Lignin

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A kőolaj a vegyipar élettartama. Ez az alapanyag az alapkémiai anyagok számára, továbbá hatalmas termékmennyiség előállítására szolgál. A növekvő kereslet és a csökkenő erőforrások azt jelentik, hogy a vegyipar egyre inkább a megújuló erőforrásokra összpontosít. A lignin egy olyan faelem, amely különösen ígéretes erőforrásnak bizonyul. Jelenleg szinte kizárólag energiatermelésre használják, bár sok más célra is felhasználható. A lignocellulóz (latin lignum = fa) növények alakját és stabilitását biztosítja. A lignocellulóz biopolimerek erősítik a növények sejtfalát, és három fő összetevőből állnak: a cellulóz és a hemicellulóz olyan keretet alkot, amelyben a lignin egyfajta csatlakozóként van beépítve, ezáltal megszilárdul a sejtfal. A sejtfal lignifikációja növényeket ellenállóvá teszi a széllel és a kártevőkkel szemben.

A fosszilis ásványolajjal ellentétben a fából és a szalmából származó lignocellulózok megújuló nyersanyagok, termőföldeken és erdőkben termeszthetőek és klíma semlegesek. Továbbá, a fára és fás anyagokkal történő égetéssel a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyisége nem haladja meg a fák által növekvő állapotban tárolt mennyiséget. De a lignocellulózok komoly alternatívát jelentenek-e a kőolajra?

A kőolaj finomítóktól a bioüzemanyagokig a vegyipar teljes mértékben a szénvegyületektől függ, mint például a festékek, ragasztók, mesterséges szálak, műtrágyák és mindenekelőtt a műanyagok. Németországban például az ásványolaj, a földgáz és a szén mintegy 87% -át teszi ki az összes ilyen szénhidrogén-vegyületnek. A szén azonban növényekben is előfordul. A fotoszintézis során a növények a légköri szén-dioxidot kötik össze, és energiában gazdag molekulákat, elsősorban a cukorvegyületek előállítására használják. A vegyipar már meglehetősen korlátozott mértékben (13%), elsősorban növényi olaj, keményítő, természetes gumi és cellulóz előállítására használja. A cél ennek a százaléknak a növelése a jövőben.
Lignin az új kőolaj? A lignocellulóz biomassza legfeljebb 30% -át kitevő lignin kiaknázatlan kincs, legalábbis kémiai szempontból. A gyantás anyag, különböző aromás alap építőelemekből, úgynevezett fenilpropanoidokból áll, amelyek rendkívül hasznosak. Az aromás vegyületeket általában kőolajból nyerik ki, és műanyagokat, gyógyszereket és festéket készítenek belőle. A lignin potenciálja ezért meglehetősen magas: a cellulóz és a kitin mellett a lignin a leggyakoribb polimer a természetben – és az egyetlen, amely ilyen magas számú aromás vegyületet tartalmaz. Minden évben mintegy 50 millió tonna lignint termelnek világszerte a papíripar melléktermékeiből. A lignint általában faanyagból extrahálják egy szulfátos eljárás alkalmazásával, amelynek során a hámozott faaprítékot, szalmát vagy zúzott kukoricaszárakat nagy nyomású edényekben nátrium-hidroxiddal több órán át forralják, hogy a lignint a rostos cellulózból eltávolítsák. A lignin ennek az eljárásnak a mellékterméke, és fekete folyadék formájában halmozódik fel.

Ugyanakkor további felhasználási lehetősége a ligninnek a fabrikettálás. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát fejlesztett ki mobil brikettáló gépével. A környezetvédelmi szempontoknak maximálisan megfelelő gép kerül szállításra a hulladék keletkezésének a helyére. A mezőgazdasági, ipari, zöld- és egyéb famaradványok, szárítást és aprítást követően magas nyomáson préselésre kerülnek, mindenfajta kötőanyag hozzáadása nélkül, ugyanis a fában található természetes lignin kötőanyagként funkcionál.  A ligninnek köszönhetően, a már korábban említett előnye egyedülálló, ugyanis a fa elégetése során keletkezett szén-dioxid kibocsátás minimális.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil

(X)

Felületfűtés, felülethűtés

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A sugárzó fűtések komfortja régi találmány. Kezdetben erre inkább csak a padlót használták, de a fűtési rendszerek fejlődésével megjelent a fal és a mennyezet is, mint erre alkalmas felület, ami falfűtés-hűtésre és mennyezetfűtés-hűtésre egyaránt kínál megoldásokat.

A födémbe integrált fűtés-hűtés nagy szabadságot biztosít a belső terek kialakításánál. Könnyebben és gyorsabban kivitelezhető a mennyezetfűtés, mint a vakolatos módszerrel. Fűtési-hűtési rendszer kialakításához nem szükséges a mennyezet belső vakolása és álmennyezet építése sem, a fal csak glettelést igényel. Alkalmazásával az épületklíma huzat, zaj és pormenetes kialakítása válik lehetővé. Az alternatív energiákkal jól illeszthető, gazdaságosan működtethető rendszert alkot.

A sugárzással leadott energiával kellemes hőérzet alakul ki. A hagyományos fűtési módokkal elért hőérzettel megegyező komfortérzet eléréséhez akár 2-3 °C-kal alacsonyabb helyiséghőmérséklet is elég felületfűtések esetén. Mivel 1 °C-kal alacsonyabb hőmérséklet kb. 6% fűtési költség megtakarítással jár, így a felületfűtéssel nem csak a komfortérzetet javítjuk, hanem pénztárcánkat is kíméljük. Az alacsony előremenő közeghőmérséklet hőszivattyúval vagy kondenzációs kazánnal is előállítható, ezek hatásfoka alacsonyabb előremenő hőmérséklet esetén még kedvezőbb.

A kevesebb energia ráfordítás nem mellesleg kisebb környezet terheléssel is jár, ami manapság szintén nagyon fontos szempont. Meg kell említeni a felületfűtések élettanilag kedvező hatását is. A felületfűtés esetében nincs a radiátoros fűtés konvekciója során keletkező gyenge légáram által felkevert por, és a levegő sem olyan száraz, mert a 2-3 fokkal alacsonyabb léghőmérséklethez kedvezőbb (magasabb) relatív páratartalom párosul. Ilyen fűtés estén a radiátorok sem vesznek el helyet a térből (igaz, a szekrények és egyéb berendezési tárgyak helyét a felületfűtés tervezésekor is figyelembe kell venni).

Padlófűtés esetén a padlóba fektetett fűtési csővezetéken áramló meleg víz felmelegíti a padló szerkezetét, amely így egyenletesen adja le a hőt a helyiségben. A padlófűtés önmagában vagy más felületfűtéssel (pl. falfűtés, mennyezetfűtés) együtt, kombinálva is alkalmazható. Mivel a padló szerkezetének (beton) felmelegedése, illetve lehűlése viszonylag hosszú ideig tart, nagy a rendszer hő-tehetetlensége. Más felületfűtéssel kombinálva ezért a padlófűtés, mint temperáló fűtés használandó. Ekkor a padlófűtés egy állandó hőbevitelt és kellemes, langyos padlóhőmérsékletet biztosít, míg a fal vagy mennyezetfűtés fedezi a maradék, szükséges hőteljesítményt, és elvégzi a hőmérséklet igény szerinti, viszonylag gyors szabályozását. A 2-3 cm vakolat hőtehetetlensége kicsi. Ez esetben padlótemperálásról beszélünk, mivel a megnövelt fűtőfelület minden esetben alacsonyabb fűtővíz illetve padló (felület) hőmérsékletet eredményez, kiküszöbölve az önálló padlófűtés okozta porlebegtetést. Ugyanez érvényes a mennyezetfűtésnél is.

Egészségügyi okokból a padlófűtés felületi hőmérséklete tartózkodási zónában legfeljebb 29 °C lehet (fürdőszobában 33 °C, fal mentén 50 cm-es sávban 35 °C). A méretezéskor a rendelkezésre álló padlófelületből vonjuk ki a bútorok által eltakart felületet vagy számoljunk 15-20%-kal kisebb felülettel.

            Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A digitális analitika általánosságban

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges cikksorozatának online-témablokkját a mostani alkalommal a menedzseri elemző-tevékenység szorosan idekapcsolódó ágának     rövid ismertetésével bővítjük.

           Az internetes keresőrendszerek – először is a világ legnépszerűbbje,  a Google –, illetve a Facebook és más közösségi hálózatok, működésük során óriási, folyvást frissülő adattömeget tároznak a megvalósult felhasználások rengetegéről. Ezt az adattárat sokféle csoportosításra alkalmassá téve a keresőrendszerek és a hálózatok hozzáférhetővé is tették a felhasználók számára, digitális programeszközöket bocsátva rendelkezésükre meghatározott irányú adatkiemelésekhez, és az így létrehozott adattári kivonatok speciális szempontok szerinti (a cégmunka monitorozását szolgáló) elemzéséhez. A digitális elemzőeszközök használata szisztematikus (tanfolyam-jellegű) betanulást, nagyobb cégnél specialista munkatársakat igényel. Az adatelemző a felhasználói kívánalom szerinti beállítások elvégzése, majd az eredményre vezető lehetőségek közti választások után a tényleges opció-alkalmazások által implementál, vagyis kész elemzési, adatértelmező oldalakhoz, úgynevezett riportokhoz, vagy dashboardokhoz jut el.

             A „dashboard” szó eredetileg műszerfalat, szerelvénytáblát, irányítópultot jelent, átvitt értelemben azonban egyfajta mélyinformatív adat-áttekintő felületet. A dashboard tömörített folyamatjelentés, ugyanakkor végsőleges adatszelekció és adat-vizualizációs produktum, amely egyetlen rátekintésre (egyetlen oldalon, vagy egyetlen ábrával) megvilágítja – például – azt, hogy termékeink közül melyek azok, amelyek teljesítménypályája rontja az összeredményt, és mely legvalószínűbb okokból történik ez, melyek a cselekvésre hívó mozzanatok.  A táblázatos bemutatás felett arányelvű grafikonok, vagy más látványmodulok láttatják másképpen ugyanazt. Adatsorok megjelenítésére sávdiagramok is szolgálnak. Függő adatkészletek nyomon követhető időszakos változását vonaldiagramok szemléltetik.  Számos eltérő szín használata is megkönnyíti a tájékozódást, a tendencia-felismeréseket.  A főinformációkhoz kapcsolódó, azok értelmét esetleg módosító kiegészítő adategyüttesek külön, oldalvást szerepelnek, de hovatartozásuk el nem téveszthetően jelződik.  A dashboard-nek a stratégiai célokkal összekapcsolt beállítása aktivitási (intézkedések felé terelő) tartalmat visz az   adatképekbe, az eredményösszegzések „előíró” formában jelennek meg.

          Az adat-elemzői kérdés szólhat így is: az elmúlt év átlagában mennyibe került egy vevőt megszereznünk és mennyire térült meg ez a költség. Vagy: cégünk éves marketing-költségének x százalékos csökkentésével/növelésével mennyivel kevesebb/több célszemélyt érnénk el.  A széles látókörű statisztikákból könnyűszerrel kideríthető az is, hogy adott tárgyú hirdetéseink miképpen tehetők jobbakká vagy még jobbakká.

         Legközelebbi írásunkban valamivel közelebb lépünk a digitális analitika gyakorlatához.

  A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

                 

 

Az otthoni megújuló energiaforrások módjai

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A megújuló energiaforrásokba történő befektetés a környezettudatos életmód első lépcsője, azonfelül a havi közüzemi számlák csökkentésének egyik legjobb módja. A következőkben a megújuló energiaforrások módjai kerülnek bemutatásra.

A tetőtéri napelem valószínűleg a legelterjedtebb és legnyilvánvalóbb módszer, ha a megújuló energia típusaira gondolunk. A napelemek tipikusan a tetőn helyezkednek el, bár az udvarra is telepíthetők. A szélességtől és a panelek tájolásától függően négyzetméterenként 10 vagy több wattot állítanak elő. Egy tipikus ház legalább egy kilowatt teljesítményt fogyaszt, így néhány négyzetméternyi napelemnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az otthon legtöbb energia szükségletét fedezze. Természetesen a napenergia egyik nagy gyengesége az, hogy csak akkor működik, amikor a nap sugárzik, ezért, amennyiben nem rendelkezik megfelelő tartalékkal, abban az esetben kiegészítésként, csatlakoznia kell a villamos energia hálózathoz, vagy egy másik típusú megújuló energiába kell fektetnie.

A szélturbinák leggyakrabban a szélerőművekben vagy a tengeren lebegő szélmalmokban találhatók, ugyanakkor telepíthet egy kis szélturbinát az ingatlanára, hogy otthoni erőforrást biztosítson. A szélturbinának azonban van néhány hátránya, ami kevésbé teszi őket népszerűvé a lakóterületeken. Lehetnek csúnyák és sok zajt okozhatnak. Helyet foglalnak el, és településtől függően a helyi törvények és a területrendezési előírások megtilthatják szélturbinák létesítését.

A vízenergia a legtöbb ember számára nem elérhető, de amennyiben a tulajdonban van vízforrás, akkor működtethető. A vízsugár vagy a folyó egy részét vagy egészét átirányíthatja egy turbinán keresztül, így áramot generálhat otthonának.  Számos módja van ennek megtételére, de a legalapvetőbb, hogy megtalálja a legnagyobb függőleges távolságot, amelyet a víz utazni fog, és átirányítja ezt a vizet a turbinán. A víz és a függőleges távolság függvényében jelentős mennyiségű energiát állíthat elő. A vízenergia előnyei hatalmasak. A napenergiával és a széllel ellentétben a víz stabil és folyamatos.

A következő lehetőség a napenergiával való fűtés, ugyanis a napenergia nem csak villamos energiát termel, hanem használhatja a nap erejét is otthonának melegítésére . A napenergiával működő vízmelegítők a napot a víz tartalékának melegítésére használják, amelyet ezután a radiátorokon keresztül, a csaptelepekig vagy zuhanykabinokig szivattyúzhatunk. Ez a rendszer sokkal olcsóbb, mint a gáz vagy a villamos energia használata a víz melegítéséhez, és könnyebb telepíteni, mint a napelemeket. Számos különböző típusú napenergiás vízmelegítő van, amelyek mindegyike saját előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik, ezért győződjön meg róla, hogy az ön számára legmegfelelőbbet választja.

A napelemes légkondicionálás furcsának tűnhet, hiszen a nap melegét használná arra, hogy lehűtse otthonát, de pontosan ez az, amit a napenergia-légkondicionálás tesz. A napelemes légkondicionálás ugyanazokat az elveket alkalmazza, mint a napenergiával működő vízmelegítő, de ez a forró vizet légkondicionáló rendszerben használja. A légkondicionálás több villamos energiát használ, mint szinte bármi más az otthonában. A légkondicionálás évente jelentős pénzösszegbe kerülhet, különösen akkor, ha forró éghajlaton él. A forró víz használata otthoni hűtéshez gazdaságos és segíthet a környezettudatosság kialakításában.

Napjainkban egyre elterjedtebb alternatív energiaforrás a fabrikettel való fűtés. A brikettgyártás számos fűrészüzlet, asztalos és más iparág számára nyújt megoldást, amelyek a brikett gyártásához szükséges melléktermékeket állítanak elő, és nem tudják, hogyan kell őket kezelni, felhasználni, újrahasznosítani. Továbbá a háztartásokban képződött zöld- és fahulladékokat is újrahasznosítja, hatékony fűtőtermékké változtatja. A brikett egyfajta biomassza, ezért elégetésük semlegesnek tekinthető. Nagy sűrűségűek, ami azt jelenti, hogy tárolásuk nem igényel nagy helyet. Amellett tiszták és könnyen kezelhetők, emellett magas fűtőértékkel rendelkeznek.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil

(X)

A hőszivattyúról (2)

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A hőszivattyú működési elve

  1. kompresszorösszesűríti a gáz halmazállapotú hűtőközeget (villamos energia felhasználásával). Az összesűrített gáz ettől erősen felmelegszik.
  2. A forró gáz melegét a beltéri egységben – egy vizes hőcserélőben (kondenzátor) adja le – a lakás fűtésére és melegvíz készítésre használjuk, közben a [R407C] gáz kihűl, lecsapódik, ismét folyadékká válik.
  3. A folyékony közeg – egy expanziós (fojtó szelep) szelep segítségével nagyobb keresztmetszetű térbe – tehát tágasabb helyre – az elpárologtatóbaáramlik. Az itt lecsökkent nyomás hatására a közeg újra gáz halmazállapotúvá válik, kitágul, és ettől erősen lehűl.
  4. Mivel a külső környezet még a téli napokon is melegebb, mint ebben az állapotban a klímagáz, ezért a kültéri egységben – az elpárologtatón keresztül átszívott több száz, akár több ezer köbméter levegő segítségével – “előmelegítjük” a klímagázt, tehát a környezetből hőt vonunk el. Ezt a már melegebb klímagázt – az első ponttól indulva – ismét összesűrítjük. Így tudjuk a levegőből “kinyerni” az energiát!

(Az expanziós szelep működését szemléletesen egy szódásszifon patronhoz hasonlíthatjuk. Ha lassan tekerjük be a szifonpatront, akkor a benne összesűrített széndioxid is lassan kerül a szódásüvegbe, és bár hűvösnek érezzük a patront, nem tesz kárt a kezünkben. Ellenben ha gyorsan tekerjük be, a hirtelen kiáramló gáztól erősen lehűtjük és akár oda is fagyhatnak az ujjaink a szifonpatronra!)

Hőszivattyú üzemmódok, hőszivattyúk üzemmódjainak meghatározása

  1. Monovalens fűtés

Monovalens esetben egyedül a hőszivattyú látja el az épületet fűtéssel. Kizárólag alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekhez alkalmas.

  1. Bivalens fűtés

Bivalens fűtésnél a hőszivattyú mellett még más hőfejlesztő berendezést használnak (gázkazán, vegyestüzelésű kazán, stb.) Ilyen esetekben a hőszivattyút csak addig a hőmérsékletig használják, amíg az megfelelő hatékonysággal dolgozik (0- -5 °C). Innentől a második kazán készíti a fűtési melegvizet. Bivalens fűtésrendszerrel már a hagyományos radiátorok fűtése is gazdaságosan megoldott (60 °C)

  1. Monoenergiás fűtés

A monoenergiás rendszerben kizárólag hőszivattyú dolgozik, akár -25 °C külső hőmérsékletig üzemel. Ennél az extra hidegnél az elektromos fűtés-kiegészítés segíti a hőszivattyút a fűtési maximum elérésében. Ez a rendszer is alkalmas radiátoros fűtéshez.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A geotermia felhasználása

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A geotermikus hőszivattyú, avagy a földi hőszivattyú egy központi fűtő- és / vagy hűtőrendszer, amely a hőt a földre vagy a földről szállítja.

A földet állandóan, időszakosan, hőforrásként (télen) vagy hűtésre (nyáron) használja. Ez a kialakítás, kihasználja a föld mérsékelt hőmérsékletét a hatékonyság növelése és a fűtési és hűtési rendszerek működési költségeinek csökkentése érdekében, és kombinálható a napenergiával történő fűtéssel, hogy még nagyobb hatékonyságú geoszoláris rendszert hozzon létre. Más néven is ismertek, beleértve a geo-cserét, a földelt kapcsolt, továbbá a földenergia-rendszerek. A mérnöki és tudományos közösségek inkább a “geoexchange” vagy “földi hőszivattyúk” kifejezéseket részesítik előnyben, hogy elkerüljék a hagyományos geotermikus energiával való összekeverést, amely magas hőmérsékletű hőforrást használ villamos energia előállításához. A földi hőszivattyúk a Föld felszínén napenergiából elnyelt hőenergiát termelik. A 6 méteres talaj alatti hőmérséklet nagyjából megegyezik az átlagos éves levegőhőmérséklettel (azon a szélességi a felületen).

A szélességtől függően a Föld felszínének felső 6 méter alatti hőmérséklete 10 és 16 ° C között állandó hőmérsékletet tart fenn. A hűtőszekrényhez vagy a légkondicionálóhoz hasonlóan ezek a rendszerek hőszivattyút használnak arra, hogy a hőt a földről átadják. A hőszivattyúk a hőt a hűvös helyről a meleg térbe, a természetes áramlás irányába továbbíthatják, vagy melegebb helyről a hűvösre növelhetik a természetes hőáramlást. A levegőforrás-hőszivattyúk jellemzően hatékonyabbak a fűtésnél, mint a tiszta elektromos fűtők, még akkor is, ha a hideg téli levegőből hőt termelnek, bár a hatásfok jelentősen csökken, ha a külső levegő hőmérséklete 5 ° C alá csökken. A földi hőszivattyú a hőt a földre cseréli, így sokkal energiahatékonyabb, mivel a földalatti hőmérsékletek stabilabbak, mint a levegő hőmérséklete az év során. A barlanghoz hasonlóan a sekély talajhőmérséklet melegebb, mint a fenti levegő a téli időszakban, és hűvösebb, mint a nyári levegő. A földi hőszivattyú télen kivonja a fűtést (fűtésre), és nyáron visszahelyezi a hőt a földbe (hűtés céljából). Egyes rendszerek úgy vannak kialakítva, hogy csak egy üzemmódban működhessenek, fűtéssel vagy hűtéssel, az éghajlattól függően. A geotermikus szivattyúrendszerek viszonylag magas teljesítmény-együtthatót érnek el, miközben a földi hőszivattyúk a vízmelegítés biztosításának leghatékonyabb technológiái közé tartoznak. A telepítési költségek magasabbak, mint a hagyományos rendszereké, de a különbség általában az energia-megtakarításokból, 5-10 év alatt megtérül. 2004-től világszerte több mint egymillió egység van telepítve.
Néhány zavar előfordul a hőszivattyúk terminológiájával és a “geotermikus” kifejezés használatával kapcsolatban. “Geotermikus” szó görög eredetű és azt jelenti, “Föld hő”, amelyet geológusok és sok laikus úgy értelmez, mint a mélyen a földalatti, vulkáni tevékenységből származó. A zavar okát az okozza, hogy a “geotermikus” kifejezést a felszín első 100 méteres hőmérsékletére is alkalmazzák, ez a “Föld hő” egyforma, bár nagyban befolyásolja a napenergia tárolt energiája.

A fogyasztóknak szerteágazó lehetőségeik vannak a fűtési és hűtési rendszerek terén. Az egyik lehetőség a lábuk alatt van, kihasználva a föld állandó földalatti hőmérsékletét, amely közel 30 méterre van a felszín alatt.

További lehetőség a fogyasztók számára a fabrikettel való fűtés, mely környezettudatos és kiváló fűtőértékkel rendelkezik. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát fejlesztett ki mely a mezőgazdasági, ipari, zöld- és egyéb famaradványokat a keletkezésük helyén hasznosítja újra, így csökkentve a hulladékok ökológiai lábnyomát. Ennek köszönhetően a bérelhető mobil brikettáló gép kényelmesen alakítja át, a hulladéknak vélt famaradványokat, hatékony és környezetbarát fűtő termékké.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil

(X)

Online menedzserek – az e-mail-marketing avulatlansága

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinges cikksorozatának online-tematikus belső írásfüzérében ezúttal a levélküldeményes marketingelésről ejtünk szót.

             Tekintve a digitális reklámfelületek rengetegét, ezen belül is a közösségi média népszerűségét, számos vállalkozó és vállalatvezetőség vélekedik úgy, hogy az elektronikus levelezés csatornáján folytatott hirdetési aktivitás fölösleges idő- és energiaráfordítást jelent. Megfáradt, kiürült, elavult reklámformának gondolják. Meg lehet érteni, hogy így látják – hiszen az emailezők többsége ma már valóban szinte automatikusan félresöpri, levélszemétként kezeli az ismeretség nélkül címére érkező üzleti célú szöveg- és képküldeményeket –, mindazonáltal tévednek: az idevágó kutatások-felmérések szerint a professzionálisan űzött e-mailes marketing  bőven megtérül ma is, és egyáltalán nincs visszaszorulóban, nem hanyatlik. Nyomdaköltség nélkül ugyanis, illetve a papíralapon szokásos postaköltség hiányában a nagy számok törvénye fokozottan számít. Nem az az érdekes tehát, hogy mi szokott történni az ilyen küldeményekkel, hanem az, hogy a legszokásosabbtól eltérő fogadtatások töredék-hányada sem elenyészően csekély, és ez a hányad jelentős hasznot hoz.  Ezért 2017-ben már duplaannyi kéretlen üzleti célú email landolt a világban, mint a folyó évtized elején (amikor százmilliárd volt az évenkénti adat). Hogyan adódhatott ez a megtöbszöröződés? A magyarázatot részben a közösségi weboldalak térhódítása adja meg.

                Üzleti projektek beindíthatók közösségi finanszírozással is, például a Kickstarter vagy az IndieGoG (avagy Indiegogo)   oldalon át, de léteznek még hasonló, de kisebb, szűk szakosodási sávokra, rés-piacokra célzott crowdfunding oldalak, mint például a Crowd Supply. Az Indiegogón, a Kickstartertől eltérően, magyarországi cégként is indítható projektkampány. Tegyük fel, startcégünk az Indiegogón jelentkezik gyártási ötletével, amelyben kitűnő üzleti lehetőséget lát. Létesítenie kell az Indiegogón belül egy saját projekt-aloldalt, ez gyűjthet össze olyan érdeklődőket, akik hajlandók lesznek előre megvásárolni a terméket. A kampánycél: összehozni a gyártás finanszírozásának megfelelő célösszeget. Mármost a sikeres Kickstarter-, Indiegogo- stb.-kampánykommunikáció során, nem lévén elkerülhetők a megnyerő részletezések, kulcsfontosságú a gyűjtéses  úton felépített e-mail-lista alkalmazása, amint az ilyen lista a blog-karrierekhez, a sokezres blog-látogatottsághoz sem nélkülözhető. Twitteren, Facebookon sem elég ahhoz, hogy a bejelentkezett vállalkozó tényleges üzleti forgalma látványosan növekedjék, ha a vállalkozói oldal követőinek, „rajongóinak” száma növekszik.

A követők aktivizálásában csak az e-mail-listával élő vállalkozók érnek el jó eredményeket.  A listaépítés, listabővítés gyorsítására, forrásainak számbavételére és igénybevételére – az adatvédelmi szabályok betartásával – professzionális sémák dolgozódtak ki; ezek hozzáférhetők.

                Következő írásunkban a sikeres e-mail kampányok minőségi kívánalmairól lesz szó.

 A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Faipari hulladékkezelés

faipari kisüzem
A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

__________________

Napjainkban a környezet- és klímavédelem témakörén belül a hulladékgazdálkodásnak van kiemelt szerepe. A nagymennyiségű tömegcikkgyártással és a kisebb termékegységek elszaporodásával a csomagolóanyagok, főleg a papírfelhasználás erősen megnövekedett. Nem kell már sajnos azt újdonságként felhozni, hogy az erdős területek aránya nagyban lecsökkent. A folyamatosan új termékek vásárlására ösztönző termékiparban már újszerű felfedezésként, spanyolviaszként az újrahasznosítás ötletét próbálják a társadalomban meghonosítani. Régi társadalmi struktúrákban az újrahasznosítás, hulladékok lebontó folyamatoknak való átadása teljesen természetes volt, mivel alapvetően természetes anyagok felhasználásával készültek a tárgyak. A tárgyakat hosszú időre szánták és csak végső esetben váltak meg tőle, tartós eszmei értéket is képviseltek a funkcionalitáson kívül. A fogyasztókedv fenntartása érdekében ma reklámok ápolják folyamatosan igényeinket, mely sokszor csak esztétikai és csak az önmagában véve vett változás az egyedüli indok a vásárlásra.

Az asztalosműhelyek is jelentős hulladékgyártó fórumok. Alapvetően már előkészített alapanyagokkal dolgoznak az asztalosok, nem a nyers farönköt veszik kezelésbe.

 Már a tervezés során hulladékminimalizálási szempontnak kell érvényesülnie, melynek a funkcionalitással és esztétikummal azonos szintű tényezőnek kell lennie. Az alapanyagválasztást is azzal a tudattal kell megtenni, hogy indokolatlanul nagy anyagveszteség hulladék formájában ne jelentkezzen.

Majd a munkadarabok méretre szabásánál kell a leginkább figyelmesnek lenni, hogy a legkevesebb leeső darabokkal járjon a folyamat. A használandó asztalosipari gépek is kihatással vannak a hulladékmennyiségre, hiszen a gépek egyre könnyebbé teszik a sokfajta munkafolyamatot és nincsen már nagyon olyan visszafogó körülmény, melyek mérlegelése a hulladékmennyiség csökkenésére is kihatással van.

Kiemelkedő azon körülmény szem előtt tartása, hogy milyen vegyi anyaggal kezelt esetleg a faanyag. Ez jelentősen befolyásolhatja a hulladékfeldolgozási folyamatot, esetlegesen feldolgozóhely szaksegítségét is kérni érdemes a megfelelő döntés meghozatalához.

A hulladékfelhasználás során arra kell törekedni, hogy a legvégső esetben történjen égetés vagy szimpla megsemmisítés. Így elsősorban újrafelhasználás történik, ha az nem lehetséges, akkor újrahasznosítás, ennek hiányában energiaelőállítás, s végső esetben megsemmisítés. A legfontosabb törekvés a klímaváltozás hátráltatás érdekében, hogy a fában kötött szenet az atmoszférába csak legutolsó esetben engedjük vissza.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)

A szélenergia felhasználása

Mobil brikettálás
A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban a fűtés történeti fejlődésétől a brikettálás technológiai folyamatának bemutatásig szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia fejlesztés és az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A szélenergia a szélturbinákon keresztül történő levegőáramlás, amely biztosítja az elektromos generátorok mechanikus teljesítményét és hagyományosan más munkákat, például marást vagy szivattyúzást. A fosszilis tüzelőanyagok égetésének alternatívájaként a szélenergia bőséges, megújuló, széles körben elterjedt, tiszta, nem termel üvegházhatást okozó gázkibocsátást üzemelése közben, nem fogyaszt vizet, és kis földterületet használ. A környezetkárosító hatása sokkal kevésbé problematikus, mint a fosszilis tüzelőanyag-forrásoké.

A szélerőmű parkok számos egyedi szélturbinából állnak, amelyek az elektromos erőátviteli hálózathoz csatlakoznak. A szárazföldi szél egy olcsó villamos energiaforrás, amely versenyképes vagy sok helyen olcsóbb, mint a szén- vagy gázüzemek. A partoktól távoli szél viszont állandó és erősebb, mint a szárazföldön, ugyanakkor az építési és karbantartási költségei jelentősen magasabbak. A kis szárazföldi szélerőmű parkok energiát tudnak táplálni a hálózatba, vagy villamos energiát biztosítanak az elkülönített hálózatokon kívüli helyszínekhez.

A szélenergia változó energiát ad, ami évről évre nagyon következetes, de jelentős eltérést mutat a rövidebb időskálák között. Ezért más elektromos áramforrásokkal vagy akkumulátorokkal együtt használják, hogy megbízható ellátást biztosítsanak. Az olyan energiagazdálkodási technikák, mint a többletkapacitás, a földrajzilag elosztott turbinák, a megfelelő vízerőművek, a szomszédos területekre irányuló energia exportálása és importálása, az energiatárolás vagy a kereslet csökkentése, amikor a széltermelés alacsony, sok esetben megoldhatja ezeket a problémákat. Az időjárás-előrejelzés lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-hálózatot előállítsák a termelés várható kiszámíthatósága miatt.

A szélenergia korai felhasználása egysíkú volt, ugyanis az emberek vitorláshajózásra használták. A 9. században Iránban, Afganisztánban és Pakisztánban kifejlesztették a gabona és a szivattyú víz, a szélmalom és a szélszivattyú őrléséhez használt szélerőműveket. A szélenergia széles körben elérhető volt, és nem korlátozódott a gyorsan áramló patakok energiáira vagy későbbi üzemanyagforrásokra.

Az első villamosenergia-termelésre szánt szélmalom Skóciában 1887 júliusában épült James Blyth által. Blyth 10 méter magas, vitorlázott szélturbinája a Marykirk nyaralóházának kertjébe került, és a francia Camille Alphonse Faure által kifejlesztett akkumulátorok feltöltésére használták, hogy a villában világítást legyen. Így ez lett a világ első háza, ahol a villamos energiát szélenergia biztosította. Blyth felajánlotta a felesleges villamos energiát Marykirk népének, hogy megvilágítsák a főutcát, azonban nem fogadták el, mivel azt hitték, hogy az elektromosság „az ördög munkája”.

A villamos energia fejlesztésével a szélenergia új alkalmazásokat talált a központilag generált energiától távolabbi épületek világításában. A 20. század folyamán a párhuzamos utak olyan kis szélerőműveket fejlesztettek ki, amelyek alkalmasak gazdaságokhoz vagy rezidenciákhoz, valamint nagyobb méretű, szélessávú szélerőműveket, amelyek csatlakoztathatók az elektromos hálózathoz. Napjainkban a szélerőművek minden méretű tartományban működnek az apró állomások között az akkumulátorok töltésére az elszigetelt rezidenciákban, akár közel gigawatt méretű tengeri szélerőművekhez, amelyek villamos energiát biztosítanak a nemzeti elektromos hálózatokhoz.

2015-től több mint 200 000 szélturbinát üzemeltetnek, amelyek teljes névleges kapacitása 432 GW világszerte. Az Európai Unió 2012 szeptemberében 100 GW kapacitást ért el, míg az Egyesült Államok 2015-ben meghaladta a 75 GW-t, és Kína hálózati kapcsolt kapacitása 2015-ben 145 GW-t tett ki. 2015-ben az Európai Unióban a szélerőművek az összes beépített villamosenergia-termelési kapacitás 15,6% -át tették ki.

A világ szélenergia-termelési kapacitása 2000 és 2006 között több mint négyszeresére nőtt, mintegy 3 évente kétszeresére. Az Egyesült Államok úttörő szerepet játszott a szélerőmű parkokban, és az 1980-as és az 1990-es években vezette be a világot a beépített kapacitásban. 1997-ben a németországi telepített kapacitás meghaladta az Egyesült Államokét, majd 2008-ban ismét az Egyesült Államok vette át a vezető szerepet. Kína a 2000-es évek végén gyorsan bővítette szélerőműveit, és 2010-ben lehagyta az Egyesült Államokat, hogy a világ vezetővé váljon. 2011-től a világ 83 országa kereskedelmi alapon vásárol szélenergiát.

Az alternatív energia felhasználás egy másik módja a fabrikettálás, ami szintén környezettudatos, ámbár a szélenergiával szemben állandó mennyiség áll belőle rendelkezésre, ugyanis ipari, mezőgazdasági és zöld maradvány, hulladék folyamatosan termelődik. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiát fejlesztett ki, mely a hulladéknak vélt fa- és zöld hulladékokat brikettálja, így hatékony, magas fűtőértékkel rendelkező tüzelőanyagot állít elő. A fabrikettáló további specialitása, hogy mobil, így a hulladék keletkezésének a helyén végzi az újrahasznosítást.

A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:

https://www.facebook.com/mobilbrikettalas/

www.brikettmobil.hu

http://brikettmobil.hu/miert-mobil

(X)

A hőszivattyú

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A hőszivattyú a hagyományos fűtőberendezések helyett (gáz, szén, fa, olaj, villany) fűtésre, hűtésre és melegvíz előállítására használható (Sadi Carnot és a róla elnevezett Carnot körfolyamat-nak köszönhetően több mint 200 éve létezik), amely a környezetéből hőt von ki, és azt az ismert tüzelőanyagoknál sokkal jobb hatásfokkal, a környezetet kímélve hasznosítja. Röviden: a Nap környezetünkben tárolt energiáját – levegő, víz, talaj -, plusz hozzáadott villamos energiát felhasználva, fűtjük az épületeinket. (Az arány kb. 75% környezeti energia + 25% villamos energia.) Karbantartási igénye alacsony, mint a hűtőszekrényeké! Gazdaságos, biztonságos, nincs szénmonoxid mérgezés!

Mi is az a hőszivattyú?

A hőszivattyú energiatakarékos fűtő-hűtő berendezés:

  • fűta gáz- villany- olaj és vegyestüzelésű kazán helyett;
  • hűta klímaberendezés helyett;
  • melegvizet készít (HMV)a villanybojler helyett.

A hőszivattyú takarékos, biztonságos, egyszerű fűtő (hűtő) berendezés, amely alkalmazásakor néhány dologra oda kell figyelni:

  • megfelelő teljesítményű hőszivattyú kiválasztása;
  • elégséges méretű puffertartály beépítése;
  • a kívánt tömegáram biztosítása az előbbi kettő berendezés között (hőcserélő, csőátmérő és keringető szivattyú pontos megválasztásával);
  • elégséges villamosenergia az indító áramhoz.

A hőszivattyú működési elve

A hőszivattyú működéséhez a legfontosabb a hűtőközeg, (munkaközeg). A hűtőközeg tulajdonsága, hogy a forráspontja alacsony hőmérsékleten van. Ha a levegő-víz hőszivattyú kültéri levegőt vagy a víz-víz hőszivattyú talajból származó hőhordozó közegét egy hőcserélőbe (elpárologtató) vezetjük, amelynek másik oldalán a munkaközeg kering, a munkaközeg elvonja az elpárolgásához szükséges hőt a vízből vagy a levegőből, és folyadék halmazállapotból gőz halmazállapotúvá válik. A hőforrásként használt víz, vagy levegő közben néhány fokkal hidegebb lesz. (folyt.köv.)

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo