves frakciót bontják / emésztik.

Vannak olyan komplex modellek, mint a Környezetvédelmi Ügynökség WRATE modellje a különböző hulladékkezelő létesítmények környezeti hatásainak becslésére és összehasonlítására.

Azonban létezik olyan alapfeltétel is, amely felülbírálhatja az ilyen tudományos értékelést, amennyiben a helyi hatóság / önkormányzat választja ki a kezelési megoldását. A hulladéklerakók EU-n belüli jelenlegi népszerűtlensége és a biológiailag lebontható anyagok hulladéklerakóktól való elterelésére vonatkozó jogszabályok, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozása érdekében, a hangsúlyt a termikus kezelés és az MBH megoldások kifejlesztésére irányítja.

Ezeket a lehetőségeket sok helyi hatóság / önkormányzat Európa-szerte gyorsan fejleszti a fennmaradó települési hulladék kezelésére. Hazánkban az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak, főként a hátrányos helyzetű területeken. A zöld hulladékok elszállítása komoly anyagi megterhelést jelent. Amennyiben helyben égetéssel próbálják csökkenteni a hulladék mennyiséget, akkor viszont komoly környezet-károsító hatást érnek el, ami a termőföldek minőségét rontja. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiával rendelkezik, mellyel segíteni kívánja az önkormányzatok zöld-, illetve fa- és mezőgazdasági hulladékmaradványainak feldolgozását. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. mobil brikettáló gépével, kiváló tüzelőanyag állítható elő. A gép magas nyomáson préseli a hulladék maradványokat, kötőanyag hozzáadása nélkül. Így 100 % természetes tüzelőanyagot kapunk, mely magas fűtőértékkel rendelkezik.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A marketing: mit jelent? – a gazdasági gyakorlat felőli magyarázat

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program üzleti tárgyú cikksorozatának előző írásában a marketing fogalmát elválasztottuk a sikeres alkalmi eladások „művészetének” fogalmától.

Inkább a piaci érvényesülés „művészetéről” van szó. Beszélünk ugyan szűken tekintett termék-marketingről is, de mivel a marketing alapvetően egy-egy vállalat – vagy épp kisvállalkozás – tartós piaci érvényesülését és ennek optimalizációját célozza, ezért valójában egy-egy vállalati termék külön-marketingje is (összetett szerkezetű, szakszerű törekvés arra, hogy a kínált produktumok eljussanak a fogyasztókhoz) több önmagánál: össze kell hangolódjék a vállalat többi marketingtevékenységével, integrálva azok vonásait.

          A tartós piaci érvényesülés összetartozik valamilyen fokú és kiterjedésű vállalati goodwill, jóhírűség kialakulásával, ehhez pedig nem nélkülözhető a vevő- illetve felhasználó-barát vállalati kondicionáltság. A saját kínálati skála kialakításának, de még az egyes termékek kialakításának is eleve van marketing-vonatkozása. A piaci igények termék-előzetes elemzése ugyanis, a vásárlói igények kielégítésének szándéka úgy kell jelen legyen a vállalati tevékenységben, hogy hatásaiban határozottan előkészítse, megkönnyítse a vásárlók későbbi befolyásolásának sikerét. A lehetséges vásárlókat, fogyasztókat, vagy azok nem elenyésző részét majd meg kell győzni arról, hogy érdemes x cég termékét vagy termékeit választania a versengő piaci választékból.   Márpedig akkor van nagyobb esély a fogyasztók meggyőzésére, ha minőség, ár és igények viszonylatában biztos a vállalat/vállalkozás abban, hogy jót kínál. A termékek tényleges eljuttatása a vásárlókig még sokrétű szervezési és befolyásolási marketinget, ebben pedig kreativitást kíván meg, de ezeknek a marketing-ágaknak az elevenségét is az eladandó termékek piaci szempontból találó előzetes meghatározása, illetve szerencsés megformálásuk tudja segíteni a legjobban. Jó termékek híre magát a vállalatot is marketingeli (elfogadtatja, népszerűsíti), visszaható módon, vagyis a cég még csak leendő termékei iránt is bizalom keletkezhet. Az olyan cégek szaporulata pedig, amelyek a piaci információkat a vállalat belső erőforrásává tudják transzformálni, az összgazdaság emelkedésére mutat.  Maga a marketingfejlődés ugyan nem ellentmondás-mentes   folyamat – hiszen a marketing-ágak kibontakozása és magasabb szintű összeépülése a visszaélések lehetőségeit is növeli –, ám e lehetőségek relatíve mégis lemaradásba kerültek a gazdaságot előrevivő marketing-összefüggésekhez képest. A mai marketingeszközökkel igazán könnyű eladói részről nagyobb tömegeket becsapni, mint korábbi évszázadokban bármikor is történt, azonban ez csupán

