Az asztalosszakma története

A „Mosolyalkotóház” olyan faipari kisüzem, amely mind hobbikedvelőknek, mind vállalkozóknak helyet és alkalmat biztosít arra, hogy a legkorszerűbb asztalosszerszámok és berendezések használatával, komoly asztalosmesteri, szakoktatói szakértelem támogatásával alkotó tevékenységet végezhessenek.

Kezdeményezésünk valóban mosolyt varázsol az ott tevékenykedők arcára és mindazokéra, akik az ott folyó kreatív alkotótevékenység eredményét élvezik a mindennapokban. Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni az ott folyó tevékenység hátterét és kedvet ébreszteni hozzá mindazokban, akik inspirációt éreznek hasonló közösségi életben való részvételhez.

Elsőként az asztalosszakma történetéről ejtünk pár szót. Ha ismerjük egy tevékenység múltját, abból a jövőre vonatkozóan is inspirációt meríthetünk.

Az asztalosság az ácsszakma egyik specializálódott ágát jelenti. Az ácsszakma tárgyi emlékei a többezer éves ókori időkbe nyúlnak vissza. Az ács zsaluzatokat, állványszerkezeteket és megmaradó faszerkezeteket (fedélszerkezet, fafödém), készházak szerelése) készít, javít, bont, tehát a fával való ipari tevékenység legalapvetőbb formája. Ezzel szemben az asztalos az épületek kisebb faszerkezetét (ablak, ajtó) és fa berendezési tárgyak (asztal, szék, szekrény stb.) készítését végzi. E két bontásban beszélhetünk épületasztalosról és bútorasztalosról. Az ács szakmából még számos faipari tevékenység leágazott az asztalossághoz hasonlóan a specializálódás jegyében: faesztergályos, zsindelyfaragó, teknőkészítő, oszlopkészítő stb.). A szakma ókori emlékekkel is rendelkezik bőséggel: zsámolyok, kerevetek, trónszékek. A korai szekrények még faszegekkel, fakötésekkel voltak összeillesztve, később jelentek meg a túró vagy enyvalapú ragasztóanyagok. Nem is gondolnánk, hogy a római kori asztalos szinte a mai kéziszerszámokkal rendelkezett, technikája kifinomult volt.

Az asztalos, azaz faműves, a középkorban vált le igazán az ácsszakmától kb. a XIII. században. Zsigmond és Mátyás olasz és német asztalosokat is behívott a szakma csínjának-bínjának átadására. A törökidők alatti népességvesztés a szakmagyakorlókat is érintette. Comenius a 17. században „szökrényös” névvel illeti a szakma képviselőit.

Magyarországon a bognárok, kerékgyártók, kádárok száma kulturális adottságok miatt jelentős volt. A kocsigyártás a XV. századtól felfutóban volt, a bricska, majd a hintó volt a személyszállítás újdonsült eszköze. Lengyel fejedelem által a francia királynak adott magyar készítésű kocsi Párizsban elismerést váltott ki a XV. században.

A XVIII. század végén még mindig a bécsi asztalosok uralják a magyar piacot. Csak az 1800-as évek első felében Steindl Imre céhfüggetlen tevékenysége és a nemzetközi ipari kiállításokon való sikerek megnyitották a külföldi piacokat a magyar piacok számára.

Alapvetően a manufakturális bútorgyártás volt az uralkodó a XIX. sz. végéig, 1870-től már bútoripari csírái is megjelentek. 1895-ben már hét gyár volt az országban, melyek száma az I. világháborúig jelentősen felszaporodott. A világháborúk hektikussá tették a szakma fejlődését. 1990-től a nagy gyártókapacitások helyett kisebb, korszerű vállalkozások jöttek létre, vették fel a versenyt a külföldi bútorüzletekkel. Az egyedi bútorgyártásban van jelenleg a perspektíva és a versenyképesség záloga az asztalosszakma képviselői számára.

A Mosolyalkotóház Kft. környezetbarát és szociálisan érzékeny projektje a Széchenyi 2020 GINOP-5.1.7-17-2019-00240 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Gyakorlóműhely

(X)

A marketing-menedzseri munka

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketinggel foglalkozó cikksorozatában már több írásunk  hangsúlyozta a korszerű marketing  tudománnyá, sőt igen összetett, interdiszciplináris szakággá válásának folyamatát. Ezek után felvetődik a kérdés. miben is áll a marketing-menedzseri munka. Talán csak nem polihisztrikus tudós-professzorokká kell válniuk a menedzsereknek, illetve a marketingtervet kidolgozni kívánó kisvállalkozóknak? Természetesen nem erről van szó. Tekintsük először a vállalati marketing-menedzseri tevékenység esetét.

               A vállalati menedzser megbízott üzleti irányító, a nem saját tulajdonú cég vagyongyarapodásáért tevékenykedő felsővezető vagy részterületi vezető,   vállalati munkaszervező és koordinátor, aki a koordináció közelebbi céltartalmát is meghatározza (élesíti, finomítja, módosítja stb.). A marketingtudomány elméleti alapjait nem azért sajátítja el, és nem azért szerez betekintést minden marketing-szegmentum ismerettárába, hogy mindazt tudja, amit a marketingtudomány felhalmozott. Tudnia magáról a sokrétűségről kell, illetve ennek szerkezetéről. Mégpedig először is ahhoz kell ez a tudása, hogy minél megbízhatóbban választódjék ki a vonzalma éppen ahhoz a marketing-területhez, amelyben kiváltképp el fog mélyülni (eleve választania kell például az online és a másféle marketinges mező közt, de az előbbi marketing is igen szerteágazó). Emellett természetesen az az igénye és képessége is meglesz, hogy ne szakadjon el veszélyes módon az általa kevéssé gyakorolt marketing-területektől. Érzéket szerzett ugyanis, mikor és hogyan kell azok ismeretanyagából újólag bevonnia, hova, mely kutatási eredményekhez forduljon ilyenkor –  de különben is kapcsolatban  áll más marketing-területek művelőivel.

           A képzésen túli, sosem szűnő menedzseri tudásépítés csak részben támaszkodik a szakkönyvekre, tanulmányokra, még fontosabb ugyanis  a gyors műszaki-technikai változások során mutatkozó lehetséges fejlődésirányok észlelése, az áttekintőképesség fejlesztése. Megtanulni a szakmát iskolában nem lehet, iskolai, olvasási módon csak a kitanulás megalapozása történhet meg – később pedig rátét-hozzájárulásokat, -impulzusokat nyújthat egy-egy speciálisabb rész-témájú marketinges könyv, tanulmány, tapasztalati beszámoló elolvasása.  A felsőoktatásban elsajátítható, nagyrészt elméleti tudás és a piacképes gyakorlati tudás közt jókora űr van, amely a gyakorlati marketingmunka által tölthető csak ki. Bár iskolailag is rá lehet (és kell) vezetni a leendő menedzsert arra, miképpen kezdheti átlátni egy-egy tényleges marketing-irány területeit (és viszonyát más marketing-irányterületekkel), illetve, hogy hogyan ne vesszen el a nonstop termelődő újítások, eszközök sokaságában, de maga az átlátás, és az új információk, változások

kezelésbiztonsága csak a munka dinamikai folyamataiban válhat valósággá. Mivel a menedzser egyfajta vezető pozícióban van jelen a vállalati munkában, illetve valamely vállalati rész-csapatban, így a szaktudástól független kommunikációs és irányítói képességekkel is rendelkeznie kell, amelyek fejlesztésére külön is időt kell fordítson.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A szegénység, mint társadalmi állapot

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

A szegénység olyan társadalmi állapot, amelyet az alapvető túléléshez szükséges erőforrások hiánya, továbbá a lakóhely minimális életszínvonalának nélkülözése jellemez. A szegénységet meghatározó jövedelmi szint helyenként eltérő, így a társadalomtudósok úgy vélik, hogy a legjobban a létfeltételek határozzák meg, mint például az élelmiszerhez, ruházathoz és menedékhez való hozzáférés hiánya. A szegénységben szenvedők általában tartós éhezést, nem megfelelő vagy hiányzó oktatást és egészségügyi ellátást tapasztalnak, és többségében elidegenülnek a társadalomtól.

A szegénység az anyagi erőforrások és a vagyon világméretű és nemzeten belüli egyenetlen eloszlásának következménye. A szociológusok az emberiség társadalmi helyzetének tekintik a jövedelem és a vagyon egyenlőtlen elosztását.

A szegénység magában foglalja a nem egyenlő esélyű társadalmi állapotot. A világ körül a nők, a gyermekek és a színes emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalják a szegénységet, mint a fehér férfiak. Bár ez a cikk a szegénység általános megértését kínálja, a szociológusok néhány különböző típust differenciálnak.

A szegénység típusai

Az abszolút szegénység az, amit a legtöbb ember vizualizál, amikor a szegénységre gondol, különösen akkor, ha globális szinten gondolkodnak. Úgy definiálják, hogy nincs szükség erőforrásokra és eszközökre a legalapvetőbb életszínvonal eléréséhez. Jellemzője az élelmiszer, ruházat és menedékhez való hozzáférés hiánya. Az ilyen típusú szegénység a hátrányos helyzetű települések jellemzői.

A relatív szegénységet a térségtől függetlenül határozzák meg, mert attól függ, hogy milyen társadalmi és gazdasági környezetben él az egyén. A viszonylagos szegénység akkor áll fenn, ha nincs olyan eszköz és erőforrás, amely ahhoz szükséges, hogy a társadalomban vagy a közösségben normálisnak tartott életszínvonal minimális szintjét kielégítse. A világ számos részén például a beltéri vízvezeték a jólét jele, de az ipari társadalmakban magától értetődőnek tekintik, és a háztartásban való hiánya a szegénység jele.

A jövedelemszegénység akkor áll fenn, ha egy háztartás nem felel meg az adott háztartás tagjai számára szükséges alapvető minimális jövedelemnek az alapvető életszínvonal eléréséhez. A szegénység globális szinten történő meghatározására használt szám naponta kevesebb, mint 3000 forint. A jövedelemszegénységet a háztartás nagysága és a háztartásban élő gyermekek száma határozza meg, így nincs rögzített jövedelmi szint, amely meghatározza a szegénységet mindenki számára.

A ciklikus szegénység olyan állapot, amelyben a szegénység elterjedt, de annak időtartama korlátozott. Ez a fajta szegénység jellemzően olyan konkrét eseményekhez kapcsolódik, amelyek megzavarják a társadalmat, mint például a háború, a gazdasági összeomlás vagy a recesszió, a természeti jelenségek vagy katasztrófák, amelyek megzavarják az élelmiszer- és egyéb erőforrások elosztását.

A kollektív szegénység olyan alapvető erőforrások hiánya, amely annyira elterjedt, hogy az egész társadalmat vagy a társadalom alcsoportját érinti. Ez a szegénység a nemzedékeken át tartó időszakok alatt is fennmarad. A koncentrált kollektív szegénység akkor következik be, amikor a fent leírt kollektív szegénység bizonyos társadalmi csoportokban szenved, vagy bizonyos közösségekben vagy régiókban, ahol nincsenek iparágak, jó fizető munkahelyek, és amelyek nem férnek hozzá friss és egészséges élelmiszerekhez. Például a nagyvárosi régiókban és gyakran a városokon belüli egyes területeken belül is koncentrálódik.

Az esetszegénység akkor következik be, amikor egy személy vagy család nem tudja biztosítani az alapvető szükségleteik kielégítéséhez szükséges erőforrásokat, annak ellenére, hogy az erőforrások nem szűkösek, és a körülöttük lévő emberek általában jól élnek. Az esetszegénységet a hirtelen foglalkoztatási veszteség, a munkaképtelenség vagy a sérülés vagy betegség okozhatja. Bár első pillantásra egyéni állapotnak tűnhet, valójában egy társadalmi jellegű, mert valószínűtlen, hogy olyan társadalmakban fordul elő, amelyek gazdasági biztonsági hálókat biztosítanak a népességüknek.

A szegénység gyakoribb és szélesebb körben elterjedt, mint a jövedelemszegénység és más formák. Jövedelemszegénység akkor áll fenn, ha egy személynek vagy háztartásnak nincs elegendő vagyonállománya (vagyon, befektetés vagy megtakarított pénz formájában), hogy szükség esetén három hónapig fennmaradjon. Valójában sok ember él szegénységben. Előfordulhat, hogy nem lesznek elszegényedve mindaddig, amíg alkalmazzák őket, de amint elveszítik a munkahelyüket és nem érkezik több jövedelmük szegénységbe süllyednek.

Így nagyon fontos, hogy segítsünk egymáson és mindenki megtegye a tőle telhetőt. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. olyan szolgáltatást nyújt a hátrányos helyzetű településeknek mellyel a fűtés és főzési költségeket szinte nullára redukálja. Magyarországon egyedüli fabrikettáló technológiával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a fa-, zöld-, mezőgazdasági és ipari hulladékokat brikettál, akár a maradványok keletkezési helyén.

…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A termálvíz, geotermia felhasználása

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

A geotermikus energia definíció szerint a Föld belsejének hőtartaléka, amely döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési idejű radioaktív izotópok bomlási hőjéből táplálkozik.

A többi alternatív energiafajtával ellentétben a geotermikus energia importfüggetlen, helyben van, tehát szállításmentes és a helyiek rendelkeznek vele; felhasználása emissziómentes, vagyis a használt víz visszasajtolásával (mely törvényi kötelezettség is) abszolút környezetbarát-és megújuló energiaforrás, utánpótlása nem mezőgazdaság-függő, mint a bioenergiáé; nem időjárás-függő (6500h/év kapacitáshossz), mint a szélenergia vagy a napenergia; és fajlagos ára (500-700 Ft/GJ). Lényegesen kedvezőbb, mint a jelenleg használt fosszilis energiahordozókból előállított energiáké (pl. távhő 2800 Ft/GJ).

A geotermikus energia kitermelése:

A termálkútból feltörő vizet gáztalanítják, ülepítik, sótartalmát részben eltávolítják, a felhasználás helyére szivattyúzzák, a lehűlt vizet pedig valamilyen vízáramba, vízgyűjtőbe vezetik. Amennyiben nincs vízutánpótlás, a rétegenergia csökkenése következtében idővel kevesebb vizet adnak. A csökkenő víznyomást kompresszorral, búvárszivattyúval lehet növelni, de nem gazdaságos ez az eljárás. A legjobb megoldást a kitermelt és már lehűlt víz visszasajtolása jelenti, ami mérsékli a mély rétegekben található vízszint csökkenését. A hőhasznosításon túljutott termálvizek ugyanazon vízadóba történő visszasajtolása hazánkban jogszabályi kötelezettség is (147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet), bár a Magyar Kormány technikai, illetőleg anyagi okokból 2025-ig felfüggesztette az energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszasajtolási kötelezettségét a mezőgazdasági termelők számára.

Jól mutatja a régiós tudásbázis és a felhasználók között kétirányú és folyamatos kommunikáció hiányát néhány további példa: magyarországi geotermikus (kitermelési, energiakinyerési, vagy környezetvédelmi) technológiák a minden bizonnyal robbanás előtt álló hasznosítási lehetőségek ellenére sem jutnak el a felhasználói oldalhoz.

A hőszivattyús rendszerek alkalmazása terén hazánk földtani adottságai révén, a világon az egyik legjelentősebb potenciállal rendelkezik. Meghatározott szakmai körök régóta javasolják a döntéshozói-törvényalkotói szinteknek, hogy megfelelő szintű döntésekkel segítsék elő a villany- és gáztüzelésű bojlerek és kazánok lecserélését, tömegigényeket is kielégítő, különböző kivitelű és üzemmódú hőszivattyús rendszerekre.

Kiskunfélegyházán működik pl. olyan környezetbarát visszasajtoló rendszer, amely régióban kifejlesztett technológiai újításra épül, és amelynek hatékonysága még tovább bővíthető lenne, ha hőszivattyús rendszerrel kombinálnák. Igaz ugyanakkor, hogy a felhasznált vizet vissza nem sajtoló vállalkozásokat jelenleg az egyre emelkedő környezetvédelmi bírságok is a visszasajtoló technológiák kiépítése felé terelik, csak éppen a gazdasági megtérülés üteme nem tart lépést a bírságok emelkedő mértékével. Az állami szabályozás ebben az esetben túlságosan közvetett, helyenként ellentmondásos. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy igen sok a hasznosításban érdekelt kitermelőfelhasználó nem ismeri pontosan az általa használt tároló rétegek viselkedését, a hőtranszport lehetőségeit, a vízkészlet-gazdálkodásra vonatkozó előírásokat stb., holott a régióban ez a tudás és ismeretanyag megvan az ezzel foglalkozó szakmai szervezeteknél és kutatóintézetnél.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A marketing történeti alakváltozásai – az utóbbi kétszáz év fázisai

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketing-kérdésekkel foglalkozó cikksorozatában az előző alkalommal a 17-18. századi újkor európai marketing-gyakorlatáról írtunk, jelezve, hogy a 19. század derekán túl, különösen a vége felé már nagyon más képet mutatott az újkori európai (pontosabban már észak-atlanti térségi) marketing.

             Ennek a második nagy történeti fázisnak a huzama körülbelül a második világháborúig számítható. A 19. században meglendülő „második ipari forradalom” folyamán árubőség és tömeges jövedelemnövekedés jelentkezett.

Ehhez annyi kellett, hogy az angol urbanizáció egyedülien kimagasló mértékéhez félig-meddig felzárkózzanak más európai országok is, mint Franciaország és Belgium. Bár Franciaország gazdasága még az 1820-as években is agrár-dominanciájú, preindusztriális maradt (nagypolgárságának bő fele bankárságból és termény- meg ital-nagykereskedésből gazdagodott, illetve földbirtok-járadékokat húzott), ám az 1830-as, -40-es évek folyamán, a „balzaci korszakban” már lezajlott a vállalkozási fordulat.  A fogyasztói kapacitások megugrása együttjárt a fogyasztói igények sokrétűsödésével, színesülésével. Az így felfokozódó piaci verseny-dinamika körülményei közt termelő cégek immár nem mellőzhették a saját marketing-kommunikációt. Ezt még eléggé egyoldalúan, pusztán az értékesítés növelésére irányzottan gyakorolták. A marketingfunkció azonban már ezzel is módosult, kimozdult a kereskedelmi funkcióval azonosítható mivoltából, minthogy a javak forgalma más módon is megsegítődött.

            A következő, harmadik fázisban, a második világháborút követő néhány évtized folyamán a további termékválaszték-növekmény, igény-differenciálódás és a szolgáltatások piaci jelentőségének felzárkózása kihívta a vállalati piackutatás-igényt, az igény-kielégítés központi célzatát, a vevőorientált üzletpolitikai magatartást, a célcsoportok fogalmával operáló üzleti tervezést, a komplex marketingtudomány első kiforrását.

            A legutóbbi négy évtizedet illetően még újabb fázisról beszélhetünk. Egyes jellemzői már 1980 körül kezdtek felismerhetően kirajzolódni, azóta pedig további vonások ütköztek ki, amelyek nem gyengítették meg a korábban kitapinthatóakat. Az egyik legfeltűnőbb fejlemény a szolgáltatások elsődlegessé válása az összpiacon. A másik a választéknövekedés új szintje, amelyben a személyre-szabás (customization) eljárásai már tömeges kiterjedtségre tettek szert. Az online marketing térhódításával ráadásul jóval közvetlenebbé is vált a vállalatok és a fogyasztók kölcsön-kommunikációja. A harmadik fő fejlemény, hogy a vevői igények kielégítésével összehangolódott forprofit irányultság elkezdett azokkal a társadalmi érdekekkel is összehangolódni, amelyek korábban szinte kívül maradtak a figyelmén (környezeti externális ártalmak mérséklése, szociális javítások, egészséges életmódra terelődés stb.).  Ezzel a marketingtudomány is magasabb státusba jutott.

 

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)

Széchenyi 2020 EU logo

A napenergia felhasználásáról (folyt.)

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

 

A napelem

A napelemeknek két ismert fajtája van: a monokristályos és a polikristályos. A két napelemtípus elsősorban hatásfokukban tér el egymástól. Az egykristályos szilíciumból készülő, monokristályos napelemek 16-18 %-os hatásfokkal rendelkeznek, az olcsóbb előállítású polikristályosak 13-14%-os hatásfokkal. A választásnál figyelembe kell venni, hogy hová telepítik őket, mert a polikristályosak jobban teljesítenek szórt fénynél, a monokristályosak pedig direkt napsugárzásnál.

Ez a berendezés a napenergiát elektromos energiává alakítja át, az úgynevezett fotovoltaikus rendszer segítségével. A fotovoltaikus elemek először a 19. században láttak napvilágot egy francia fizikus laboratóriumában. A működési elv nagyon egyszerű: a napsugárzás érinti az egymáshoz kapcsolt és egymásra szabott paneleket vagy cellákat, majd annak függvényében, hogy milyen intenzitású fény vagy napenergia éri őket, elektromos áramot termelnek. Itt meg kell említeni az úgynevezett félvezetőket, ami a drágának számító szilícium, viszont ezek biztosítják a rendszer tökéletes működését és a megfelelő mennyiségű energia átalakítását.

A napelemek optimális működése több tényezőtől is függ, de a legfontosabb a környezeti feltételek megemlítése. Mielőtt telepítjük a berendezést, fontos, hogy alaposan felmérjék a körülményeket: a tető szerkezetét, az árnyékolást stb. Nem ajánlott ugyanis olyan részre telepíteni, ahol egy magasabb fa vagy egy szomszédos épület árnyékolja a napelemet. Tény, hogy a teljesítménye nemcsak napsütéskor jelentős, de miért ne nyerjük ki a maximális energiát belőle, ha egyszer lehetséges? Tehát igyekezzük elkerülni az árnyékolt vagy túlzsúfolt területeket. Továbbá az sem mindegy, hogy milyen tető típusra akarjuk felszerelni a rendszer. Vegyük igénybe a szakértő tanácsát, hiszen minden tető más és más napelem rögzítést igényel: a lapos tetőre például speciális módszerrel lehet rögzíteni a paneleket, különben egy erősebb szél vagy vihar után már nem lesz stabil, vagy akár sérülhet is. Ezért erre külön kifejlesztett napelem típust lehet vásárolni. Az összetett tető vagy a cserepes tető kérdése szinten külön figyelmet igényel. Mindegyikre van megoldás, amelynek során hatékony lesz a telepítés.

Ez az energiatakarékos berendezés nincs káros hatással a környezetre, nem szennyezi e légkört, hiszen nem szabadulnak fel káros anyagok a működése során. Több éves garanciát is kapunk rá, tehát a karbantartás miatt nem kell aggódnunk.

A napelemes rendszerek fajtái

Hálózatra visszatáplált napelemes rendszerek: A hálózatra visszatáplált napelemes rendszerek lényege, hogy a napelem által termelt, de el nem fogyasztott villamos energia a hálózatba kerül betáplálásra. A jogszabály kimondja, hogy ezt a villamos energiát a területileg illetékes villamos energiaszolgáltató köteles átvenni, és elszámolni a háztartással. (A hálózatra csatlakozás feltételeit a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. Rendelet szabályozza.) Hálózatra visszatáplált napelemes rendszerek egyik nélkülözhetetlen eleme az inverter. Amikor a napelemek megtermelik az energiát, az még nem alkalmas arra, hogy közvetlenül visszatápláljuk a hálózatra. Ehhez van szükség az inverterre.

Sziget-üzemű napelemes rendszer: Sziget üzemű napelemes rendszerek esetében a megtermelt és fel nem használt villamos energia nem kerül vissza a hálózatba, hanem egy akkumulátor tárolja a későbbi felhasználásig. Ezt a megoldást akkor érdemes választani, ha nincs a közelben nincs elektromos hálózat. A rendszer hátránya, hogy költségesebb, mint hálózatra visszatáplált napelemes rendszert választanánk, hiszen itt számolni kell külön töltésvezérlő költségeivel, valamint az akkumulátorok rendszeres karbantartásával és időnkénti cseréjével.

A hibrid modul más néven napelem és napkollektor egyben. Ez a technológia egységesíti az áramot termelő napelem és a meleg vizet előállító napkollektor előnyeit.  Rendszer legfőbb előnye többek között, hogy a napelem hatásfoka javul, de az sem figyelmen kívül hagyható tény, hogy a hibrid modul elhelyezése kisebb felületet igényel, így rendkívül helytakarékos megoldás, valamint a beruházás költsége is jelentősen csökken.

Napkollektor

Ez a berendezés úgy hasznosítja a napenergiát, hogy a segítségével levegőt vagy vizet tudunk fűteni, tehát itt már a hőenergia kerül a középpontban. A napkollektorok is ugyanolyan energiatakarékosnak és környezetbarátnak számítanak, mint a napelemek, és az élettartamuk is hosszú.

Mint azt már említettük, ez is egy aktív módja a napenergia felhasználásának. Azonban több hátránya van, mint a napelemeknek. Ezt a rendszert leginkább tavasszal vagy ősszel érdemes használni, és akkor is inkább kisegítő fűtésként szolgál. Ezzel nem válunk önálló energiaszolgáltatóvá, mint a napelemek esetében, de ideiglenes a hasznunkra válik, hiszen a spórolás terén jól teljesít.

Ugyancsak gyengébben teljesít a kevésbé napos időszakokban, mivel az optimális működése szorosan összefügg a napsugarak intenzitásával. Azonban ez a berendezés sem szennyezi a környezetet, és ezért a telepítését egyre inkább igényelik. Mi több, erre is lehet pályázni, akárcsak a napelemekre, aminek során jelentős mértékű anyagi támogatást kaphatunk egy ilyen rendszer telepítéséhez.

A napenergia tehát egy olyan energiaforrás, amely korlátlan mennyiségben áll a rendelkezésünkre, és szerencsére több módja is van annak, hogy felhasználjuk a Földre érkező, hihetetlen mennyiséget. Legyen szó napelemekről vagy napkollektorokról, a maga módján mindkét opció hozzásegít az energiatakarékos életmód eléréséhez, ezáltal pedig az egészségesebb környezet kialakításához. Ha szeretne anyagi támogatásban részesülni, akkor érdemes szétnézni az idei évi pályázatok között, hiszen az Unió nagymértékű összegeket fordít erre a célra azért, hogy mindenkit biztasson a használatára.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Hulladékkezelés az iskolákban

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az előző cikkben megismerkedtünk az oktatási intézmények szerepével a hulladékgazdálkodásban. Most pedig útmutatást nyújtunk ahhoz, hogy az oktatási intézmények idővel fenntartható szilárd hulladékgazdálkodási programot alakítsanak ki, különös tekintettel az újrahasznosításra.

Először is fel kell állítanunk a diagnózist. A diagnózis olyan vizsgálat, amely a probléma előtt álló helyzetet írja le, hogy a tervezett megoldások egyrészt a társadalmi, kulturális, földrajzi és gazdasági valósághoz kapcsolódjanak, amelyben az oktatási intézmény elmerül, és másrészt a lehetséges, gyakorlatba való átültetése. A közösség a valóság megismerésével és értékelésével, tudatában lesznek annak lehetőségeivel és korlátaival. A program arra törekszik, hogy a meglévő gazdálkodási rendszer elemzésén túl, a keletkező hulladék mennyiségével, típusával és hasznosságával kapcsolatos kérdésekre válaszoljon.

Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a különböző szempontokat, amelyeket a szilárdhulladék-kezelésnél figyelembe kell vennie az oktatási intézményeknek.

  1. A lakossági szilárdhulladékok jellemzése, lehetővé teszi a létesítményben keletkező szilárd hulladék mennyiségének és típusának megismerését. Javasoljuk, hogy ezt a tevékenységet az osztálytermi tervek keretein belül fejlesszük, a különböző tantárgyakhoz társítva, hogy megkönnyítsük a különböző oktatási szintek tanulását. Az oktatási intézményeken belül különböző típusú hulladék keletkezik, például szerves, a gyümölcs, a zöldség és az élelmiszer maradványai, továbbá a zöld területekből, például metszésből és fűből származó hulladék. A másik keletkezési típusba tartoznak a szervetlen anyagok, amelyek a papírok és kartonok, műanyag palackok (PET, például: üdítőitalok, olajok), egyéb műanyagok, karton konténerek, üvegedények, alumínium dobozok.
  2. A hulladék jellemzésének előnye a keletkezett hulladék teljes mennyiségének ismerete. A statisztikai ellenőrzés segít abban, hogy az előállított hulladék mennyiségének ismeretében időben vagy szezonálisan lehet összehasonlításokat végezni, vagy célokat lehet meghatározni a hulladék csökkentésére vagy az újrahasznosítható anyagok növelésére. A szétválasztás az eredet szerint lehetővé teszi, a létesítmény különböző fizikai terében keletkezett típusok és mennyiségek megismerését, amely egy másik alapvető szempont a gazdálkodási terv későbbi kialakításához.
  3. A hulladékok visszanyerése és az újrahasznosítás megvalósíthatósága szakaszában határozzuk meg, hogy mennyi hulladék újrafeldolgozható és mennyi újrahasznosítható. A meglévő lehetőségektől és a hulladék típusától függően, a legismertebb lehetőségek a következők, hulladék értékesítése, adományozása (jótékonysági kampányok), komposztálása és újrahasznosítása. Az újra feldolgozhatóság a zöld területekről származó növényi maradványok felhasználása komposztálás vagy brikettálás folyamataira, komposzt vagy tüzelőanyag megszerzésére szolgálhatnak. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. oktatási intézményeknek nyújt lehetőséget a zöld- papír- és fahulladékok feldolgozására. A cég innovatív technológiát fejlesztett ki, amely lehetőséget biztosít a maradványok helyben történő feldolgozására. Az oktatási intézmények a feldolgozás után szabadon dönthetnek a tüzelőanyag további sorsáról. Saját felhasználás a cél vagy a tovább értékesítés. Az újrahasznosítás megvalósíthatóságához meg kell vizsgálni az újrahasznosítás alternatíváit, amelyek a következők:
  4. a) Hulladékértékesítés: Az oktatási intézményben keletkező újrahasznosítható hulladékok rendeltetési helyének meghatározásához a meglévő piacot meg kell vizsgálni és ki kell értékelni. Amennyiben a gyártott mennyiség vonzóvá teszi az értékesítést, abban az esetben figyelembe kell venni azok eltávolítására és szállítására vonatkozó költségeket. További lehetőség a Sajó Brikett Nonprofit Kft. által feldolgozott hulladékok brikettálása mely nem igényel szállítás, hiszen a feldolgozás helyben történik.
  5. b) Hulladék-adományozás: A létesítményeknek meg kell határoznia, hogy előnyösebb-e bizonyos típusú hulladékok adományozása egy olyan kampányhoz, amely előnyös vagy újrahasznosító. Tekintettel arra, hogy ha a hulladék mennyisége kicsi, nem célszerű eladni őket.

Ha az Ön telephelye egy elszigetelt helyen található, valószínűleg nincs lehetőség az eladásra vagy a hulladék ártalmatlanítására. Ebben az esetben még fontosabb az oktatási közösség fogyasztási kultúrájának előmozdítása, valamint a komposztálással és /vagy brikettálással való feldolgozás lehetőségeinek alkalmazása.
…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)

A marketing történeti alakváltásai – az első fázis jellemzői

StartMa markekting és vállalkozásA StartMa program marketing-tematikájú cikksorozata még mindig az alapozó, áttekintő szakaszban tart; egyelőre egyetlen összefüggéssel sem foglalkoztunk részletező módon, nem nagyítottunk ki egyetlen tevékenységi összetevőt vagy eljárási formát sem. Mielőtt ilyen írások is következnének, a történeti szempontnak is meg kell adnunk a magáét; nem mulaszthatjuk el annak a folyamatnak a felvázolását, amelynek során az újkori marketing gyakorlata és önszemlélete más-más időszaki arculatot mutatott. Négy fő fázist különíthetünk el.

                Az első, több évszázados fázisban –   amely csak 1830-tól mutatott feltűnőbb fordulati jeleket (hogy aztán a 19. század második felére végképp múlttá váljék) – a marketing lényegében a kereskedői rétegek mesterségét, tevékenységét jelentette, az ő tudásukat, önérzeti bázisukat. Az áruforgalom szellemi oldalának tekinthették magukat. Az áru-oldalon szinte csakis fizikai javak szerepeltek, és nagy átaljában a kevéssé variált, bár szétaprózott termelésű tömegcikkek árucseréje dominált, még ha az előkelők szűk köre számára létezett is differenciált luxusipar. Vevő-tipologikusan átgondolt áruválogatásokat és eképp tagolt készleteteket a beszerzési lehetőségekben legjáratosabbak, a kereskedők prezentáltak. Speciális, vagy akár csak összetetten elmondható igények esetén kereskedőkkel kellett tárgyalni. Az élelmiszertermelés, a nyersanyag-kitermelés, illetve a céhes műhelymunka, valamint a manufakturális, noha egyre gépesedőbb üzemi termelés nem társult a gazdák, tulajdonosok, irányítók különösebb piaci érdeklődésével. Ha volt megrendelés, vagy egyáltalán rentábilisan elkelt, amit termeltek – például felvásárlók által –,  növelni igyekeztek a termelésüket, ha meg nem (vagy rosszul) kelt el, de még talpon maradtak, megpróbálkoztak valamelyik minőségi tényező javításával.

           A 18. század végefelé, a francia forradalom küszöbén nemhogy a cári, vagy a Habsburg-birodalom népessége, de a francia királyságé is, túlnyomórészt paraszti lakosság volt (ezen az angolok ekkor már túljutottak). Az akkori kontinentális többség számára inkább egy adóügyi reform hiánya volt égető, egyben az előkelőségi visszaélések csökkenő tendenciája hiányzott, semmint a polgári főhatalom és a demokrácia. Mert igaz ugyan, hogy a nemesi és felsőpapsági   nehézkedés, a paraszti túlkötelmek gátolták az ipari munkaerő szélesedését, csakúgy, mint az országbéli vásárlóerő növekedését, de a francia nagypolgárság sem volt bővében akkoriban olyan vállalkozási terveknek, amelyek a rendelkezésre álló kapacitásokat meghaladó, nagyszámú üzemi szak-kezet igényelnek. A forradalmat nem ilyen igények magyarázzák, hanem együtthatása másféle nagypolgári aggodalmaknak és sérelmeknek, kispolgári dühöknek és eszmetörténeti fejleményeknek, valamint a paraszti és városi-plebejus ínségnek „az évszázad telét” követően. Ezért semmi érdemleges termékmarketing-történeti változásról nem számolhatunk be a francia forradalom nyomán. Az első nagy változás e tekintetben évtizedekkel később mutatkozott, ami pedig előidézte, az a permanens ipari forradalom második szintjének dinamikája volt.

A Mildura Nonprofit Bt. az EU és Magyarország Kormánya támogatásával az Észak-Magyarország Régió hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozásainak nyújt segítséget a GINOP-5.1.7-17-2019-00222 számú pályázat keretén belül.

StartMa

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

A napenergia felhasználása – napelem, napkollektor

könnyűszerkezetes ház - természetesen
Az ingatlanárak emelkedése és az építőipar területén tapasztalható munkaerőhiány következtében Magyarországon is megnövekedett a kereslet a könnyűszerkezetes házak iránt. Az USA-ban illetve Észak –Európában elterjed technológia lényege, hogy első lépésben fából vagy fémből elkészítik a ház vázszerkezetét, majd ezt az igényeknek megfelelő hőszigeteléssel és burkolatokkal látják el. Az építés un. száraz technológiával történik, a beton alapozástól eltekintve minden további munkafolyamat száradási idő nélkül végezhető el, ezért az építkezés ideje töredéke a hagyományos építési módoknak. A könnyűszerkezetes házak kiválóan szigetelhetők, esztétikus külső burkolattal láthatók el, legfőbb előnyük azonban a kedvező ár. A hagyományos építési módokhoz képest olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá álmaink otthonához. Cikksorozatunkban a könnyűszerkezetes építkezés kulturális, műszaki és jogi hátterével szeretnénk megismertetni az érdeklődőket.

Már régóta tudjuk, hogy a földi élet fő forrása a Nap sugárzása. Ez az energia táplálja a légkör fizikai folyamatait, ennek köszönhető, hogy a Föld energiamérlege kiegyen- súlyozott, a légkör legalsó rétegében, a bioszférában az élethez kedvezőek a feltételek. A napsugárzás forrása a Nap belsejében lezajló atommag-reakcióból felszabaduló energia, amely elektromágneses sugárzás formájában szétszóródik a világűrbe. A Nap becsült sugárzási teljesítménye 3,96 · 1023 kW, ebből mintegy 1,73 · 1014 kW teljesítmény jut a Földre. Ez a sugárzási energia több mint tízezerszerese a jelenlegi összes energiafogyasztásunknak egy év alatt. A napsugarak a légkör hatására direkt sugárzás formájában érkeznek. A sugárzás intenzitása a légkör külső határán, a Föld Naptól való távolságának értékével együtt változik.

A napsugárzás jelentős része a légkör felső rétegeiről visszaverődik, továbbhaladva pedig a légkör gázmolekulái egy részét elnyelik és hővé alakítják. Így a Földre érkező napsugárzás alig 48%-a éri el direkt és szórt (diffúz) sugárzás formájában a földfelszínt, melyek összege adja a globál sugárzást. A napenergia-hasznosító berendezéseknél általában a globál sugárzással számolnak. A felszínre érkező sugárzásból napkollektorok és napelemek segítségével tárolható, a gazdasági és a kommunális szféra bármely területén felhasználható hő- és villamos energia állítható elő. A földfelszín egy adott pontjára érkező sugárzás mennyiségét több tényező alakítja. Először is a Föld forgástengelye a Nap körüli keringési pálya síkjával 23,5° szöget zár be, amely a tengely ferdeségét okozza. A ferde forgástengely miatt a sugárzás beesési szöge változik az év folyamán. Ezen túl a napsugárzás intenzitása a Föld forgása miatt a nap folyamán is változik. Másodszor a légkör a földfelszínre érkező napsugárzás gyengülését okozza, amit jelentősen befolyásol az időjárás állandó változásától függő felhőzet és köd jelenléte. Harmadszor a valódi légkörben jelenlévő természetes és antropogén szennyeződés (aeroszolok) hatására a direkt sugárzás tovább csökken. A légkör sugárzáscsökkentő tulajdonságát a homályossági tényezővel jellemzik, amely megadja, hogy a légkör a sugárzás mekkora részét engedi át. Mindezek természetesen befolyásolják a hasznosítható energiamennyiséget is.

A napelemek olyan félvezető anyagból készülnek, melyekben napsugárzás hatására töltésszétválasztás történik, és így egyenáram keletkezik.

A napkollektorok a napsugárzást elnyelik, és hővé alakítják. Az így keletkezett hőenergia melegvíz készítésre, épületek fűtésére, vagy medencék vizének fűtésére használható. A naperőmű gyűjtőfogalom, a megújuló energiaforrásokat felhasználó egyik csoportja, amelyekben a napsugárzás energiáját hasznosítják.

Ide tartoznak a napelemeket alkalmazó fotovillamos naperőművek, ahol a Nap elektromágneses sugárzását közvetlenül alakítják át villamos energiává napelem segítségével, illetve naphőerőműveket, amelyek a napkollektorok elvén a Nap infravörös energiáját gőzfejlesztésre használják, és ezt turbinákkal alakítják át elektromos árammá. Ez utóbbi hőt lehet hasznosítani közvetlenül is fűtésre.

Előnyei:

  • Napenergia korlátlanul áll rendelkezésünkre, ráadásul a jelenlegi technológiák már képesek felhős időben is villamos energiát előállítani. Az előállított, és fel nem használt villamos energiát akár a területileg illetékes villamos energia szolgáltatótól pénzt is kérhetünk, vagy akkumulátorban tárolhatjuk későbbi felhasználás céljából.
  • A napenergia teljesen környezetbarát technológia, semmi káros környezeti hatása nincs
  • Csökkenti a villamosenergia számlát
  • Növeli az ingatlan értékét egy esetleges tervezett eladás esetén
  • Egyszeri ráfordítást igényel, karbantartási költsége szinte nincs, akár 25-30 évig is hibátlanul működik, így garantáltan megtérülő befektetés.

A napenergia tehát egy olyan energiaforrás, amely korlátlan mennyiségben áll a rendelkezésünkre, és szerencsére több módja is van annak, hogy felhasználjuk a Földre érkező, hihetetlen mennyiséget. Legyen szó napelemekről vagy napkollektorokról, a maga módján mindkét opció hozzásegít az energiatakarékos életmód eléréséhez, ezáltal pedig az egészségesebb környezet kialakításához. Ha szeretne anyagi támogatásban részesülni, akkor érdemes szétnézni az idei évi pályázatok között, hiszen az Unió nagymértékű összegeket fordít erre a célra azért, hogy mindenkit biztasson a használatára.

Ha a könnyűszerkezetes építkezés felkeltette az érdeklődését, mindenképp érdemes megismerni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást is, mivel az ilyen épületek engedélyeztetése eltér a hagyományos épületekétől. Korábban két lehetőség állt az építtető, illetve a kivitelező rendelkezésére. Vagy egy engedéllyel (ETA, ÉME) rendelkező építési rendszer került alkalmazásra, ami meghatározta, hogy mely beszállítóktól kell megvásárolni az alapanyagokat, vagy a költséges és bonyolult egyedi engedélyeztetést választotta.

Cégünk költséghatékony alternatívaként, egy olyan kedvező áron elérhető, hivatalos engedéllyel rendelkező, gyártófüggetlen építési rendszert kínál a kivitelező cégeknek, ami rugalmasan alkalmazható a legkülönbözőbb épülettípusokhoz, és szabad kezet biztosít az alapanyag gyártók kiválasztásához.

A cikk a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a Házad Hazád Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00147 pályázata keretében.

A KönnyűHáz engedélyezett építési rendszerrel kapcsolatban bővebb információról és a cikkel kapcsolatos témákról bővebben:

Könnyűszerkezetes ház

(X)
Széchenyi 2020 EU logo

Az iskolák zöldhulladék gazdálkodása

A BrikettMobil projekt elindítását kettős cél vezérelte. A faipari illetve mezőgazdasági üzemekben folyamatosan termelődő fahulladék szállítás nélküli, helyben történő feldolgozása, illetve az így létrehozott jó minőségű, magas fűtőértékű fabrikettel környezetbarát fűtési lehetőség biztosítása.

A feldolgozó üzem telephelyére kiszállítható és ott működő mobil brikettáló berendezés valós, kézzel fogható értéket teremt a kidobásra szánt hulladékból, miközben munkalehetőséget biztosít hátrányos helyzetű embereknek, akik a berendezést működtetik, illetve raktározási, logisztikai feladatokat végeznek.

Cikksorozatunkban szeretnénk megismertetni az olvasót azokkal a szempontokkal, amelyeket a technológia az üzleti modell kidolgozása során figyelembe vettünk.

Az egyik olyan környezeti probléma, amely a természeti erőforrásokra negatív hatást fejt ki, a szilárd hulladék nem megfelelő kezelése. Ennek következtében fontos a szilárd városi hulladék kezelésének előmozdítása, mely lehetővé teszi a lakosság környezeti állapotának és életminőségének javítását.

A környezetvédelmi törvények célja, hogy szabályozzák az integrált menedzsmentet olyan kritériumok meghatározásával, mint például a kultúra, az oktatás és a környezetvédelem, valamint a társadalmi, magán és munkaerő-piaci részvétel elősegítése, a városi hulladék integrált kezeléséhez. Hasonlóképpen, az intézmények által kidolgozott oktatási programok mechanizmusokat hoznak létre, a differenciált elkülönítés, az értékbecslés és az újrahasznosítás céljára.

Az oktatási intézményeknek jelentős szerepe van a hulladékgazdálkodásban. Ugyanis ahhoz, hogy a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás a kultúra alapvető részévé váljon, már a gyermekeket is be kell vonni a hulladékkezelésbe. Az a gyerek, aki megtanulja a hulladék megfelelő kezelését és megérti annak fontosságát, biztosan figyelmet fordít majd rá élete folyamán. Egyes országokban például a szemét okozta problémát oktatási témaként tartják számon, ezért elismerik az oktatási intézmények vezető szerepét a hulladékkezelés kialakításában.

A hulladék keletkezésével és kezelésével kapcsolatos szokások megváltoztatása olyan folyamat, amelyhez olyan módszertant kell kialakítani, amely lehetővé teszi az eredmények megszerzésére irányuló erőfeszítéseket. Csak így lehet olyan fenntartható programokat megvalósítani, amelyek az oktatási közösség tagjainak jelképévé válhatnak.

E változás elérése érdekében minden oktatási intézménynél szükséges, hogy megtegyék az első lépést, és elkezdjék vállalni a létrehozásuk során keletkező hulladékgazdálkodást. Ez tágabb, mint az újrahasznosítás. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az újrafeldolgozás nem az első és egyetlen megoldás. Lehetőség van a Csökkentésre, Újrafelhasználásra és Újrahasznosításra, és fontos, hogy az oktatási közösség tisztában legyen azzal, hogy ezeket a sorrendben kell alkalmazni.

Ebben az értelemben annak érdekében, hogy egy szilárd hulladékkezelési program integrált legyen, meg kell fontolnia a vezetésével kapcsolatos hierarchikus stratégiát, amely első alternatívaként tekint a megelőzésre a termelésében, majd a hulladék újrafelhasználásának lehetőségét, ezt követően pedig a hulladékot vagy annak egy vagy több összetevőjének az újrahasznosítása.

Ahhoz, hogy megfelelő változtatások mehessenek végbe, nélkülözhetetlen, hogy minél több ember érezze fontosságát a hulladékgazdálkodásnak, és súlyosságát a környezetszennyezésnek. Amennyiben továbbra is ilyen mértékben zsigereljük ki az erőforrásokat, nem sok jóra számíthatunk a jövőben, jóllehet egy kis odafigyeléssel lelassíthatjuk a káros hatásokat. Ennek következtében nagyon fontos, hogy minden ember a tőle telhetőt megtegye a környezet védelmében. A Sajó Brikett Nonprofit Kft. innovatív technológiával rendelkezik, mellyel az iskolákat, főként a hátrányos helyzetű oktatási intézményeket segíti. Mobil fabrikettáló géppel rendelkezik, így a hulladék keletkezés helyén hasznosítja azokat, így csökkentve a szállítás ökológiai lábnyomát és költségét. A gép brikketálni tudja a zöld hulladékokat, fa-, ipari, mezőgazdasági és papír maradványokat. A fabrikett kiváló fűtőanyag, 100%-ban természetes, továbbá a magas nyomású préselésnek köszönhetően tömör anyag, amely égetése során hosszú és stabil hőmérsékletet tud nyújtani.
…..
Mobil brikettálás
A tartalom a magyar állam és az Európai Unió támogatásával jött létre a SAJÓ BRIKETT Nonprofit Kft GINOP-5.1.7-17-2018-00138 pályázata keretében.

A fejlesztés célja egy mobil brikettáló rendszer beszerzése, melynek szolgáltatásként történő hasznosításával a vállalkozások a náluk hulladékként keletkező biomasszát (papír, faipari, mezőgazdasági, erdészeti hulladék) saját telephelyükön brikettté alakíttathatják. Ezzel külön beruházás nélkül csökkenthetők a tárolási problémák, illetve – a tömörítés során felmerülő további költségeket is figyelembe véve – a jóval a piaci ár alatt juthatnak jó minőségű tüzelőanyaghoz. A projekt üzleti célcsoportját azok a vállalkozások alkotják, akiknek egy ilyen beruházással kapcsolatos pénzügyi korlát vagy a keletkező mennyiség miatt jobban megéri a kapacitás időszakos bérlése, mint saját kapacitás építése, vagy fűrészpor, illetve apríték alapanyagként történő értékesítése.

Az ügyfeleknél jelentkező pénzügyi szempontok mellett a projekt kiemelt értékként kezeli a környezeti fenntarthatóságot, ami a brikettált biomassza hasznosítása kapcsán az alacsonyabb környezeti terhelés és a magasabb energiahatékonyság formájában jelenik meg. Társadalmi vállalkozásként fontosnak tartjuk továbbá, hogy az egyes településeken keletkező zöldhulladék vagy papír helyben feldolgozásra és brikett formájában hasznosításra kerüljön, ezért a szolgáltatást méltányos áron elérhetővé tesszük önkormányzatok számára is.

További információ, kapcsolatfelvétel:
Brikettmobil weboldala
Mobilbrikettálás – Briketmobil Facebook oldala
Miért mobil a brikett?

(X)