technikai könnyűség, mert az ilyenféle kockáztatásnál egy-egy nagy becsapásokra képes cég vesztenivalója óriási: a visszaélés a sokéves munkával felépített goodwill gyors megsemmisüléséhez vezet, ami a cég széthullásával jár.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Marketing: mit jelent?

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketing-tematikus cikksorozatot indít, melynek keretében először is azt igyekszünk tisztázni, hogyan értsük egyáltalán a marketing-tevékenység fogalmát.

             A puszta szó eredetének vizsgálata önmagában nem mond eleget, még félrevezető is lehet, de ezzel kezdjük. Az antik görög istenségek körében Hermész, a furfangos, egyszerre volt a fizikai mértékek, a kereskedők és az utazók, az ékesszóló retorika istene, irodalompártoló, ugyanakkor védelmezte a pásztorokat és a tolvajokat (érdekes együttállás, ha a birkalopási eseteket tekintjük). Elsősorban azonban kommunikátori funkcióiról volt ismert: az isteni szférában ő töltötte be a hírnök és az élénk szellemű közvetítő, mintegy a diplomata szerepét. Hermészt a latinitásban átnevezték: a római istengalériában Merkur, Mercurius lett a neve. (Érdemes megnézni a Gemini csillagjegyhez rendelt Merkur bolygóhatás jellemzését bármely asztrológiai összefoglalóban.) Ezzel az istennévvel összefüggésben lett (például) a nagykereskedő, felvásárló neve „mercator” a rómaiaknál.  Mire a latin nyelvet átvett gallok és frank-germánok országában kialakult a francia nyelv, a „mercator” szó második hangja már a-ra változott: a kereskedőt „marchand”-nak mondták (emellett szinonímákat is használva), míg az angolok a „merchant”-nál maradtak (náluk sem egyedüli jelölés). Németül ebben a jelentésben más történetű szóalakok domináltak, de a piac – mint vásártér – neve   azért a német nyelvterületen  is latin eredetű szó lett: „markt”. Ez a szó, akár az angol „market”, érdekes asszociatív érintkezésben van a „mark” szóval (jel, nyom, jegy stb.), hiszen itt értékjelzésekre is gondolhatunk („marker”). Mi több, az áremelést vagy a valuta-felértékelést az angol „mark up”-nak mondja.

           A „marketing” szó legkorábbi és legszimplább, mondhatni kezdetleges jelentése: piaci adásvétel. Igeként a „market” árusításra, értékesítésre, piacra-vitelre, vásározásra vonatkozik. Ma azonban senki nem nevezné marketing-tevékenységnek önmagában azt, amikor valaki – mondjuk egy működő vásártér helybérlőjeként a standján állva – az áruját hangosan kínálgatja.  Ezzel szemben akár egy közvéleménykutatás, sőt egy ilyen kutatás projektjének már csak a megtervezése is méltán nevezhető marketing-feladatnak abban az esetben, amikor ez a munka jellegzetesen üzleti célú, tehát például egy termelő vagy szolgáltató vállalat, vállalkozás üzleti stratégiáját –  vagy egyáltalán hatékony üzletpolitikáját –    hivatott szolgálni. Egy árupolc elrendezésének megfontolt megváltoztatása megintcsak a marketinghez tartozó lépés. Egyelőre tehát ott tartunk, hogy bár a marketing elsődlegesen az üzleti sikerre törekvés kifejezője és eszköze, hisz mindenekelőtt az áru-értékesítéshez, -értékesüléshez, úgymond az eladáshoz van köze, elvileg mégsem áll közel épp ahhoz a jelenséghez, amikor valaki alkalmilag jó haszonnal elsóz valakiknek egy nála lévő holmit vagy készletet.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A XXI. századi energiaforrások fajtái

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A fogyó fosszilis energiahordozók növekvő kitermelése globális energiaválságot eredményez. Környezetszennyezést súlyosbítja például az energiahordozók fokozódó elégetése, hatásai pl. az üvegházhatás, savas esők ennek következtében termőterületek elvesztése, védett fajok kipusztulása ehhez hozzá járulnak a lokális károkozások, mint külszíni bányászat, tájrombolás (pl. meddőhányók) vezetékek telepítése, talajszennyezés. A vizek szennyezésénél tengeri kitermelés, tankerhajók balesetei, hulladék-elhelyezés problémái okoznak gondot. Az ártalmak mérséklésre lehetőség az energiatakarékosság, melyet elérhetünk korszerűbb kisebb energiaigényű technológia alkalmazásával.

Az energiahordozók besorolása

  1. Primer energiahordozók (természetből kinyert energiahordozók)
  • Meg nem újítható fosszilis energia-hordozók pl. szén, kőolaj, földgáz.
  • Primer, de nem fosszilis pl.urán.
  • Megújuló energia-hordozók Pl. szél, víz, hullám erőmű, biomassza, geotermális erőmű
  1. Szekunder energiahordozók (az elsődleges energiahordozók átalakításából nyerjük)
  • Pl. elektromos áram
  • kőolaj lepárlás termékei közül: gázolaj (dízelolaj), benzin, petróleum, pakura
  • szénlepárlás termékei: koksz, széngáz
  • sűrített levegő
  • hidrogén

Az energiahordozó olyan anyag vagy jelenség, amivel mechanikai munka valamint hő állítható elő illetve általa vegyi vagy fizikai eljárások működtethetők és/vagy fűthetők (definíció az ISO 13600 szerint). Környezetvédelmi szempontból kiemelkedőek azok, amelyek megújulásra képesek vagy használatuk nem akadályozza a további keletkezésüket. Az anyagból kinyert energia átalakítása illetve felhasználása nincs térhez kötve és bármikor alkalmazható akár a közlekedésben, iparban vagy egyéb energiafelhasználással járó tevékenységeinknél. Energiatárolók egyaránt lehetnek mesterségesen előállítottak vagy természetből nyerhetőek, az ilyen közvetítők lehetnek például rugók, elektromos akkumulátorok, kondenzátorok, sűrített levegő, gátak mögött tárolt víz, hidrogén, kőolaj, szén, fa, a földgáz stb.

Energiahordozó gyakorlatilag minden olyan anyag vagy rendszer lehet, melynek átalakításával később kinyerhető energiához jutunk és ezt például egy készülék vagy a jármű segítségével saját, vagy a környezetünk hasznára fordíthatjuk.

Napjainkban a környezettudatos életre való igény mindinkább előtérbe helyezi például a hidrogén energiahordozót, és a többi úgyszintén nem elhanyagolható fontosságú megújuló energiaforrásokat. Villamos energia raktározására a hidrogén a megfelelő technikai háttér biztosítását követően kiválóan alkalmas lehet. Mivel a felhasználása túl költséges, ezért a hidrogénautó és a háztartási generátor inkább csak demonstrációszerűen van jelen, főleg a nyugati társadalmakban. Európa és a fejlett ipari országok jelenleg több energiát fogyasztanak, mint amit megtermelnek. Egyes vélemények szerint a jövőben a hatékonyság jelentős javulása mellett, az energiafogyasztás másfélszeresére nő, melyet leginkább a fosszilis energiaforrások (ezen belül a szénfelhasználás) növekedése fedezi. A Föld készlete a hagyományos energiahordozók (mint a szén, a szénhidrogének vagy az atomenergia) terén véges. Különösen a szénhidrogének mennyisége aggasztó. A jelenlegi technológiával meghajtott gépkocsik üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen kőolajból legfeljebb száz évre, de pesszimistább számítások szerint csak három évtizedre elegendő tartalék áll az emberiség rendelkezésére. Az energiahordozókból termelt energia előállítása gyakran szennyezi, vagy nagymértékben veszélyezteti környezetünk állapotát. Ezek a tényezők külön-külön is indokolják az alternatív energiaforrások elterjedését.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo